Motozás, kobozás, ébresztés
Barabás Gábor nem tudja mivel magyarázni a megalázó procedúrát, amelynek védencét az alatt a rövid idő alatt alávetették, amit a fogdában töltött. Berkecz Máriát másnap engedték ki a fogdából. Az ügyvéd állítása szerint a volt ügyvezetőt huszonnégy óra leforgása alatt kétszer is ruhátlan motozásnak vetették alá az ORFK Csengery utcai fogdájában.
Rádióját, óráját elvették, s az éjszaka folyamán négyszer gyújtották fel a villanyt egyszemélyes zárkájában. Az ügyvéd a napilapnak arról is beszámolt, hogy az ügyvédi beszélő egy három centiméteres üvegen keresztül zajlik, három lyukon keresztül kiabálhat egymásnak gyanúsított és védő.
Az ügyvéd úgy véli: a gyakorlat az, hogy előbb szakvéleményekkel támasztanak alá egy tényállást, s utána indítanak eljárást. "A jelen ügyben nincs egyetlen szakértői vélemény sem csatolva, úgy történt meg az őrizetbe vétel" - közölte a Magyar Hírlappal Barabás Gábor.
"Szabályzat írja elő a motozást"
Garamvölgyi László, az ORFK kommunikációs igazgatója reggel még nem tudott az esetről. Az ORFK sajtóügyeletese péntekre ígérte, hogy választ kap a fogdától a történtekre.
Garamvölgyi László pénteken délután az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy a rendőrség tagjaira vonatkozó szabályzatok előírják a ruházat átvizsgálását a fogdai befogadás, illetve beszélő előtt, továbbá indokolt esetben a motozást is, ami ruhátlanul történik. A jogszabályok szerint azonban a motozást csak a hatóság gyanúsítottal azonos nemű tagja végezheti oly módon, hogy az ne sértse az emberi méltóságot, szemérmet.
Garamvölgyi László közölte továbbá, hogy az effajta rendőri intézkedés ellen is élhet panasszal az eljárás alá vont, részben a felettes rendőri szervnél, részben az ügyészségnél. Kifogásolhatja akár a motozás indokoltságát, akár a módját. Ha érkezik ilyen beadvány, kivizsgálják a történteket és a vizsgálat eredményéről tájékoztatják a nyilvánosságot. Garamvölgyi László megjegyezte: az eset konkrét részleteit nem ismeri.