Az első világbajnoki profiboksz-meccs a szocialista táborban

Szenzációs hírt bújtattak el a Népstadion és Intézményei 1989 januárjában kipostázott programfüzetében. Mindenféle hivatalos bejelentést megelőzve ebből derült ki, hogy a szocialista országok közül Magyarországon rendeznek először világbajnoki profiboksz-meccset februárban. Ezt követően az AFP hírügynökség jelentette meg, hogy az amerikai Simon Brown, az IBF váltósúlyú világbajnoka a Puerto Ricó-i Jorge Maysonnet ellen lép szorítóba, a mérkőzést ráadásul a CBS élőben közvetíti az amerikai nézőknek.

Alig jött ki a hír, máris úgy tűnt, hogy nem lesz az egészből semmi. A sportesemények rendezésében akkor erős Budapest adott otthont a II. fedettpályás atlétikai világbajnokságnak is, a helyszín szintén a BS volt. A csarnokot már február elejétől elkezdték felkészíteni a március 3-5-i atlétikai versenyre, a rendezők szerint a február 18-i bokszmeccs ebbe nem fér bele.

A világbajnoki bokszmeccs szervezői ezért úgy döntöttek, a 14 és félezres BS-nél jóval kisebb, alig valamivel több mint kétezer nézőt befogadó Nemzeti Sportcsarnokba viszik át az összecsapást, de Széchy Tamással is felvették a kapcsolatot, hogy zavarná-e az úszók felkészülését, ha az általuk használt Komjádi uszodát bérelnék ki, és a fedett medencén lenne a ring. Optimistán úgy nyilatkoztak, hogy a helyszínváltoztatással nem lesz gondja a CBS-nek sem. Ehhez képest az amerikai tévétársaságnál hihetlenkedve fogadták, hogy nem a BS-ben lesz a mérkőzés. A magyar tempóhoz nem szokott amerikaiak szerint a New York-i Madison Square Gardenben 3-4 nap elég ahhoz, hogy a csarnokot egy mérkőzés után átalakítsák egy másik sport meccseire. Márpedig itt két hét is van a boksz és az atlétikai vb között. Miután a meccsközvetítés, ezzel pedig maga a mérkőzés is bizonytalanná vált, csak lett megoldás: a nézőhelyek megfelezésével ki tudták alakítani a ringet a BS közepén.

Az első hazai profi meccset Kellner Ferenc edző és egy New Yorkban élő magyar, Mezey Tamás kezdte szervezni. Két év kellett hozzá. A rendezésbe beszálló Hunyadi SE elnöke, Leyrer Richárd azt nyilatkozta, hogy ők üzleti vállalkozásnak tekinti a mérkőzést. A remélt nyereséget elsősorban a sportegyesület húzóágazatának, a kick-boxnak a támogatására tudják fordítani, csak kisebb részt terveztek utánpótláskorú ökölvívók támogatására.

A jegyeket elég húzósra lőtték be, átlagosan ezer forintba kerültek, a legolcsóbbért 600, a legdrágábbért 1500 forintot kértek, miközben az átlagkereset tízezer forint volt. Hiába érkezett meg már a meccs előtt tíz nappal a világbajnok Simon Brown, szerveztek neki számos programot, és övezte hihetetlen népszerűség (a Skálában majdnem összenyomták az érdeklődők), a jegyek nem fogytak. Ezért előbb levitték az árakat 300 forinttal, majd a Merkúrt bevonva még egy Yugót kisorsolását is beígérték a drágább belépőket vásárlók között.

Maga a meccs nem tipikusan kelet-európai hakni volt. Simon Brown 1988. áprilisban hóditotta el a világbajnoki cimet, azt a budapesti fellépése előtt kétszer is megvédte. 28 győzelme mellett (20 K.O.) mindössze egy vereséget szenvedett. Brown másodszor utazott Európába, nem a legjobb előjelekekkel. 1988-ban Svájcban meccselt, de ételmérgezést kapott, azután az edzője által vezetett autóba hátulról belerohantak, s ő is megsérült. Ott végül mindezek ellenére pontozással győzött.

Egy interjúban bevallotta, hogy nem sokat tud Magyarországról, megfutotta a kötelező kört, hogy hallja, finomak az ételek, és hallott már Papp Lászlóról, akivel szeretne találkozni. A háromszoros olimpiai bajnok a reptéri fogadóbizottság tagja volt. (A vb-döntő előtt a Népsport szerkesztősége vígaszdijat nyújtott át Papp László háromszoros olimpiai bajnoknak kárpótlásul azért, mert minden idők legnagyobb magyar ökölvivójának 1962-ben nem engedélyezték, hogy profi Európa-bajnoki győzelme után a világbajnoki cim elhóditásáért mérkőzzön.) Brownt a mendezsere, Don Elbaum menedzser - Tysont nem számítva - a világ akkori két legjobb bokszolója közé sorolta - a könnyűsúlyú mexikói Julio Chavezzel együtt. (Videó Simon Brownról itt, a budapesti meccs részlete 1:26-án.)

A 25. születésnapját Budapesten ünneplő Jorge Maysonnet az addigi 23 találkozója közül 21-et nyert meg, azokat mind kiütéssel. Az IBF rangsorában negyedik bokszoló beceneve Egyperces volt, mert hat meccsét már az első percben befejezte. Ő amúgy a megérkezése után megjegyezte, hogy sokat szeretne futni Budapesten, bár ahogy hallotta, az előbbinek nem kedvez a szmog.

A CBS a meccs közvetítését egy néhányperces, Magyarországot rokonszenvvel bemutató riporttal kezdte. A helyszíni közvetítés bevezető képsoraiban szó esett arról, hogy Budapest Európa egyik legszebb fővárosa, hogy mind a zenében, mind a sportban nagy hagyományai vannak, bemutatták Papp Lászlót is.

A február 18-i meccs tudósítása az MTI-ből: "Az amerikai Rudy Battle mérkőzésvezető közreműködésével indult a 12 menetesre tervezett csata. Az első három perc tapogatózás és váltott ütések jegyében telt el, Maysonet aktívabbnak tűnt, viszont pontatlanabbul ütött. A második menet közepére a kihívó némi fölényre tett szert, de Brown ekkor megrázta magát, többször is ,,megfogta,, Maysonetet. Olyannyira, hogy 14 másodperccel a vége előtt számolni kellett rá, és csak a gong mentette meg a végzetes kiütéstől. A harmadik menetből 50 másodperc telt el, amikor Brown ismét megrendítette a Puerto Rico-it. A számolást fél perc múlva újabb követte, mert a világbajnok újból leütötte ellenfelét. Igy senki nem lepődött meg, amikor egy perccel a menet vége előtt a mérkőzésvezető Brown döntő fölénye miatt leléptette Maysonetet. Technikai k.o.-val győzött a világbajnok, aki nyolc perc alatt bebizonyította, hogy nem csupán technikásabb, jobban felkészült, de sokkal erősebb is, mint kihívója."

Az addig is népszerű Brown a meccs végén úgy nyilatkozott, hogy nem utazik rögtön haza, a családjával marad egy pár napig, hogy kicsit megismerjük az országot. Végül hamarabb ment el, de megjegyezte, hogy feltétlenül szeretne visszajönni Budapestre, itt akar revansot venni addigi egyetlen legyőzőjén, Marlon Starlingon. Amúgy pedig büszke arra, hogy a profi boksz történetében ő lehetett az első világbajnoki címvédő egy szocialista országban. “Nagyon kedvesen, melegen fogadtak a magyarok, sok barátot szereztem” - említette.

Kiderült viszont, hogy simán meg lehetett volna rendezni a meccset a Nemzeti Sportcsarnokban. Müllner Jenő, a Népstadion és Intézményei főigazgatója szerint 2500 jegyet adtak el,. “Őszintén szólva csalódást okozott, hogy még fél ház sem volt a Budapest Sportcsarnokban - mondta Müllner, aki szerint túlságosan drágák voltak a jegyek. A mérsékelt érdeklődés miatt a 2,5 millió forintos terembér sem jött össze az eladott belépőjegyek árából, mindennel együtt azért szerény nyereséggel zártak a szervezők.

Brown nem tért vissza Budapestre, és a Starling elleni visszavágó sem jött össze neki. Viszont hatos győzelmi sorozata volt a BS meccse után. 1991-ben kikapott James McGrittől, majd újabb hetes győzelmi sorozata volt, és megszerezte a WBC övét. 98-ban még bokszolt Bernard Hopkinssal is, de veszített, ahogyan ezt követően még ötször. 2000-ben vonult vissza, jelenleg, edző Kaliforniában.

Maysonnet Budapest után kétszer nyert, aztán inkább veszített, 94-ben vonult vissza.

További hírek 1989. február 18-áról az MTI archívumában olvashatók.