Az eddigi gyakorlat
Az igazságügyi tárca most elkészült tervezete utal arra, hogy az 1998. évi Btk. idevonatkozó módosítása a "semmi tolerancia" alapelvet követte. A módosítás hatályba lépése óta eltelt négy év azonban nem igazolta ezt a kriminálpolitikai fordulatot. A bűncselekmények számának növekedése döntően az alkalmi fogyasztók ellen indult büntetőeljárásokból fakadt, az elterelő kezelésben részesülő kábítószer-fogyasztók száma viszont jelentősen - mintegy 25 százalékkal - csökkent 1998-hoz képest.
Különbségtétel
A kábítószerrel összefüggő tervezett módosítások alapgondolata az, hogy markánsabbá kell tenni a megítélésbeli különbséget a "keresleti" és a "kínálati" oldal szereplői között, éspedig úgy, hogy a terjesztők cselekményeinek megítélése legyen szigorúbb. A hatályos jogszabályok szerint a keresleti oldal kábítószerfüggő szereplői mentesülnek a büntetőjogi felelősség alól, ha csekély mennyiségű kábítószerrel követték el a bűncselekményt, feltéve, hogy a kábítószer-függőséget gyógyító huzamos kezelésnek vetik alá magukat. A módosítás ezt a lehetőséget szélesítené.
Nagyobb bírói szabadság
A büntetést nemcsak a kábítószer-függőségét gyógyító kezelés, hanem egyéb, hasonló rendeltetésű ellátás, illetőleg megelőző-felvilágosító szolgáltatás is helyettesíthetné. Ez nemcsak a kábítószerfüggők, hanem az olyan "terjesztők" esetében is így lenne, akik csekély mennyiségű kábítószert együttesen történő fogyasztás alkalmával kínálnak fel vagy adnak át másnak.
A jelenlegi büntetési tételek - a tervezet szerint - lényegében nem változnának, ugyanakkor a bírók mérlegelési jogköre kiszélesedne: enyhébb esetekben 3 évig, egyébként 5 évig, 2 évtől 8 évig, 5 évtől 10 évig, sőt a jelentős mennyiségű kábítószerrel elkövetett "terjesztői" cselekmény 5 évtől 15 évi szabadságvesztéssel lenne büntetendő. A szélesebb bírói döntési jogkör visszaállítása révén jobban igazodhatnának az ítéletek is az egyedi ügyek sajátos körülményeihez.