Nem mindegy, hogy mikor választunk?

2005.12.06. 13:36
Miért nem mindegy a pártoknak, hogy mikorra írja ki Sólyom László a választásokat, április vagy május elejére? Polt Péter legfőbb ügyész utódának megválasztása lehet az egyik ok, de szempont lehet a húsvét és a munkásmajális is.

A pontos dátumról egyelőre nem tudni semmit, sejtések vannak, sőt egyesek szerint Orbán Viktor pontosan tudja már, mikor kell csúcsformában lennie, hiszen 125 nappal előtte megjósolta a dátumot.

Valószínű a május 7. és 21.
Bár ünnepnap kivételével bármikor lehetnek a választások, hétköznap is, valószínűleg 2006-ban is vasárnap választunk. Az első fordulót két hét múlva követi a második, a választásokat április 1. és május 31. kell lezavarni. Ha szigorúan a törvényhez ragaszkodunk (amely előírja még, hogy figyelembe kell venni egy esetleges, a sikertelen választást követő 7. napon megismételt választási időpontot is), akkor csak május 7. és 21. lehet, de Sólyom közölte, ennél nagyobb mozgástere van. 1990-ben március 25. és április 8., 1994-ben május 8. és május 29., 1998-ben május 10 és május 24., 2002-ben április 7. és április 21. volt a választás napja.

Sólyom László április 1. (a választások törvényszabta lehető legkorábbi időpontja) előtt 72 nappal jelenti be a választás időpontját, vagyis január 19-én, csütörtökön.

Az Index által megkérdezett politológusok szerint nincs különösebb jelentősége a dátumnak, de néhány szempontot azért figyelembe vehetnek a pártok.

Polt Péter utóda

Ilyen például a legfőbb ügyész megválasztásának május 16. időpontja. A vádhatóság jelenlegi vezetőjét, Polt Pétert a koalíciós pártok a ciklusban számtalanszor megvádolták politikai elfogultsággal, ennek csúcsidőszaka 2003 volt, amikor hetente szavazták le az Orbán-kormány alatt kivirágzott kormányközeli cégek utáni vizsgálat ügyében interpellált legfőbb ügyészt.

Ezért lehet a Fidesznek fontosabb egy áprilisi időpont, hiszen kormányváltás esetén a legfőbb ügyészről az új Országgyűlés dönthet. Természetesen az új kormánynak meg van kötve a keze: Polt utódát Sólyom László államfő jelöli ki, ráadásul, mint azt nemrégiben nyilatkozta, jelöltjének nevét már a választások előtt megmondja a félreértések elkerülése végett.

Négy év tiszta kormányzás

A Fidesz az áprilisi időpontot tartja a jobbik verziónak. Álláspontjuk szerint ugyanis minden megválasztott kormány négy évet kap a kormányzásra, és mivel 2002-ben is április elején voltak a választások, korrekt volna, ha 2006 is akkor lennének (Orbánék a négy évnél egy hónappal kevesebb ideig kormányozhattak).

Kern Tamás, a Századvég elemzője szerint fontos lehet, hogy május 1. előtt vagy után választunk. A hagyományosan baloldali vircsaft és a hozzá tartozó médiaszereplések hatással lehetnek a magyar választókra, akiknek egy harmada kevéssel a választások előtt dönt arról, kire adja szavazatát.

Húsvéti kiszólások

A Medián Piackutató elnöke, Hann Endre a húsvét (április 16-17.) jelentőségét emelte ki, választási szezonban a templomban mindig felerősödnek a prédikáció politikai felhangjai. Túl nagy ráhatással azért itt sem lehet számolni, hiszen a misére járó, jobboldali hívek száma viszonylag kevés (bár húsvétkor jóval több), és őket amúgy sem kell meggyőzni arról, hogy ne az MSZP-re szavazzanak. Persze mind a "jobboldali", mind a "baloldali" ünnep visszafelé is elsülhet.

Több pénz az ablakban

Bár a pártok erről nem szívesen beszélnek, a hosszú kampány sem a kampánycsapat erőbírásának, sem a pártkasszának nem tesz jót. Információink szerint a nagy pártoknál milliárdos tétel egy-egy hónap kampányolás, tehát korántsem mindegy meddig kell a plakátokat ragasztgatni.

MSZP-s forrásunk úgy nyilatkozott, a pártban most már nem ügy a választások időpontja, mivel Sólyom Lászlót nem tudják befolyásolni, ráadásul már a stagnáló népszerűségvesztés miatti nyári pánik sem érezhető a párton, amikor még úgy gondolták, minél később jönnek a választások, annál jobban össze tudják szedni magukat.

A választóknak valószínűleg az áprilisi időpont kedvezne jobban, így ugyanis előbb érne véget a választási kampányidőszak és az ezzel járó őrület.