Csintalan szerint csak állami cégek után nyomoztak

Semmilyen törvénytelenség nem történt a Defend Kft tevékenysége során - reagált a Magyar Fejlesztési Bank új vezetése által csütörtökön nyilvánosságra hozott, a céget érintő vádakra Csintalan Sándor az Indexnek. Az MFB szerint viszont Földi László egykori cége szinte az összes törvénytelen titoksértést elkövette, amit a Btk. szankcionál.

Áll a vizsgálat elé

Cintalan Sándor volt szocialista országgyűlési képviselő, akiről a közelmúltban derült ki, hogy a cég résztulajdonosa, egyúttal ügyvezető igazgatója, az Index-nek nyilatkozva jelezte: a Defend az MFB-vel kötött szerződés alapján magánnyomozói tevékenységet folytatott hitelbírálatokhoz. Erre a jogszabályok alapján lehetősége van a pénzintézeteknek, és valamennyi bank él is ezzel a lehetőséggel.

Csintalan hozzátette: emellett olyan állami cégeknél gyűjtöttek információkat, ahol nagy értékű lopások történtek. Csintalan nem tudja, mit tartalmaz a feljelentés, ugyanakkor biztos abban, hogy semmiféle törvénytelenség nem történt, éppen ezért szívesen áll a vizsgálatok elé, ami eloszlathatja a cégről szóló legendákat. Csintalan kijelentette, ha az adatgyűjtés illegális lett volna, akkor azt nem foglalták volna szerződésekbe.

Megfigyelési megbízások

A Magyar Fejlesztési Bank a Defend Kft. törvénytelen és titkos megfigyelései miatt tett feljelentést. A pénzintézet közleménye szerint ismeretlen tettes ellen kezdeményeztek büntetőeljárást az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságán és bejelentést tettek a Nemzetbiztonsági Hivatalnál is.

Információnk szerint a Földi László volt titkosszolgálati tiszt által alapított cég közel 70 megfigyelési megbízást kapott a banktól egyetlen év alatt. Az Index úgy tudja, hogy a bankban rendelkezésre álló iratok tanúsága szerint az MFB régi vezetése 2001 eleje és 2002. május 21-e között, tehát még a választások második fordulója után is 55 magánszemélyt és 13 céget ellenőriztetett a Defend Kft.-vel.

Információink szerint a Földi László által alapított cég jelenlegi vezetőjének állításával ellentétben nem csak állami cégeket vizsgált. Az iratokban felbukkant cégek többsége magánvállalkozás. A jogszabályok értelmében azonban a banki hitelkihelyezés kapcsán végzett információgyűjtéshez is meg kellett volna szereznie a Defendnek az érintettek beleegyezését.

Menedzserszerződések

Mint ismeretes, az elmúlt napokban robbant az MFB előző elnök-vezérigazgatójának 150-200 millió forintos végkielégítési ügye. A menedzserszerződést kötött Baranyai László bankvezéri tevékenységével kapcsolatban azonban a pénzintézet iratainak átvizsgálása során több gyanús ügylet is felbukkant. Ezek közül a legnagyobb tétel az az 1,5 milliárd forintos veszteség, amely a MOL gázüzletágának megvételére szánt kölcsön hibás kihelyezése miatt érte a bankot. A kormányszóvivő múlt pénteken jelezte: a felmerült gyanúk valószínűleg lehetővé teszik, hogy ne kelljen kifizetni az MFB előző vezetése számára a nagyösszegű végkielégítéseket.

Idősebb Bárándy csak a Defend gazdálkodását vizsgálta Bárándy György ügyvéd, a Defend felügyelő-bizottsági tagja nem ismerte a cég megfigyelési tevékenységét. Mint az Indexnek elmondta, ez a grémium jellemzően a cég gazdálkodásával foglalkozott, nem pedig a vállalkozás tevékenységével. Megjegyezte: a megfigyelések önmagukban nem sértenek törvényt, hiszen ha egy pénzintézet jelentős hitelt folyósít, tudnia kell, esély van-e a megtérülésre. Bárándy szerint ezért természetes, hogy a bank megnézeti, leendő partnerének van-e elég fedezete, s nem jár-e például naponta kaszinóba. Bárándy György szerint ugyanakkor, a Btk.-ba ütköző dolog az állam, a szolgálati, illetve az üzleti titok megsértése, ami ha megvalósult a hatóságoknak el kell járnia a felelősökkel szemben.