Gedeon, Johanna
2 °C
17 °C
Index - In English In English Eng

Mégsem lesz profi box-vb-döntő Budapesten?

2009.01.18. 00:05
6 hozzászólás

Leggyakrabban autót, mélyhűtőt, videót és tévét vásárolunk Ausztriában, de a kint vásárolt videók fele hibás. Demján Sándor lett az év menedzsere. Tamás Gáspár Miklós egyetért Németh Miklóssal: tényleg nyerne az MSZMP, ha most rendeznék a választásokat, mert az ellenzéknek nincs pénze. Erről beszél a Kossuth Rádió és a Szabad Európa Rádió 1989. január 18-án, szerdán. A műsorokról bővebben az OSA honlapján itt és itt olvashat>>>

Kossuth Rádió

Időjárásjelentés: Hazánkban most kevesebb a köd, mint az elmúlt reggeleken volt. Viszont a délkeleti megyékből ónos szitálást jelentettek. -5 és + 2 fok között van a hőmérséklet. A fővárosban elég nagy a hőmérséklet-különbség, + 2 és -3 fok közötti értékeket mérnek. Napközben délnyugaton és keleten helyenként ma is tartósan megmarad a köd, a hőmérséklet kora délután általában 6 fok körül várható.

Sport: Lehet, hogy mégsem lesz profi box világbajnoki döntő Budapesten. Az első budapesti hivatalos ökölvívó vb-döntő amerikai szervezői hitetlenkedve vették a hírt, hogy a találkozót a magyarországi szervezők a bejelentett helyszín, a Budapest Sportcsarnok helyett kisebb létesítményben kívánják megrendezni. A találkozó New-York-i szervezői még csak nem hivatalosan kaptak híreket arról, hogy a mérkőzést a fedett pályás atlétikai vb miatt nem lehetne a 14 500 nézőt befogadó Budapest Sportcsarnokban megrendezni. […] Miután a boxmérkőzés és az atlétikai vb között csaknem két hét van, az idő messze elegendő a Budapest Sportcsarnok adaptálásához – vélik az Egyesült Államokban. A helyszín módosítása megkérdőjelezheti a TV-szerződést és ezzel a találkozót, holott a rendezők már arról tárgyalnak, hogy újabb, ezúttal szabadtéri mérkőzést rendezzenek majd Budapesten.

+ + +

– Együttes ülést tartott az Országgyűlés kulturális és külügyi bizottsága. B. Király Györgyi először arról beszél, hogy miről nem lesz szó a tudósításban.

B. K. Gy.: Nem untatom önöket számokkal, hogy az eltelt években hogyan alakult a magyar kulturális vállalatok nemzetközi forgalma, hogy milyen a magyar játékfilmek exportja, vagy hogy hány magyar ösztöndíjas tanul külföldön és fordítva. Bár a kulturális és külügyi bizottság együttes ülésén jónéhány adat elhangzott, kérem érjék be ennyivel: nemzetközi kulturális kapcsolataink bővülnek. Az UNESCO jelentős devizális támogatása kutatóintézeteinknek, vagy éppen az 1985-ben hazánkban megrendezett európai kulturális fórum is nemzet¬közi tekintélyünket jelzi – igaz, a nálunk zajló politikai és gazda¬sági reform-folyamat nem mindenkiből vált ki rokonszenvet és érdeklődést. Romániával kudarcba fulladt valamennyi, a kormányközi kulturális oktatási és tudományos együttműködésünk megújítását célzó tárgyalás, s ma már sajnos kijelenthetjük, hogy kulturális kapcsolataink szünetelnek.

Több képviselő szólt az elmúlt évtizedek hibás kulturális irányításáról, amelyet nem a piac, hanem a párt politikája diktált. Zsigmond Attila a képzőművészet mostohagyerek-helyzetét hangsúlyozta, mondván, a mai magyar képzőművészet világszerte kevésbé elismert, mint a többi művészeti ág, és erről nem az alkotók tehetnek. Bánffy György egyenesen Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettesnek címezte megjegyzését: „A magyar színházművészet jelenlegi helyzete szintén eredménye az elmúlt évtizedek nagyon sok szempontból hibás vagy vétkes kultúrpolitikai koncepciójának. Ennek egy megnyilvánulási területe, hogy a Művelődési Minisztériumban vannak olyan vezetők, akiket az egész szakma alkalmatlannak tart arra, hogy ilyen magas pozíciót betöltsenek. Hogy jön ahhoz a magyar színházművészet, hogy ezek irányíthassanak?”

Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke tarthatatlannak minő¬sítette a nálunk működő nemzetiségi iskolák leromlott állapotát. Szűrös Mátyás szerint hazánk szavahihetőségét kérdőjelezné meg a nemzetiségi kérdéssel kapcsolatban, ha nem változna ez a helyzet. A téma az országgyűlés kulturális és külügyi bizottságának együttes ülésén került szóba annak kapcsán, hogy Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatait tekintették át. Szűrös Mátyás napirenden kívül közölte, hogy a külügyi bizottság a jövőben még kinevezésük előtt meg-hallgatja a külföldre készülő nagykövetjelölteket, mert korábban több képviselő kifogásolta, hogy sok esetben olyan emberek képviselik hazánkat határainkon túl, akik korábbi beosztásukban nem váltak be.

+ + +

– Új lelkészi elnököt választottak a református egyház zsinatának élére. Kocsis Elemér, a Tiszántúli Egyházkerület püspöke kapott bizalmat. Eddig Tóth Károly püspök töltötte be ezt a tisztséget. A református egyház világi elnöke ismét Somogyi József, Kossuth-díjas szobrászművész lett.

A hazai demokratizálódási folyamat keretében az egyházak is nagyobb szerepet játszhatnak az oktatásban. A Magyarországi Református Egyház zsinata hamarosan megkezdi egykori iskoláinak újjászervezését. Elsőként a mostani Móricz Zsigmond gimnáziumban kezdi meg a működését a református középiskola. A zsinat döntött arról is, hogy alapítványt hoz létre, amelyből finanszírozni tudják az egykori sárospataki református iskola újbóli beindítását. Az egyház kormányzó testületének ülésén elhangzott az is, hogy már tárgyalnak az illetékes minisztériummal arról, miként lehetne újból református tanintézmény a pápai és a budapesti volt Lónyai utcai gimnázium. Az új lelkészi elnöknek megválasztott Kocsis Elemér püspök nyilatkozatában fontosnak mondta azt is, hogy mihamarabb megszervezzék a Magyar Református Ifjúsági Egyesületet.

+ + +

– Ma megalakul a Komárom megyei németek érdekvédelmi szervezete. Simoncsics Zsuzsa Hambuch Gézával, a Magyarországi Németek Szövetségének főtitkárával beszélget.

H. G.: Becslésünk szerint 200-220 ezer német él Magyarországon, elsősorban Dunántúlon. Én abból indulok ki, hogy a magyarországi németeknek – mint a többi nemzetiségeknek – egyetlen egy olyan érdekük nincs, ami ellentétes lenne a többségi nemzet érdekével. Ezért is gondoljuk, hogy ez az elképzelésünk, ez a szándékunk, hogy a jövőben működjenek az egyes, németek által is lakott községekben, illetve megyékben érdek¬képviseleti szervek, ez sikerülni fog. Arra gondolunk, hogy a német lakosság által megválasztott kongresszusi küldöttek öt éven keresztül képviselik az ott lakó németek érdekeit. Tehát részt vesznek a helyi nemzetiségpolitikai és a területi feladatok kialakításában, meghatározásában. Nincsenek receptek, ami jó Baranya megyében, nem biztos, hogy alkalmazható Komárom megyében és fordítva. Mindenféleképpen van néhány olyan, általános feladat, mint a nyelv oktatásának, használatának, ápolásának fejlesztése, a kultúra ápolása, külföldi partneri kapcsolatok kiépítése, községfejlesztés stb., stb. Tehát a fontos az voltaképpen, hogy a jövőben sokkal jobban épüljenek be a nemzetiségpolitikai feladatok a tanácsok, a pártszervek, a népfrontszervek mindennapi politikai és egyéb tevékenységébe, mint ez eddig volt.

– Itt mondom el, hogy holnap Komárom megyében megalakul a szlovákok érdekvédelmi Szervezete is.

+ + +

– A magyar kormány megkülönböztetett figyelmet fordít a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogainak biztosítására, hangsúlyozta a magyar külügyminszter Bécsben. Várkonyi Péter az osztrák fővárosban a helsinki utótalálkozón szólalt fel és kijelentette, hogy a záródokumentum értelmében minden résztvevő államnak biztosítania kell a nemzeti kisebbségekhez tartozók emberi jogait. Előrelépésnek nevezte, hogy a találkozón elszigetelődött az a felfogás, amely szerint a be nem avatkozás elvére hivatkozva el lehet hárítani minden jogos kritikai észrevételt és ki lehet bújni a kötelezettségek teljesítése alól. A belső törvények nem kerülhetnek ellentétbe a kormányok által vállalt nemzetközi kötelezettségekkel – mondta Várkonyi Péter. A magyar külügyminiszter beszédében nagyra értékelte, hogy a helsinki folyamat keretében hamarosan tárgyalások kezdődnek a hagyományos fegyveres erők csökkentéséről. Ennek eredményességében Magyarország mélységesen érdekelt – tette hozzá. A bécsi utótalálkozót úgy minősítette, hogy az nagy lépést jelent a megosztottságtól mentes Európa megteremtése felé.

+ + +

– A magánforgalomban külföldön beszerzett áru ugyebár egyszer megteszi viszontagságos útját hazafelé, aztán egyre több termék megteszi kényszerű útját visszafelé is garanciális csere vagy javítás miatt. Vajda Zsuzsa mikrofonjánál a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnokának helyettese, dr. Balogh György vezérőrnagy.

V. Zs.: Az autókon kívül ma a slágercikk a mélyhűtő, a videó és TV – ez utóbbi színes. Mennyit hoztunk be pl. januárban, sokat?

B. Gy.: Hát én gondolom, hogy úgy tíznaponként behozzuk annyit, amennyit a hűtőgépipar az egész évi magyarországi ellátásra szánt és elsősorban az zavar bennünket, hogy a jugoszláv hűtőipar termékeit hozzuk be, ilyen a behozott termékek 70-80 %-a.

V. Zs.: És mennyit viszünk ebből vissza pl. videóból, ami elromlott?

B. Gy.: Jelentős a számuk. A videókból igen gyenge minőséget veszünk általában, erre telik a pénztárcánkból. Ezek többé-kevésbé nagyon kis teljesítményű, rossz paraméterű készítmények, és a legalább a fele hibás – a gyakorlatunk szerint –, amit javításra vagy cserére visszavisznek.

V. Zs.: Önök hogy viselkednek, amikor kivisznek valamit?

B. Gy.: Mi megértőek vagyunk, de a távlatai azért ennek változni fognak. Mi azt szeretnénk, ha csak olyan termékek mennének ki garanciális cserére vagy javításra, amelyek esetében az eladók garancialevelekkel és garanciavállalással biztosítják a vevőt a garanciális jogokról. Tehát mi a jövőben nem szándékozunk kiengedni olyan frissen vásárolt termékeket, amelyeknek a garanciajogait a vámkezeltetők nem igazolják.

V. Zs.: Arra kérem, nézzünk egy kicsit Európába, ott is ilyen könnyen lehet ki- és bevinni termékeket?

B. Gy.: A világnak ez a fertálya, ahol mi élünk, fordított világ. Innen kivinni nem szabad és liberálisak a behozatali szabályok. Jószerivel 1-2 különleges termékkört kivéve gyakorlatilag mindent be lehet hozni. És nagyok a kedvezmények. Ez abból adódik, hogy a magyar piaci ellátottságot nem lehet pl. egy angollal összehasonlítani. A kiviteli tilalom pedig a saját termelésű áruinkat nem engedi ki külföldre. Míg Amerikából elutazván senki nem szól önhöz a vámnál, mert mindent nyugodtan kiengednek, hacsak nincs valami forgalmi adó papírja, amit le kell bélyegezni. Mi a kivitelnél vagyunk szigorúbbak és a behozatalnál jogilag is sokkal liberálisabbak.

– Egy idevágó hír: változatlanul rendkívül nagy a forgalom Ausztria felé a hegyeshalmi átkelőn. A magyar határőrség délelőtt azt állította, hogy valószínűleg a szigorúbb osztrák vámellenőrzés miatt nagy a torlódás. A nickelsdorfi osztrák határállomás parancsnok-helyettese azonban telefonérdeklődésünkre elmondta, hogy nincs szó különös ellenőrzésről, egyszerűen oly sok magyar autó megy ezekben az órákban Ausztriába, hogy a szűk határállomás nem képes többet átereszteni. Ajánlatos tehát Hegyeshalom helyett Kópházán át próbálkozni. Ugyanez alighanem érvényes a délutáni órákra is, amikor elindul visszafelé a bevásárló turisták áradata.

+ + +

– Demján Sándort, a Magyar Hitel¬ Bank vezérigazgatóját ma tüntették ki Az év menedzsere címmel. Bálint Attila most következő beszélgetésében azonban már az idei üzletpolitikáról lesz szó.

B. A.: Az 1988-as év menedzsere cím birtokában 1989-ben mire számít Demján Sándor?

D. S.: Bankunk változatlanul szeretné behozni a külföldi tőkét. Elsősorban nem is a tőkére, hanem a termelési szemlélet importjára van szükség, hogy nagy piaci szervezeteket kapcsoljunk a magyar gazdasághoz. A bankok is lehetőséget kapnak, hogy bekapcsolódjanak a nemzetközi pénzügyi életbe, de sokkal fontosabbnak tartom előkészíteni a vállalati szféra bekapcsolását. A mi partnerkörünk adja a magyar tőkés export 60 %-át. Bankunk, úgy gondolom, 1989-ben mintegy száz vegyesvállalat alapításában fog részt venni, legkevesebb 1000-1200 kisvállalkozás megalapításához fog hitelt nyújtani. A lakossági pénzmegtakarítás ösztönzését tartjuk rendkívül fontosnak, hiszen a lakossági megtakarítás lehet az a forrás, amivel az ipar fejlesztéséhez pénzt lehet szerezni. A másik, hogy a gazdaságtalan termelés visszaszorítása érdekében a bankok rákényszerülnek arra, hogy jónéhány perspektivikusan sem jövedelmező vállalatnál radikális fogyókúrát vezessenek be.

B. A.: Amikor jó egy esztendővel ezelőtt beszélgettünk hasonló dolgokról, ön azt mondta, hogy ettől a banktól következetes magatartás várható e téren.

D. S.: A kohászat 1988. évi eredményjavulása rendkívül jelentős az előző időszakokhoz viszonyítva, emellett a hitelei felére apadtak. A bankunk felszámolt egy elektronikai vállalatot, egy másik ellen is megindítottuk a szanálási eljárást, és áthúzódott még ’88-ra is a VÁÉV felszámolása. De nagyon szeretném megjegyezni, hogy teljesen téves az a nézet, amelyik azt képviseli, hogy fel kell számolni egy válla¬latot. A világon sehol nem így gondolkodnak, hanem az eszközeit, emberanyagát új értékesebb munkára állítják át, hogy a meglévőt megjavítsák. Viszont változatlanul folytatjuk jónéhány, elsősorban hadiipari vállalat esetében a fogyókúrát. A Laborművek példája ismert, a mi bankunknál van és néhány más – a banktitok miatt nem mond¬hatom meg, hogy melyik – vállalat van még átvizsgálás alatt. Abban, hogy ezt nem látványosan csináljuk, az is benne van, hogy nem mindig egyértelműen a vállalatok felelősek. Mert kormányprogramokat kényszerítettek a vállalatokra a fejlesztésekben, amit a vállalatok – a régi mechanizmus és a régi elv alapján – kénytelenek voltak végrehajtani. Kormányközi szerződési kötelezettségekhez kellett igazítaniuk a termelést, amire mondjuk a következő évben azt mondták, hogy nem kapod a megígért pénzt, mert a termék csak a felét érte. Ehhez nem tud igazodni egy vállalat. Ráadásul Magyarországon a lét¬számgazdálkodás rendkívül pazarló. Abban az országban – és ez a program másik része – ahol 1,3 az átlag műszakszám, mi munkanélküli segélyt akarunk fizetni. Ez egy másik nagy veszteségforrás lehet és ez is beletartozik abba a társadalmi költségbe, ami rárakódik az ipari termelésre, ami versenyképtelenné teszi az iparunkat a nemzetközi piacon. A műszakszám növelésére és átképzésre kellene inkább költeni.

Szabad Európa Rádió

Gadó György: Mindaddig törekedni fogunk sorsa felderítésére, amíg biztosat nem tudunk róla – mondotta Tom Lantos tegnap este Budapesten, a Wallenberg utca és a Pozsonyi út sarkán.

Az amerikai törvényhozás hazánkban tartózkodó küldöttségének magyar származású vezetője is jelen volt azon a csöndes megemlékezésen, melyet 5 független társadalmi szervezet hívott egybe Raoul Wallenberg tiszteletére. Lantos Tamás rövid három mondatán kívül más beszéd nem is hangzott el a mintegy 300-400 főnyi kegyeletes sokaság előtt. A svéd diplomata érdemeit jelző utcanévtábla alatt virágcsokor, szalagján a Magyar Zsidók Kulturális Egyesülete nevével, előtte pedig a párkán és lent az aszfalton égő gyertyák tömege. A névtábla mellett a falon alkalmi kartontáblán felirat mutatja: ma 44 éve hurcolták el Raoul Wallenberget. Az emberbarát svéd magyar, zsidók ezreinek bátor és áldozatkész megmentője nem esett áldozatul a hitlerista szörnyállamnak, amelynek a német faji felsőbbrendűség volt a rögeszméje, és áldozatául esett a sztálini szörnyállamnak, melyben a rögeszmés gyanakvás pusztította el életek millióit.

Tökéletesen logikus, ha most a faji megkülönböztetés minden fajtája ellen küzdő Wallenberg Egyesület Wallenberg nevében fog össze azokkal az alternatív szervezetekkel, amelyek a sztálinista örökség felszámolásáért, a demokráciáért küzdenek Magyarországon. A néma emlékünnepség az eredeti elképzelések szerint gazdagabb lett volna. A szerény utcanévtáblát ékesebb kivitelű és maradandóbb emléktáblával akarták fölcserélni. Ez azonban nem készült el időre. A késedelem oka: nem született egyezség a tábla szövegében. Bizonyos íróasztalok gazdái még mindig nem akarnak, vagy nem mernek túllépni a verzión, mely szerint Wallenbergnek úgymond nyoma veszett. Nem merik kimondani, amit tud az egész világ, hogy Sztálin börtöneiben veszett nyoma, és hogy erről Sztálin utódai sem hajlandóak egyértelműleg számot adni. Ideje volna felhagyni a méltatlan köntörfalazással Moszkvában és Budapesten!

+ + +

– Németh Miklós miniszterelnök a napi Világgazdaság című lapnak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy az MSZMP-nek többpártrendszer esetén sem kell tartania attól, hogy nem győz a választásokon. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy szerinte az alternatív szervezetek többségének kockázatos lenne az azonnali párttá szerveződés. A budapesti telefonvonalon a hazai ellenzék egyik neves képviselőjének, Tamás Gáspár Miklósnak a véleményét kérdeztük a miniszterelnök kijelentéseiről.

TGM: Németh Miklós miniszterelnök kijelentése csak látszatra értelmetlen. Én attól tartok, hogy értem. Ezt úgy tudnám nevezni – pontosabban azt a politikát, amely a kijelentés mögött áll –, hogy a fordított „szalámitaktika”. A párt – mármint az MSZMP – láthatólag azon igyekszik a demokratikus átalakulás ütemének és módjának meghatározása mellett, hogy ahelyett, hogy a parlamenti váltógazdálkodás normális eljárását tenné lehetővé a helyi demokráciában, azon igyekszik, hogy a bázisát szélesítse ki egy olyan hatalommegosztásban, amelyhez a partnereket maga választja ki. Ezzel részben egybehangzik az Új Márciusi Front javaslata – de hangsúlyozom, hogy csak részben. A párt törekvése, a koalíció jelszavának hangoztatása azt jelenti, hogy a párt még akár a hatalmát is hajlandó megosztani, hogyha ennek a megosztásnak a logikája kommunista logika és nem egyéb.

A miniszterelnök úr alighanem téved, amikor azt hiszi, hogy a független demokratikus szervezetek bármiféle hátrányt szenvednének amiatt, hogy párttá szerveződnek ma. Ami pedig azt a másik állítását illeti, amely szerint az MSZMP mindenképpen győzne a választásokon – ebben magam sem kételkedem, abból az egyszerű okból, hogyha a pártok finanszírozásának jelenlegi szituációja fennmarad, továbbá hogyha a választás megszervezése a Népfront, azaz a párt kezében marad, akkor kékcédulákra sem lesz szükség ahhoz, hogy többséget érjen el az MSZMP. Kérdés azonban, hogy a bonyodalmasan és viharosan alakuló magyar demokratikus fejlődés megengedi-e a jövőben a választásoknak ezt a fajta megrendezését. Ebben kételkedem. Ha a jelenlegi felállásban kerülne sor választásokra, nyilvánvalóan az MSZMP anyagi hatalma és adminisztratív befolyása kitűnő esélyeket adna a pártnak. Ami pedig a fordított „szalámitaktikát” illeti, nagy kérdés, hogy a független demokratikus mozgalmak belemennének-e az MSZMP politikai bázisának ebbe a kiszélesítésébe. A Magyar Demokrata Fórum – véleményem szerint igen helyesen – fönntartásokkal fogadta az Új Márciusi Front javaslatát. A Szabad Demokraták Szövetsége szombati tanácsülésén fog dönteni erről a javaslatról, és nyilván az alternatív szervezetek pénteki Jurta Színházbeli nyilvános csúcstalálkozóján is szóba kerül a kérdés, mint ahogy szóba kerül a kérdés számos más beszélgetésen is.

Én nem tartom eleve helytelennek azt, hogy a demokratikus átmenetre való felkészülés szakaszában széles körű dialógusra és közeledésre kerül sor az állampárt és politikai ellenfelei között. Ám hogyha ebből nem jön más ki, mint ez a fajta bázisszélesítés, és a hiányzó legitimációnak az importja az alternatív szervezetekből a pártba, akkor ez nem a demokratikus fejlődés felé mutat, hanem egy jóindulatú autoritárius cselekmény felé, amelynek a létrehozására láthatólag a jelenlegi kormányzat – bár bizonytalanul, és konfúzusan, de –törekszik. Én azt hiszem, hogy a demokratikus átmenetre való legjobb módszer a klasszikus módszer. Nem a hatalom fölülről diktált megosztása és a bázis kiszélesítése, hanem a különféle politikák, eszmék és mozgalmak szabad versenye.

+ + +

Lángh Júlia: A szombathelyi megyei művelődési ház Körök kora címmel tart rendezvénysorozatot. Ennek keretében már bemutatkozott a Fidesz, a Szárszói Front és a Klub Tanács. Szombathelyi jelentésünkben beszámolunk a tegnap esti találkozóról, amelyen a Szabad Demokraták Szövetsége mutatkozott be.

A Körök kora eddigi összejöveteleihez képest rendkívül magas létszámú közönség gyűlt össze, mintegy 200 érdeklődő. A felszólalók beszámoltak arról, hogy már korábban is tudtak a demokratikus ellenzék tevékenységéről, és az ebből a körből kialakult eszmének hitelt ad az, hogy korábbi tízéves tevékenységgel bizonyította, komolyan gondolja, amit mond. A közönség körében felmerült aggodalmakra maguk a résztvevők válaszoltak fölszólalásaikban. Vajon nem árt-e, hogy sokféle politikai szerveződés van, nem aprózza-e föl ez az erőket? Illetve a másik aggodalom: az SZDSZ radikalizmusa nem jelent-e képtelenséget a kompromisszumra? Magának a közönségnek a véleménye szerint a sokféleség nem baj, hiszen minél többféle ellenzékkel kell az MSZMP-nek szembenéznie, annál nehezebb dolga van. Az SZDSZ tanácsának budapesti tagjai szerint – Kőszeg Ferenc, Mécs Imre és Solt Ottilia volt jelen a szombathelyi találkozón – a lényeg az, hogy a fontos kérdésekben egyetértsenek a független szervezetek. Egyébként pedig a sokféleség éppen azt szolgálja szerencsésen, hogy minden ember megtalálhassa a hozzá legközelebb álló közösséget. Ami a kompromisszumok kérdését illeti, az SZDSZ nem tartja magát kompromisszum-képtelennek, maga is gondolkodik kompromisszumokban. A kérdés csak az, hogy hol van ezeknek a határa? A kompromisszumok kérdéséhez tartozik az is, hogy a független szervezetek nem osztozhatnak olyan felelősségben, amely nem az övék. A Magyar Demokrata Fórum tagjai hangsúlyozták az ősszel esedékes tanácsi választások jelentőségét és azt, hogy erre a különféle független szervezeteknek máris el kell kezdeniük közösen felkészülni. Fölmerült az Új Márciusi Front felhívásának kérdése is. Az SZDSZ tanácsának tagjai közölték, nem zárkóznak el a kezdeményezéstől, de tárgyalni kívánnak az Új Márciusi Fronttal, mivel eseti együttműködések lehetőségéről külön kell beszélni. Hangsúlyozták viszont, hogy Németh Miklós felhívása elfogadhatatlan, hiszen a miniszterelnök csak azon az alapon hajlandó tárgyalni, hogy elismerjék az MSZMP vezető szerepét.

A délután 6-tól este 10-ig tartó összejövetelen egyúttal megalakult a Szabad Demokraták Szövetségének szombathelyi csoportja 17 taggal. A múlt hét végén egyébként Pécsett is megalakult egy helyi csoport, a szegedi, debreceni és soproni helyi szervezetek után. A budapesti kerületekben hetente alakulnak új SZDSZ csoportok.