Sokan hősnek tartják, pedig ítélet nélkül akasztottak

Prónay Pál rehabilitálásáról a napokban nyilvánosságra került dokumentumból kiderült, hogy hova tűnt 1945-ben: a szovjet hadsereg elfogta, és 1946 júniusában a Szovjetunió Állambiztonsági Szerveinek Különleges Tanácsa - szabotázs és kémkedés vádjával - 20 évre ítélte.

Romsics Ignác történész szerint elképzelhető, hogy amennyiben Prónay Magyarországon marad, 1919 utáni működéséért ítélték volna el. Egy másik történész, Ungváry Krisztián szerint Prónay 1919-ben és 1944-ben sok mindent tett, amiért el lehetett volna ítélni. Ezek között viszont kémkedés és szabotázs nem szerepel.

Akasztások

Prónay - csak részleteiben publikált - feljegyzéseiből [A határban a halál kaszál, Prónay Pál naplója, Budapest] sok minden tudható. Tény, hogy az I. világháború lezárása, és a Tanácsköztársaság után különítményt szervezett. A csoport tagjai bírói ítélet nélkül akasztottak fel embereket, mondták a történészek. Ungváry szerint Prónay a nyilaspuccsot fegyveresen is támogatta.

Az egy külön vizsgálat, hogy Prónay felelős volt-e az általa vezetett csoport tetteiért, vélekedett Romsics Ignác.

Harc Sopronért

Történelmi tény, hogy Prónay szabadcsapatával bevonult a trianoni békeszerződésben Ausztriához csatolt nyugat-magyarországi területekre. Noha Bethlen István miniszterelnök Velencében megállapodott a nagyhatalmakkal, hogy Burgenland átengedéséért cserébe a hovatartozásról Nyugat-Magyarország több településén is népszavazást tarthatnak, Prónay ezt nem fogadta el, és szembeszegült a miniszterelnökkel. Prónay csak Horthy Miklós erélyes fellépése után volt hajlandó elhagyni a területet.

Az viszont, hogy Sopron magyar maradt, nagy részben neki is köszönhető. Romsics szerint emiatt akkoriban Prónayt sokan nemzeti hősnek tartották, és még ma is vannak, akik így tekintenek rá, megfeledkezve a fehérterrorban játszott szerepéről.

Összeesküdtek

Ablonczy Balázs szerint Prónay patológikus eset volt, aki a feljegyzései szerint azt gondolta, hogy Teleki és Bethlen is szabadkőművesek, és összeesküdtek ellene. A Zita királyné egyik udvarhölgyével megházasodó Prónay királypárti volt, így gyűlölete a Bethlenék által ellehetetlenített IV. Károly miatt tovább éleződött.

Ablonczy szerint Prónayt Magyarországon az 1919-ben elkövetett bűnökért is jó eséllyel elítélték volna, mint ahogyan 1945-ben ezt másokkal megtették.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!