Pandora, Gabriella
-1 °C
4 °C

Törvényesen oszlatott a rendőrség a Kossuth téren

2004.07.13. 14:26
Jogerősen is megállapította a bíróság a rendőri fellépés törvényességét a 2002-es júliusi Kossuth téri tüntetésen egy tüntető által indított polgári perben. A felperes azt tervezi, a strasbourgi bírósághoz fordul, mert szerinte a magyar törvények védik az ad hoc demonstrációkat.
Törvényesen oszlatta fel a rendőrség a 2002-es parlamenti választások után nem sokkal azt az előre be nem jelentett Kossuth téri tüntetést, amelynek résztvevői a szavazatok újraszámlálását követelték, mondta ki a Fővárosi Bíróság kedden kihirdetett jogerős ítéletében.

A felperes a polgári perben azt kérte a bíróságtól, hogy mondja ki, a rendőrség jogszerűtlen oszlatta fel a tüntetést. Ezt első fokon a Pesti Központi Kerületi Bíróság elutasította (Bővebben), ám a felperes fellebbezett. Mindkét esetben azzal az indokkal utasították el a keresetet, hogy a rendőri intézkedések jogszerűségét a demonstráció előzetes bejelentésének hiánya megalapozta.

A 2002-es országgyűlési választások tisztaságát megkérdőjelező, a szavazatok újraszámlálását követelő személyek egy maroknyi csoportja július 4-én délelőtt néhány személygépkocsival lezárta az Erzsébet hidat.

A rendőrség a demonstrálókat és a járműveket eltávolította a hídról, de aznap délután a Kossuth téren már a tiltakozók egy jóval népesebb csoportja gyűlt össze, a demonstráció több órán át tartott, míg végül a rohamrendőrök az esti órákban oszlatták fel és szorították ki a térről a tüntetőket, a felperes szerint jogellenesen (Bővebben).

Az Alkotmánybírósághoz fordult volna

A felperes időközben a per felfüggesztését és a gyülekezési törvény alkotmánybírósági felülvizsgálatát kérte. Arra volt kíváncsi, hogy a törvénynek a kötelező előzetes bejelentésre, illetve annak hiánya esetén a kötelező rendőri feloszlatásra vonatkozó rendelkezései alkotmányosak-e.

A bíróság a felperes indítványát arra hivatkozva utasította el, hogy az Alkotmánybíróság már korábban kimondta, a gyülekezési jog gyakorlása korlátozható, ha más jogok védelme érdekében erre szükség van.

A felperes jogi képviselője ugyanakkor elmondta, álláspontja szerint a magyar alkotmány és a nemzetközi jog a gyülekezési jog spontán, ad hoc gyakorlását is védi. Adódhat ugyanis olyan, a közvélemény érdeklődését kiváltó esemény, mellyel kapcsolatban három nappal később (a tüntetést 72 órával előtte jelezni kell a rendőrségnek) már teljességgel értelmetlen lenne utcai demonstráción véleményt nyilvánítani.

Az ügyvéd szerint a július 4-ei megmozdulás esetében nem csak a feltétlenül szükséges és az elérni kívánt alkotmányos céllal arányos mértékben korlátozták a gyülekezési jogot, mivel mindenfajta mérlegelés, a körülmények vizsgálata nélkül, egyedül a törvény kötelező rendelkezése folytán oszlatták fel az előre be nem jelentett demonstrációt.

A felperes a döntés után elmondta, már azt fontolgatják, hogy a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordulnak.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?