Törvényesen oszlatott a rendőrség a Kossuth téren

Törvényesen oszlatta fel a rendőrség a 2002-es parlamenti választások után nem sokkal azt az előre be nem jelentett Kossuth téri tüntetést, amelynek résztvevői a szavazatok újraszámlálását követelték, mondta ki a Fővárosi Bíróság kedden kihirdetett jogerős ítéletében.

A felperes a polgári perben azt kérte a bíróságtól, hogy mondja ki, a rendőrség jogszerűtlen oszlatta fel a tüntetést. Ezt első fokon a Pesti Központi Kerületi Bíróság elutasította (Bővebben), ám a felperes fellebbezett. Mindkét esetben azzal az indokkal utasították el a keresetet, hogy a rendőri intézkedések jogszerűségét a demonstráció előzetes bejelentésének hiánya megalapozta.

A 2002-es országgyűlési választások tisztaságát megkérdőjelező, a szavazatok újraszámlálását követelő személyek egy maroknyi csoportja július 4-én délelőtt néhány személygépkocsival lezárta az Erzsébet hidat.

A rendőrség a demonstrálókat és a járműveket eltávolította a hídról, de aznap délután a Kossuth téren már a tiltakozók egy jóval népesebb csoportja gyűlt össze, a demonstráció több órán át tartott, míg végül a rohamrendőrök az esti órákban oszlatták fel és szorították ki a térről a tüntetőket, a felperes szerint jogellenesen (Bővebben).

Az Alkotmánybírósághoz fordult volna

A felperes időközben a per felfüggesztését és a gyülekezési törvény alkotmánybírósági felülvizsgálatát kérte. Arra volt kíváncsi, hogy a törvénynek a kötelező előzetes bejelentésre, illetve annak hiánya esetén a kötelező rendőri feloszlatásra vonatkozó rendelkezései alkotmányosak-e.

A bíróság a felperes indítványát arra hivatkozva utasította el, hogy az Alkotmánybíróság már korábban kimondta, a gyülekezési jog gyakorlása korlátozható, ha más jogok védelme érdekében erre szükség van.

A felperes jogi képviselője ugyanakkor elmondta, álláspontja szerint a magyar alkotmány és a nemzetközi jog a gyülekezési jog spontán, ad hoc gyakorlását is védi. Adódhat ugyanis olyan, a közvélemény érdeklődését kiváltó esemény, mellyel kapcsolatban három nappal később (a tüntetést 72 órával előtte jelezni kell a rendőrségnek) már teljességgel értelmetlen lenne utcai demonstráción véleményt nyilvánítani.

Az ügyvéd szerint a július 4-ei megmozdulás esetében nem csak a feltétlenül szükséges és az elérni kívánt alkotmányos céllal arányos mértékben korlátozták a gyülekezési jogot, mivel mindenfajta mérlegelés, a körülmények vizsgálata nélkül, egyedül a törvény kötelező rendelkezése folytán oszlatták fel az előre be nem jelentett demonstrációt.

A felperes a döntés után elmondta, már azt fontolgatják, hogy a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordulnak.