Brutális áremelésekkel indult az év

2009.01.08. 23:22

A blogról

Ez a blog egy napi válogatás arról, hogy mi történt 1989-ben. Beszámolunk a legérdekesebb hírekről, interjúkról, bemutatjuk a szereplőket, és megtudhatja azt is, mit hallgattunk, olvastunk, néztünk a moziban húsz éve, és milyen telefonok érkeztek a frissen induló TV2-höz és a Szabad Európa Rádióhoz. Ráadásul elolvashatja azokat a napi információs jelentéseket, amiket az MSZMP korabeli vezetői is megkaptak.

Partnereink

Videók

Híradásunkban részletesen ismertetjük a Minisztertanács közleményét a központi árintézkedésekről és a szociálpolitikai juttatásokról. Kossuth Rádió 1989. január 8.

Holnaptól jelentősen emelkednek az élelmiszerárak a mezőgazdasági támogatások csökkentése miatt. A drágulás átlagosan 16-17 %-os. A húsárak 15-16 százalékkal növekednek. A marhahús átlagos áremelkedése közel 30 százalékos. Így pl. a lapocka kg-onként 130 Ft-ról 170 Ft-ra nő. A sertéshúsok és húskészítmények drágulása 13-14 százalékos. Egy kg rövid karaj holnaptól 150 Ft helyett 170-be, a párizsi 88 Ft helyett 100-ba, a gépsonka pedig 220 Ft helyett 270 Ft-ba kerül majd. A baromfiárak 13-14 százalékkal növekednek. A vágott csirke ára pl. a jelenlegi 63 Ft-ról 74 Ft-ra nő kg-onként. Drágulnak a húskonzervek is.

A zsiradékok árai 15 százalékkal emelkednek. Ennek értelmében 1 kg sertészsír 30 Ft helyett 34 Ft lesz. A napraforgó étolaj literje pedig 37 Ft helyett 42 Ft 30 fillér lesz. A negyedkilós Ráma margarin ára 17.50-ről 20.80-ra emelkedik.

Közel 40 százalékkal drágábbak lesznek a tejtermékek. Egy liter tej pl. 9.20 helyett 12.90-be kerül majd. A poharas tejföl ára 13 ft, a 10 dekás vajé pedig 11.60 fillér lesz. Az eidami sajt holnaptól kg-onként 152 Ft-ba kerül majd, az eddigi 107 Ft helyett. Drágábbak lesznek a sütőipari termékek is, átlagosan 15-16 százalékkal, így pl. a fehér kenyér kg-onkénti ára 10.40-ről 12 Ft-ra emelkedik. A zsemlye és a kifli 1.10 helyett 1.30 lesz. A liszt ára 9.10-ről 10.90-re, a kristálycukoré pedig 26.10-ről 27.90-re nő. Drágább lesz a fűszerpaprika és a déligyümölcs is.

Az élelmiszerek árának emelkedése maga után vonja a vendéglátóipari árak emelkedését is. Az előfizetéses munkahelyi étkeztetésnél átlagosan 3 ft-s drágulás várható adagonként. Hétfőtől 8 százalékkal kerülnek majd többe a mosószerek. A nagydobozos Tomi Brill ára 167 Ft-ról 175 Ft-ra, a 3 kg-os Perluxé pedig 220 Ft-ról 248 Ft-ra nő. A gyógyszerárak átlagosan 82 %-kal emelkednek.

Nő a térítésmentesen igénybevehető gyógyszerek köre, teljes árat kell fizetni viszont a vény nélkül is kaphatókra.

A személygépkocsik átlagosan 25 százalékkal lesznek drágábbak az importárak, a költségnövekedés és a forgalmi adó emelés miatt. A Lada 1300-S típus új ára 199.000, a Skoda 120-L ára 176.000, a Trabant limuziné 91.000, a Dacia TX-é 171.000, a Polski Fiat 126-é pedig 120.000 Ft lesz. Az áremelés nem érinti azokat, akik január 7-ig, az átvételre szóló értesítés alapján befizették a gépkocsik teljes vételárát.

Február 1-jétől átlagosan 62 százalékkal drágulnak a helyi közlekedési tarifák. Budapesten ez közel 90, vidéken pedig 55 százalékos emelkedést jelent. Így pl. a villamosjegy ára egységesen 5, az autóbuszé pedig 6 Ft lesz. Budapesten a havi villamosbérlet ára 75 Ft-ról 180-ra, a kombinált bérleté 170 Ft-ról 280-ra, a tanuló- és nyugdíjas kombinált bérleté pedig 50 Ft-ról 70-re emelkedik. A vasúti jegyek ára 30 százalékkal, a távolsági autóbuszok viteldíja 10 százalékkal lesz több, mint eddig.

Jelentős mértékben drágulnak a postai szolgáltatások. A levélpostai díjak 27 százalékkal emelkednek, ami azt jelenti, hogy a szabvány levél feladási díja belföldre 5, külföldre pedig 15 Ft lesz. A távirati szolgáltatás 66 %-kal, az európai távolsági beszélgetés 64 százalékkal emelkedik. A telefon alapdíja ikerállomásoknál 30-ról 80 Ft-ra, főállomásoknál 40-ről 100 Ft-ra emelkedik. A TV-előfizetés havi díja 100 Ft lesz.

A helyi tanácsok február 1-jétől átlagosan 10-14 százalékkal emelhetik a kommunális szolgáltatások díját. Március 1-jétől köbméterenként 3-7 forinttal drágul az ivóvíz, 2-5 forinttal pedig a csatornahasználat. Ez a lakosság által fizetett díjak 220-290 százalékos emelését jelenti. A víz- és csatornaszolgáltatatásba bekapcsolt lakások esetében az egy lakásra jutó díjtöbblet átlagosan 100-120 Ft lesz havonta. Májustól átlagosan mintegy 30 százalékkal drágábbak lesznek a háztartási energiahordozók és szolgáltatások, a támogatás csökkentése és a takarékosság ösztönzése miatt. Az árváltozások a családok létszámától, jövedelmi viszonyaitól függően igen eltérően érintik az egyes háztartások kiadásait.

Az év eleji és a további áremelkedések következtében az egy főre jutó havi többletkiadás 800 Ft körül lesz. A kormány az alapvető termékek és szolgáltatások drágulásának mintegy háromnegyed részét ellentételezi a nyugdíjasoknál és a szociális ellátottaknál. A kormány kötelezettséget vállal arra, hogy növeli a jövedelmeket, ha a fogyasztói árak növekedése nagyobb lesz a szociálpolitikai elképzelésekben meghatározottaknál. A nyugdíjak az eddigi százalékos mértékkel szemben 1989 elejétől egységes összeggel, havi 360, márciustól további 100 forinttal nőnek. Ugyanez vonatkozik a járadékokra is. A saját jogon kapott nyugdíj minimális összege 3.340 Ft lesz. Havi 3.500 forintra egészül ki minden 70 éven felüli, valamint súlyosan rokkant nyugdíjas járadéka. A gyermekgondozási díj legkisebb összege havi 360 forinttal nő. Ezentúl a kisiparosok, magánkereskedők, gazdasági munkaközösségi tagok, munkaviszonyban nem álló művészek is kaphatnak gyermekgondozási segélyt. A családi pótlék összege gyermekenként 300 forinttal nő. A tartósan beteg, fogyatékos gyermek után járó pótlék összege havi 2.100 Ft lesz.

Február 1-jétől változik a gyermekintézmények térítési díjrendszere, amely ezentúl nem a szülők jövedelméhez, hanem a költségekhez igazodik majd. Továbbra is lehetőség van azonban akár az ingyenességig terjedő kedvezményre. Az egyetemeken, főiskolákon tanulók ösztöndíja átlagosan havi 300 forinttal nő. A mostani áremelkedések miatt a tanácsok jelentősen megnövelt összegeket fordíthatnak szociális segélyezésre.

Az áremelkedésekről szóló kormányközleményben az áll, hogy a gazdasági ésszerűség, a kibontakozás feltételeinek megteremtése megkívánja a ráfordítások kifejeződését az árakban. A piac szerepének erősödésével párhuzamosan jelentősen csökkenniük kell az állami támogatásoknak. A kormány elvárja és kéri a gazdálkodó szerveztektől, hogy a jelentős áremelések nyomán nyereségüket ne drágítással, hanem észszerű gazdálkodással próbálják szinten tartani, vagy növelni.

További részletek 89-ről az OSA honlapján.