Szembenézés
Az előterjesztő szerint a jogszabály megalkotásakor össze kell egyeztetni az állambiztonsági iratokban szereplő személyek információs önrendelkezési jogát, a közélet átláthatóságát, a múlt megismerhetőségét és a jogállami körülmények között is méltányolható nemzetbiztonsági érdekeket. "A múlttal való szembenézés ugyanakkor nem fordulhat át boszorkányüldözésbe" - hangsúlyozta Bárándy Péter. Hozzátette: ügynök és ügynök között is "óriási különbség volt".
Átvilágítás helyett tényfeltárás
Az igazságügy-miniszter kitért arra, hogy a törvényjavaslatnak nem célja az "államélet megtisztítása". Fontos elemnek nevezte ugyanakkor, hogy az átvilágítás helyébe tényfeltárás lépjen, amely csak azt állapítja meg, hogy az adott közszereplő összefüggésbe hozható-e az egységesen kezelt állambiztonsági iratokkal. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a titkosszolgálatok iratai hiányosan maradtak fenn. Hozzátette: az irategyesítés következtében a konkrét alkotmányossági aggályok is relativizálódnak, de a tényfeltáró bizottság csak a rendelkezésre álló adatok alapján végezheti el feladatát.
Szocialista szokások
A frakciók véleménye megoszlik a javaslatról. Az MSZP szerint lehet és kell még finomítani az előterjesztésen, az ellenzék azonban még általános vitára sem tartja alkalmasnak azt. A Fidesz részéről Demeter Ervin arra hívta fel a figyelmet, hogy a benyújtott javaslatok tartalma és az elhangzott miniszteri expozé több ponton is eltér egymástól. Kifogásolta, hogy az érintettek köréből ki kívánják venni az 1956-57-ben karhatalmi tevékenységet folytatókat, álláspontja szerint azért, mert ez a pont érintené Horn Gyula ex-kormányfőt. Szerinte az előterjesztők a szocialista szokásoknak megfelelően, igyekeznek a javaslatban összemosni az áldozatokat a bűnösökkel.