Csillagásznak nehéz, szobrásznak könnyű volt

2004.07.21. 17:18
Kedden este számolta ki a felvételi iroda számítógépe, hogy melyik egyetemi, főiskolai szakon, hány pontnál húzzák meg a felvételi ponthatárt. Idén jóval többen akartak továbbtanulni, mint tavaly, legtöbben gazdasági területre felvételiztek, a legnagyobb túljelentkezés pedig a művészeti szakokon volt. 108 ezer diákot vesznek fel valamely felsőoktatási intézménybe, 58 ezer tanuló államilag finanszírozott képzésben részesül.
Kedden késő este adta ki az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda (OFFI) a felvételi ponthatárokat, amikről már éjjel a felvi.hu-n, az Oktatási Minisztérium honlapján, illetve sms-ben tájékozódhatnak a felvételizők.

Az Index első vizsgálatai szerint az idén a BKE közgazdász szakára legkevesebb 101 pont kell a bejutáshoz, míg a DOTE orvosi karán 105 pont a minimum. Míg a SOTÉ-n az általános orvosi szakon költségtérítéses képzésnél 100, állami finanszírozásnál 110 pont a határ, az ELTE-re a leendő jogászok mindkét képzési forma esetében 99 ponttal bejuthatnak.

Míg az ELTE földrajz-történelem szakán 108 pont a minimum követelmény, levelezőn a másoddiplomás csillagászoknak viszont 131 pontot kell felmutatniuk. A BME természettudományi karán az állami finanszírozású matematikus szakon 114, a költségtérítésesen viszont 120 pont a határ.

A Magyar Képzőművészeti Egyetemen festőként és szobrászként 78 illetve 80 pont birtokában lehet megkezdeni a tanulmányokat, viszont vizuális nevelőtanár szakon 120 pont alatt senkivel nem állnak szóba.

Jövőre kétszintű érettségi
Jövőre már nem lesz külön felvételi a felsőoktatási intézményekbe, helyette kétszintű érettségit kell tenniük az eddigi öt kötelező tárgyból a diákoknak saját középiskolájukban. Továbbtanulási szándékuktól függően a diákoknak választaniuk kell, hogy mely tárgyból érettségiznek emelt szinten. Az írásbeli dolgozatokat nem a tanuló iskolájában javítják és értékelik, hanem olyan független értékelők végzik, akik a tanulót nem ismerik. Az emelt szintű szóbeli egy külső vizsgabizottság előtt zajlik.
Az Oktatási Minisztérium érvelése szerint az új rendszerrel a diákoknak a sikeres továbbtanuláshoz elegendő a középiskolai követelmények megfelelő elsajátítása. Ugyanakkor a tanárok és intézményvezetők kétharmada nem helyesli a kétszintű érettségi bevezetését, derült ki a FISZ 2003 őszén végzett országos kutatásából.
Száznyolcezer diákot vettek fel

A felvételi ponthatárok alapján 167 ezer jelentkezőből 108 ezer diák jutott be valamilyen felsőoktatási intézménybe, amelyek a felsőfokú szakképzés kivételével, fel tudták venni a kormány által államilag finanszírozott összlétszámot, mondta el Magyar Bálint oktatási miniszter szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

"Körülbelül 108 ezer diák felvétele már biztosított, akár államilag finanszírozott, akár költségtérítéses képzési helyre, kicsit több mint 58 ezer diákot vettünk fel államilag finanszírozott helyre. Nappali alapképzésbe 45,5 ezren, esti és levelező alapképzésbe közel hatezer diákot vettünk fel" - mondta Magyar Bálint.

Hozzátette, hogy a kormány által 2004-re meghatározott, államilag finanszírozott 62 ezres összlétszámot a felsőoktatási intézmények a felsőfokú szakképzés kivételével fel tudták venni. A felsőfokú szakképzésben maradt, mintegy 1.900 helyre pótfelvételit írnak ki, míg további 1.800 diák felvételére, a hitéleti képzés, valamint a nemzetközi ösztöndíjasok és a határon túli magyar ösztöndíjasok vonatkozásában, későbbi időpontban kerül sor.

Csökkent a távoktatásra jelentkezők száma

Az idén elsősorban nappali alapképzésre és felsőfokú szakképzésre jelentkeztek többen, kevesebben választották viszont a levelező oktatási formát, és a távoktatásra pályázók száma is 40 százalékkal csökkent.

Főleg a bölcsészettudományi, az egészségügyi, a jogi, a műszaki, a szociális és a természettudományi szakokra felvételizők száma emelkedett jelentősen. Legtöbben, 23 ezer tanuló gazdasági területre pályázik, a legnagyobb, négyszeres túljelentkezés pedig a művészeti szakokon volt.

Tavaly a felsőoktatási intézmények 105 ezer hallgató felvételéről döntöttek, a diákok 52 százalékát államilag finanszírozott, 48 százalékát költségtérítéses képzésre vették fel.

Egy hét múlva postáznak

A ponthatárokat számítógépes program állapítja meg, amely egyszerre vizsgálja az összes szakot, jelentkezőt és pontszámot. A válogatást a legjobbakkal, az adott szakon legtöbb pontot elértekkel kezdi.

A program megállapítja, hol van az általuk felállított rangsorban az első olyan jelentkezési hely, ahová az eredményeik alapján felvételt nyernek, a többi helyről pedig törli a jelentkezésük, így oda bekerülhetnek mások.

A jelentkezőket az "A" jelentkezési lapon megjelölt sorrend szerinti első olyan intézménybe veszik fel, ahol teljesítették a követelményeket, azaz a pontjaik meghaladják vagy elérik a megállapított ponthatárt.

Nem nyerhetnek azonban felvételt azok, akiknek nincs meg a jogszabályban meghatározott minimális, többletpontok nélkül számított 72 (felsőfokú szakképzés esetén 60) pontjuk, azaz a hatvanszázalékos teljesítmény.

A felsőoktatási intézményeknek a vonalhúzás utáni egy héten belül kell postázniuk a felvételi döntésről szóló értesítőket a jelentkezőknek.