Zalán
3 °C
8 °C
Index - In English In English Eng

Vastagh Pál nem tanácsolta az SZDSZ-újság kinyomtatását

2009.01.31. 11:52
5 hozzászólás

A cenzúrán majdnem elbukott az SZDSZ első lapja, drágább lesz a Kőbányai, 51 magyar iparvállalat megvételét ajánlotta fel külföldieknek a szakminisztérium. Erről szólt a Szabad Európa és a Kossuth Rádió 1989. január 31-én.

Szabad Európa

Lángh Júlia: A hír, amelyhez megjegyzéseket szeretnék fűzni, önmagában nem országos jelentőségű, de háttértörténete jellemző az ország mai állapotára. Mégiscsak kikerült a nyomdából a Szabad Demokraták című kiadvány első száma, a Szabad Demokraták Szövetségének belső tájékoztatója.  

Természetes – mondhatják erre önök –, és teljes joggal kérdezik, miért ne jelenhetett volna meg? Az érvényes sajtótörvény szerint nem kell lapengedély az olyan nyomtatványokhoz, amelyek a társadalmi szervezetek alapszabály szerinti működéséhez szükségesek.

Csakhogy, a nyomda vezetőjének a Metripond Sportegyesület nyomdai üzemében, Hódmezővásárhelyen, aggályai támadtak. Ezért a melléküzemág vezetőjéhez fordult, vajon teljesítheti-e a megrendelést. Ezt a melléküzemág vezetője  sem tudta eldönteni, ezért ő is feletteséhez, a Metripond SE társadalmi elnökéhez, Szabó Istvánhoz fordult, aki egyúttal a Metripond üzemi párttitkára, és a Csongrád megyei pártbizottság tagja. Ez utóbbi minőségében Szabó István tanúja volt annak, hogy a megyei pártbizottság előző, január 23-i ülésén, a Fidesz és az MDF szegedi csoportjának újévi üzenetét az izgatás határán álló ügynek minősítették. Megyeszerte köztudott, hogy a rendőrség keresi, hol nyomtatták ki ezt az újévi röpiratot. Mindez óvatosságra intette a Metripond elnökét, és a megyei pártbizottság ideológiai titkárához fordult, aki szintén nem akart egyedül dönteni, és ezért a megye új első titkárához, Vastagh Pálhoz utasította az érdeklődőt. A megye párttitkára állítólag azt mondta, hogy a döntés a nyomda dolga, de ő azért a maga részéről nem tanácsolná, mert ki tudja, hogy ami most jó, nem lesz-e rossz néhány hónap múlva, és/vagy a nyomda könnyen úgy járhat, mint az újévi üzenet ismeretlen nyomdásza, akit ugye, keres a rendőrség. Vastagh Pál ugyanakkor a szegedi SZDSZ képviselőjének és a nyomdai munkát megrendelő Ízisz kisszövetkezet vezetőjének azt mondta, az ügyhöz a pártbizottságnak semmi köze, forduljanak a megyei tanács igazgatási osztályához. A párt tehát kivonta magát a dologból, és a Szabad Demokraták első száma megjelent. Mégsem érdektelen tudni, milyen légkör uralkodik egy megyei pártbizottságon, és milyen jövőképet alkot magának egy megyei első titkár. 

Hogy végül miért merte mégis kinyomtatni a Metripond az SZDSZ belső tájékoztatóját, arra két magyarázat van. Az egyik – és ez tény –, megmutatták nekik azt az Igazságügyi Minisztériumból érkezett meghívólevelet, amely az impresszumon szereplő Magyar Bálintnak szólt: az SZDSZ nevében vegyen részt az Igazságügyi Minisztérium és a független szervezetek közötti tárgyaláson az alkotmánytervezetről. A másik – és ez feltételezés –, talán, reméljük, eljutott Hódmezővásárhelyig a MÚOSZ hétvégi közgyűlésének nyilatkozata, amelyben a magyar újságírók hitet tesznek a sajtószabadság, az egy és oszthatatlan nyilvánosság mellett, elismerik a szamizdat lapok jogát a létezéshez, és hírül adják, hogy bezúzás fenyegeti – azaz most már csak fenyegette – a Szabad Demokraták című lapot.  

+ + + 

A hatalmon kívülálló mozgalmakra, szervezetekre igaz, hogy alulról felfelé szerveződnek. Igyekszünk képet adni arról, hol is tart ezt a szerveződés. A független mozgalmak közül elsőként a Szabad Demokraták Szövetségét kérdezzük, a napokban Földeákon tartott nagygyűlés után milyen tapasztalataik vannak? Aki válaszol: Mécs Imre, az SZDSZ tanácsának tagja. 

– A Szabad Demokraták Szövetsége az elmúlt hétvégén Földeákon tartott nagygyűlést. Ennek kapcsán kérdezem Mécs Imrét, a szövetség egyik vezetőjét, mik az eddigi tapasztalatai a szövetség vidéki szervezeteinek szervezésével? 

Mécs: Rendkívül nagy érdeklődés van vidéken szövetségünk iránt, és ennek megnyilvánulásaként egy sor vidéki városban alakultak már helyi szervezeteink. Így Sopronban, Debrecenben, Szombathelyen, Szegeden, Pécsett, Gödön és most legutoljára Földeákon is úgy néz ki, hogy megalakulóban van a szabad demokraták helyi szervezete.

Rendkívül fontosnak tartjuk ezeket a helyi szervezeteket, mert hiszen a helyi politikára épülhet fel az országos politika. Mi valóban alulról építkezünk felfelé. Földeákon, ami Makó, Hódmezővásárhely és Szeged között az Alföldön fekszik, körülbelül 250-en jelentek meg, és nagy érdeklődés mellett, Mit akarnak a szabad demokraták? címmel előadásokat tartottunk Kertész Dezsővel, a helyi főorvossal, aki szintén szövetségünk tagja. A gyűlés egyúttal nyílt fórum is volt, amelyen a pluralizmusról, a legitimitásról, autonómiáról, a többpártrendszerről, az alternatívokról beszéltünk és vitatkoztunk. A vitában részt vettek MSZMP-tagok, és elég éles viták is alakultak ki 1956 értékeléséről, ahol egy helyi munkásőr ellenforradalomnak nevezte, és ezt nem nekem kellett ott visszautasítani, hanem a résztvevők maguk utasították ezt el. Másnap megjelent az MSZMP KB történelmi albizottságának a nyilatkozata is. Ez figyelmeztető volt arra, hogy vannak ilyen hangok és vannak ilyen erők, amelyekre oda kell figyelni. 

–A Szabad Demokraták Szövetségének hány tagja van? 

Mécs: Ezt pontosan nem tudom megmondani, becslésem szerint 1500 és 1800 között lehet. Igen sokan még várakozó állásponton vannakk, többezer belépési nyilatkozatot elvittek, de az emberekben felgyűlt félelem, szorongás és óvatosság megfontolásra készteti az embert, különösen vidéken, ahol a feudalisztikus és oligarchisztikus nyomás sokkal erősebb. A vidék mindig egy fázissal hátrébb van, mint a főváros. Ez azért indokolja a vidékieknek az óvatosságát, hiszen az egzisztenciális biztonságuk sokkal veszélyeztetettebb. Éppen ezért rendkívül fontos a szolidaritás, amely szövetségünknek az egyik alapelve, és bárkit sérelem ér az ország bármely részén, akkor szövetségünk teljes mellszélességgel kiáll mellette. 

– Úgy tudom, hogy a szövetség készül a március 19-i kongresszusra. Hallhatunk erről is részleteket? 

Mécs: Igen. Készítjük programunkat, programtervezetünket, ezt március 19-én fogjuk megvitatni országos kongresszus keretében, amelyre minden tagunkat meg fogjuk hívni. A tervezetet ki fogjuk küldeni a tagoknak, úgy fogunk vitatkozni, és úgy fogjuk elfogadni a végleges változatot. Bizonyos kérdésekben több verziót fogunk tárni a tagság elé. 

+ + + 

Bojtár István: A Magyarországon és uralkodó pártjában folyó átalakulás példái hosszú sorához egy valóban nagyon szokatlan, érdekes és új csatlakozott. Az MSZMP meghívására Budapestre utazott, s ott három napon keresztül tárgyalt a meghívókkal az olasz kereszténydemokrácia háromtagú küldöttsége, élén a párt külügyi osztálya vezetőjével, Giulio Orlando szenátorral.  

Nem tartozik a mindennapi dolgok közé, hogy nyugati kereszténydemokrata delegáció felkeressen egy hatalmon lévő kommunista pártot – ismeri el maga az olasz kereszténydemokrata napilap az Il Popolo –, és feltehetően azért, hogy kielégítse a rendkívüli érdeklődést, megszólaltatja magát Orlando szenátort. Ő az elég hosszú interjújában először arra a kérdésre válaszolt, hogy vajon mi keltette fel az MSZMP figyelmét az olasz kereszténydemokrácia iránt? Így vélekedik: Az a követlen eszmecsere, amelyre meghívtak, a mi történelmünkben, tapasztalatainkban leli magyarázatát, abban, hogy a kereszténydemokrácia mint néppárt, vezetni tudta az országot agrárból ipari országgá való átalakulása folyamatában, erősítve a demokráciát. E tapasztalat kétségtelenül távol esik az MSZMP-tőlf mint ahogyan a többi kommunista pártoktól is. De érdekessé válik az MSZMP számára akkor, ha keresi a pluralizmust és a vegyes gazdaságot a piac keretében. 

Az interjú további kérdései mind azt firtatják, miként látja az olasz kereszténydemokrácia külügyeinek felelőse a magyar helyzetet? Válaszát az MSZMP jellemzésével kezdi, amelyben három, egymástól különböző álláspontot észlel. Az egyiket a jelenlegi vezető csoport képviseli, amely határozottan támogatja a demokratikus fordulatot. A másik, a Münnich Kör körül csoportosuló, Biszku Béla által vezetett konzervatívoké, akik ellenzik a liberalizálás minden formáját. Végül a harmadik a sem nem hal, sem nem hús, amely csak azért kívánja, hogy minden megváltozzék, hogy semmi se változzék. A jelenlegi vezető csoport tehát nehéz helyzetben van, nemcsak a párt abszolút hatalma feladásának objektív nehézségei, hanem a belső ellenállás miatt is. 

Az olasz kereszténydemokrata politikus ezután egészen röviden rámutat a magyar társadalomban végbemenő politikai erjedés jeleire. Megjegyzi, hogy a párt jelenlegi vezető csoportja szerint elvileg nem alternatívája egymásnak a polgári és a szocialista demokrácia, mert a demokrácia egy. Majd így válaszol arra a kérdésre, mi pártja véleménye a mozgásban lévő magyar helyzetről: Egyelőre csak személyes véleményemet tudom kifejezni. Azt 
gondolom, rokonszenvvel kell tekinteni az MSZMP vezetőinek ama, az alkotmányreform érdekében tett erőfeszítéseire, amely a társulástól, a sajtón keresztül a vallásig biztosítja a szabadságjogokat. Azt gondolom, hogy a demokratikus újjáéledésig, amíg a helyzet nem 
válik világosabbá, nem szabad ezzel, vagy azzal a csoporttal kiváltságos kapcsolatokat tartani – így Giulio Orlando olasz kereszténydemokrata szenátor, aki interjúját befejezve a magyar egyházról beszélt. Az – mondja –, hű a zsinati felfogáshoz, nem akarja felhánytorgatni a múltat. A jelenre, s a jövőre figyel abban a meggyőződésben, hogy szociális téren fontos feladatokat kell teljesítenie. 

 

Kossuth Rádió

Időjárásjelentés: Keleten borult az ég, elszórtan ónos szitálás várható, Dunántúlon viszont változóan felhős az ég. Sokfelé párás a levegő, helyenként köd van. Nulla és -7 fok között van az országban a hőmérséklet. Estig a keleti, délkeleti megyékben marad a borult idő, másutt viszont változóan felhős lesz az ég és néha kisüt a nap. Párás, helyenként ködös lesz az idő, ónos szitálássai, hószállingózással. Gyenge marad a légmozgás, kora délután -2 és 2-3 fok között, késő uste kevéssel fagypont alatt lesz a hőmérséklet. 

Röviden a budapesti levegőről: Az elmúlt napok gyenge légmozgása miatt a fővárosban a legforgalmasabb területeken a szén-monoxid értéke a levegőben jelentősen megemelkedett, de a szmogriadó elrendeléséhez szükséges szintet nem érte el. Ma némi légmozgás enyhítette a helyzetet, amely azonban holnap ismét romolhat. 

Lapszemle – Németh Miklós Attila összeállításában 

Valamennyi újságunk ismerteti Németh Miklós miniszterelnök Gazdasági Kamarában elmondott elemzését a népgazdaság helyzetéről. Ugyancsak minden napilap közli Grósz Károly nyilatkozatát a reformról, a pártról és az ’56-os események értékeléséről.  

Népszava: világosan megfogalmazott cél nélküli népfelkelés

Ez utóbbival foglalkozik a NÉPSZAVA egyik cikke is. Lukács György az 1956-os eseményeket felkelésnek tartotta, amelyet éppen az különböztet meg a forradalomtól és ellenforradalomtól, hogy nincs világosan megfogalmazott célja, miközben forradalmi és ellenforradalmi gondolatok egyaránt kavarognak benne. Ez a gondolat nem egyszerűen politikai kompromisszum, hanem a történelem nagyon mély ismeretén nyugszik – Tőkei Ferenc akadémikus szerint, aki az elmúlt négy évtized társadalmi és gazdasági fejlődésének elemzésére létrehozott különbizottság tagja. Ez a megközelítés vezethet politikai konszenzusra, de a végső következtetéseket csak a még alaposabb kutatás és a még nagyobb távlat alapozhatja meg.  

Az 1956. június 27-én lezajlott Petőfi köri sajtóvitát a KAPU című folyóirat különszámban jelentette meg. Ezzel kapcsolatban a Petőfi Kör tudományos emlékülését előkészítő bizottság nevében, Hegedűs B. András tiltakozik a MAGYAR NEMZET-ben. Szerinte a különkiadás személyiségi és szerzői jogokat sért, szerkesztés nélkül, az eredeti jegyzőkönyv elhallásait megőrizve tárja az eseményeket 33 év után az olvasó elé. Az ügy tisztázása érdekében nyilvános választ vár arra, hogy milyen forrásból jutott a folyóirat a jegyzőkönyvhöz, és a közreadásért vajon kit honorált. 

Nem akkor erős a szakszervezet, ha sztrájkokra bíztat, hanem akkor, ha el tudja érni, hogy leálljon a sztájk, mert képes garantálni, hogy a visszafogott politizálásért az emberek majd megkapják a kompenzációt. És ez nem más, mint bizalom kérdése – mindezt Bruszt László szociológus, a TDDSZ sztrájktörvény-ellenes akcióbizottságának képviselője mondta a MAGYAR NEMZET újságírójának. A TDDDSZ ugyanis – több független szakszervezet támogatásával – egy nyilatkozatot adott ki, amelynek a lényege, hogy véleményük szerint a most előkészületben lévő sztrájktörvény a sztrájkjog korlátozására törekszik. 

Kapolyi László kormánybiztos Paksról

Kevés vállalat múlja fölül a paksi atomerőmű hatékonyságát – írja Kapolyi László kormánybiztos a MAGYAR NEMZET-ben. A Megújuló gazdaság rovat cikke szerint a magyar villamosenergia-ellátás egyik fő pillére a jövőben is a gazdaságos és környezetkímélő atomerőmű építése marad. 

Elmegy az ideiglenesen hazánban tartozkódók egy része

Magyarország területéről május-júniusban kezdik el kivonni a szovjet csapatok első egységeit – ezt Burlakov vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet Déli Hadseregcsoport főparancsnoka közölte egy mai sajtótájékoztatón. A részleges csapatcsökkentés keretében összesen 22 egységet vonnak ki hazánkból és ez több, mint tízezer katonát érint. A részleges csapatkivonás a jövő év végére  fejeződik be. Az adatok teljességéhez hozzátartozik, hogy Magyarországon jelenleg mintegy 65 000 főnyi szovjet katonaság tartózkodik. 

A NATO üdvözölte a VSZ-nek azt a lépését, hogy fennállása óta első ízben részletes adatokat tett közzé fegyveres erőinek fölépítéséről. Ugyanakkor elutasította a szocialista országok katonai politikai szövetségének azt a véleményét, hogy a két szervezet között lényegében erőegyensúly áll fönn. A NATO szerint ugyanis, a hagyományos katonai erők területén a Varói Szerződésnek csaknem mindenben fölénye van.

+ + +  

Németh Miklós miniszterelnökkel közölt interjút tegnap este az osztrák televízió. A nyilatkozat főbb pontjait Földvávi Zsuzsa ismerteti Bécsből. 

– A magyar miniszterelnök önállóan dönt munkatársai megválasztásában, tevékenységük elbírálásában – ezt a kijelentést emelik ki az osztrák híradások Németh Miklós hétfőn este elhangzott nyilatkozatából, továbbá azt a közlését, hogy Magyarország az év első felében helyre kívánja állítani diplomáciai kapcsolatait Izraellel. Az osztrák TV-híradó második kiadása csaknem teljes műsoridejét a magyar kormányfővel készült interjú levetítésének szentelte. Paul Lendvai, az ORF intendánsa Európa legfiatalabb miniszterelnökeként mutatta be Németh Miklóst. A magyar miniszterelnök elmondta, hogy reményei szerint az infláció a ’90-es évek elejére egyszámjegyűvé válik. A munkanélküliek tábora jelenleg tízezer körüli, a kormányfő a létszám megtöbbszöröződésében annak jelét látná, hogy a magyar gazdaságban megindult a létfontosságú szerkezetváltás. Kifejtette, érez magában bátorságot a reformprogram véghezvitelére, csak akkor válik meg tisztségétől, ha e reményt veszni látja, vagy ha a parlament megvonja tőle a bizalmat. Kormánya tagjait munkájuk alapján kívánja megítélni, a Politikai Bizottság jogot szavazott neki ahhoz, hogy közvetlen munkatársait ő válassza meg. Korábbi tisztségeiben képviselt álláspontjával, tevékenységével kapcsolatban tiszta a lelkiismerete. 

+ + +  

Az új alkotmányban rögzíteni kell azt is, hogy nemzetközi kapcsolataink sajátságos, nélkülözhetetlen eleme a határainkon túl élő magyarsággal való törődés. Ezt hangsúlyozta Kótai Géza, a párt KB osztályvezetője. A készülő alkotmány és a külpolitika kapcsolatáról szólva elmondta, az alaptörvényben szükséges azt is rögzíteni, hogy a magyarság számottevő része határainkon túl él. Az új alkotmánynak azt is tartalmaznia kell, hogy Magyarország biztosítja nem magyar nemzetiségű állampolgárainak az anyanemzetükkel való kapcsolattartás jogát. Kótai Géza szerint az újonnan alakuló autonóm szervezetek is szerepet vállalhatnak a nemzetközi kapcsolatokban. Bizonyos alapelveket el kell ismerniök, de nem kell minden részletkérdésben az állam külpolitikáját követniök. 

Hajdú-Bihar megyében eddig 3585 román állampolgár kapott tartózkodási engedélyt. A részükre biztosított állami segítségnyújtás összege meghaladja a 20 millió forintot, az egyház pedig további 6 millió forinttal tárogatta a romániai menekülteket – ezt Virágh Pál, a Romániából áttelepülni szándékozókat segítő Hajdú-Bihar megyei koordinációs bizottság elnöke mondta el Debrecenben, az ott tartózkodó NSZK-beli parlamenti küldöttségnek. A delegációt Ottó Schily, a nyugatnémet zöldek képviselőcsoportjának tagja vezeti. 

+ + +  

Az új alkotmány koncepciójához több mint száz módosító javaslatot tett a Szabad Demokraták Szövetsége. A szervezet szerint az alaptörvényben mindenképp rögzíteni kell, hogy a nép gyakorolja a hatalmat választott képviselője által, és a népszuverenitást egyetlen párt, csoport és személy sem sajátíthatja ki magának. Az új alkotmány szabályozási koncepciótervezetéről az Igazságügyminisztériumban több alternatív szervezet képviselője is kifejtette ma a véleményét. Az Új Márciusi Front és a Nyilvánosság Klub jelenlévő tagja pl. amellett foglalt állást, hogy az alapelvek között szavatolják az állampolgárok közösségi és magántulajdonát. Javasolták továbbá, hogy a jövőben ne a kormány, hanem a parlament ellenőrzése alá tartozzon a Magyar Nemzeti Bank. A megbeszélésen a Független Kisgazdaspárt és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének képviselői sajnálkozásukat fejezték ki amiatt, hogy későn kapták kézhez az új alkotmány koncepcióját, de közölték, hogy véleményüket hamarosan megfogalmazzák a tervezetről. 

+ + +  

Az elmúlt hét végén ülésezett a Veres Péter Társaság elnöksége, megvitatták az új agrárpolitikáról szóló állásfoglalásukat. Zala Simon Tibort hallják. 

– Ahhoz, hogy a megingott bizalom az agrárvilágban helyreálljon, a gazdasági intézkedések mellett a társaság elengedhetetlennek tartja a parasztság széles tömegeinek erkölcsi és jogi rehabilitáslását. Az elnökség – a történelmi realitásokat figyelembe véve – kiindulási alapként elfogadja a mezőgazdaság jelenlegi üzemi szervezettségét, kívánatosnak tartja azonban, hogy az állami szektorban csökkenjen a kivételezettség, a túlméretezettség, a monopolhelyzet és a bürokrácia. A szövetkezetek szerveződése valóságosan az önkéntességen, a változatosságon és a tagság tulajdonosi jogain alapuljon. A törvényben is biztosítani kell a szövetkezeti tagság tulajdonosi és demokratikus jogainak, anyagi érdekeltségének érvényesülését. Mégpedig úgy, hogy a szövetkezet sorsáról, gazdálkodásáról a tagság korlátozás nélkül, maga dönthessen. A reális földértéknek be kell épülnie a szövetkezeti vagyonba. Az elmúlt évek tapasztalatai bizonyítják, hogy a magánszektor, a kistermelés versenyképes a nagyüzemekkel és kész befogadni a legkorszerűbb termelési eljárásokat. A magántermelés bővülésének, a kistermelők szövetkezeti tömörüléseinek feltétele a mainál szabadabb földforgalom. A legfontosabb, hogy növekedjen a magántermelők termelési biztonsága és csökkenjen megalázó kiszolgáltatottságuk. Emiatt föld- és termelőeszköz-tulajdonukat, rövid és hosszú távú érdekeiket törvénynek és megfelelő intézményrendszernek kell garantálnia. A mezőgazdasági termékeket monopolhelyzetben lévő állami vállalatok vásárolják fel és értékesítik. A monopolhelyzetet nem csak úgy kell megszűntetni, hogy az országos cégeket kicsikre bontjuk. Ezeket a vállalatokat át kell adni a termelők egyesületeinek, mert csak így lehet érdekeiket maradéktalanul érvényesíteni. Ilyen például már a kalocsai Paprikaipari Egyesülés. A termelői érdekképviseletet javítaná a független Mezőgazdasági Kamara létrehozása, amelynek tagozatai minden élelmiszergazdasági formát képviselnének. A tagozatok mellett célszerű létrehozni az ágazati érdekképviseleti szövetségeket is. Az elnökség úgy döntött, meg kell vizsgálni, hegy milyen formában valósítható meg az  agrárszektor és falvaink politikai képviselete. A Nemzeti Paraszt Párt és az ’56-os Petőfi Párt örökségét magáénak valló Veres Péter Társaság elnöksége előkészítő bizottságot hozott létre, amely a február 11-ei közgyűlés elé terjeszti a politikai párt létrehozásáról és a továbblépésről szóló javaslatait. 

+ + + 

Külföldi vállalkozóknak 51 magyar iparvállalat megvételét ajánlotta fel a közelmúltban a szakminisztérium – ezt a tárca vezetője közölte egy kérdésre válaszolva azon a sajtótájékoztatón, ahol az ágazat helyzetét értékelték. Az eladandó cégek nevét nem ismertették, ami viszont az ipar teljesítményeit illeti, elhangzott, hogy az állami szektor eredményei a tavalyihoz képest egy-két százalékkal kisebbek, miközben az ipari szövetkezeteké és a magán kisiparé javultak. A vállalatok nyeresége az előző évinél 35 %-kal kisebb volt 1988-ban, ugyanakkor a veszteség 2 milliárdról 4 milliárdra nőtt. Egy másik kérdésre válaszolva az ipari miniszter elmondta, hogy 1991-ig nem áll rendelkezésre akkora állami támogatás, amelyből személygépkocsi-összeszerelő üzem épülhetne Magyarországon. Berecz Frigyes ezzel összefüggésben beszélt arról is, hogy szerenénk bekapcsolódni a szovjet autóipar nyugati licenc-vásárlásába is. 

+ + + 

Az áremelésekről, a létminimumról, a reálbér számításáról számolt be a Központi Statisztikai Hivatal az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülésén. Részletek Lengyel Anna

interjújából. 

– Az első és mindenkit érintő kérdéskör volt, hogy mekkora az áremelés, hány százalékos az infláció? 

Végvári: Egyszerűen válaszolhatok, ha azt kérdi, hogy 1988-ban, ’87-hez képest mekkora volt a fogyasztói árak emelkedése. Arra világosan mondhatom, 15,7 %. Ha egy hosszabb időszakra nyúlunk vissza, akkor természetesen már meghökkentő számokkal találkozunk. Tíz év alatt, több mint kétszeresére emelkedtek a fogyasztói árak. […] 

– Másik, igen sokakat érdeklő kérdés, reálbér, létminimum, társadalmi minimum. 

Végvári: 87-hez viszonyítva igen jelentős, 7 %-os reálbércsökkenés következett be. A társadalmi minimum, egy személyre vonatkoztatva, a dolgozó lakosság körében 4040 Ft, egy családra vonatkoztatva pedig 13 140 Ft. A létminimum, tehát az a legkisebb összeg, amelyből még a számítások szerint meglehet élni, 3310 Ft egy főre számítva, egy családra vonatkoztatva pedig 10 761 Ft. Természetesen más ez a minimum vidéken, más városokban, más községekben és mások ezek az összegek, hogyha különböző családtípusokra számítjuk. 

+ + + 

Drágább lesz a sör! Holnaptól átlagosan 4,3 %-kal emelik a sör úgynevezett ajánlott bolti fogyasztói árát. A Kőbányai világos pl. félliterenként 50 fillérrel kerül majd többe, a Borsodi világos pedig 60 fillérrel drágul. Nem változik ugyanakkor a hordós sörök, valamint több minőségi palacksör ára. Változatlan áron kerül tehát forgalomba holnaptól a félliteres Dreher és a Tuborg sör. 
 

További részletek 1989-ről az OSA honlapján.