Détári besokallt a megalázó vereség után

2009.04.28. 13:56

A blogról

Ez a blog egy napi válogatás arról, hogy mi történt 1989-ben. Beszámolunk a legérdekesebb hírekről, interjúkról, bemutatjuk a szereplőket, és megtudhatja azt is, mit hallgattunk, olvastunk, néztünk a moziban húsz éve, és milyen telefonok érkeztek a frissen induló TV2-höz és a Szabad Európa Rádióhoz. Ráadásul elolvashatja azokat a napi információs jelentéseket, amiket az MSZMP korabeli vezetői is megkaptak.

Partnereink

Videók

Rossz passzban kapta el az MTI újságírója Détári Lajost, a magyar válogatott legalább annyira ünnepelt, mint gyalázott, helyenként világsztárnak is mondott középpályását. A mexikói világbajnokság már csak emlék, a magyar focit bundabotrány süllyesztette még mélyebbre (erről bővebben később még lesz szó), itthon csak 1-1-et játszottunk Máltával világbajnoki selejtezőn, egy barátságos meccsen pedig végtelenül sima négyest kaptunk idegenenben az olaszoktól. Détári pedig úgy érezte, hogy soha nem volt ilyen mélyen a magyar foci. 1989. április 28.

A 0:4 után milyen a hangulata?

Még a Málta elleni 1-1-es vb-selejtező utáninál is rosszabb, de ez érthető, mert illett volna bizonyitanunk.

Détári hírneve miatt sem mindegy, milyen a magyar válogatott.

Így van. Olykor elgondolkodom rajta, mennyivel többre vittem volna egy NSZK-válogatottban vagy másutt. Ez persze nem azt jelenti, hogy búslakodom afelett, hogy magyarnak születtem. Pusztán szeretnék egy olyan karriert befutni, hogy egyszer elégedetten vonulhassak vissza.

Détári neve fogalom. Az olasz szurkolók is megtapsolták, annak ellenére, hogy magányosan küszködött Tarantóban.

Ez jól esik, de nem enyhít a fájdalmamon. Amikor kapufát rúgtam Tarantóban, odaszólt Berti és De Napoli: "Lajos, miért nem jössz Olaszországba?"

No, és miért nem megy?

Nem tudom. Tavaly a Juventus érdeklődött irántam egy Svájcban élő, de olasz játékosügynök útján, azután annyiban maradt a dolog.

És ez zavarja?

Nem. A pireuszi klub is jól tudja, hogy csak akkor kereshetne az eladásommal, ha nem várja meg, amíg lejár a szerződésem. Ha egy szerződés lejár, az árak alaposan zuhannak.

Lehetségesnek tartja-e még, hogy Olaszországba, a vb-döntőbe jusson jövőre a magyar csapat?

Igen, bár ki kell jelentenem: ilyen mélyen még nem voltunk. Az írektől és északírektől három pontot kell szerezni, s akkor minden lehetséges.

Mi az oka annak, hogy mélyre süllyedt a magyar futball színvonala?

Elsősorban a morális válság, amit a vesztegetési ügyek idéztek elő.

Dehát a vesztegetések tények.

Igaz, ám az MLSZ-nek kellett volna jobban megoldania a saját hatáskörében ezeket a fegyelmezési ügyeket. Gyorsan, hozzáértő módon.

Az MLSZ mindent megtett, de a Liga nem talált olyan jeleket, amelyek szerint bundázások történtek volna.

Akkor is, ha az MLSZ jobban utánajár az ügyeknek, bizonyosan nem "gyűrűzött volna ki" az egész dolog. Emiatt zilálódott szét a futball, ezért veszítettünk vb-selejtező pontokat Málta ellen is. Persze tény, és az olaszok elleni vereség is utalt arra, hogy végzetesen el vagyunk maradva Európától, s azért már egyáltalán nem a vesztegetési tortúra a felelős. A hazai klubokban - minden jel szerint - nem olyan edzésmunkát végeznek, ami erős válogatott kialakulásához vezetne.

Egy nagyon sima négyes

Taranto, 30 ezer néző

Olaszország: Zenga - Ferrara, F. Baresi, Ferri, Maldini (Bergomi, 78.) - Donadoni, De Napoli, Giannini (Fusi, 74.) Berti – Vialli (Serena, 45.), Carnevale

Magyarország: Disztl P. - Kozma, Disztl L., Balog, Keller - Zsinka (Gregor, 62.), Fodor (Bognár Gy., 76.), Bognár Z., Détári, Vincze (Hajszán, 67.) - Kovács K.

gólszerzők: Vialli (8. p.), Ferri (54.), Berti (67.), Carnevale
(77.)

sárga lap: Disztl L. (48.)

Jelenleg mi lenne a válogatott legjobb összeállitása?

Disztl P. - Kozma, Disztl L., Sass - Róth, Garaba - Bognár Gy., Bognár Z., Détári - Kovács K., Boda.

Garaba és Róth azonban nem jött haza tisztázni magát a bundavádak alól.

Garabával többször beszéltem, azt mondta: egyszerűen nincs ideje rá. De a francia bajnokság befejezése után megteszi, és ugyanezt hallom Róthról is. Rutinjuk nélkülözhetetlen a mai válogatottban.

Pofozógép magyarok

,,A magyarok a pofozógép szerepét töltötték be. A két kapufával ráadásul a szerencsével is hadilábon álltak. A kapusuk és Détári kivételével (aki csillogtatta képességeit, de nagy játékot ő sem mutatott) ez a csapat az olasz B-osztály játékszintjét is alig éri el, ott is a tabella alján végezne. Az biztos, hogy a magyar
játékosok igen kevés érdekeltséget mutattak ezen a mérkőzésen eredmény elérésére. (La Repubblica)

S meddig lesz rend a magyar futballban?

Egy ideig igen. Olyan elriasztó fegyelmi rendelkezést kell hozni, ami meggondolásra késztet mindenkit, aki bundázni akar.

A hazai sajtó nem bánik éppen kesztyűs kézzel Détárival. Miért?

Van olyan görög újságiró, aki például a Magyar Hirlapban valótlanságokat közöl rólam, rosszindulatú velem szemben. Egy bajnoki után (egy gólt rúgtam, három gólpasszom volt) azt írta a tudósitásában, hogy kifügyült a közönség. Ezeken "felbátorodva" a hazai lapok is gyakran méltatlanul támadnak meg. Feltehetően görög bajnok lesz a csapatom, a Pireusz, s esetleg gólkirállyá avatnak (de ha a Voloszban játszó Boda Imre az éllovas, az is büszkeséggel tölt majd el, s akkor kérdezem én: mi ez, ha nem jó forma?

A Málta elleni mérkőzés után "tolvaj újságirókról" beszélt. Emögött mi van?

Hiba volt többes számot használnom, ezt elismerem, de akkor sem kérek bocsánatot.

A magyar iskola csúnya vége

Détári az egyetlen nemzetközi szintü játékosa ennek a magyar
válogatottnak - ezt minden olasz lap megállapitja, ,,a többi maga a szürkeség,,. ,,Most már értjük, hogyan érhetett el döntetlent, sőt,
majdnem győzelmet Málta e csapattal szemben. Nagyon szomorú és csúnya véget ért az egykor híres és erős magyar futballiskola.
- írta az egyik legnevesebb olasz szakíró..

Mennyire befolyásolja hangulatát egy-egy meg nem alapozott kritika?

Zavar, és nemcsak magánemberként. Játékosként is meglátszik a formámon, ha valótlanságokkal vádolnak. Tudom, idehaza is el kell adni a lapokat jó "sztorikkal". De a hírek legyenek megalapozottak - csak ennyire vágyom. A futballt ma divat ócsárolni. És miért ne éppen a legismertebb játékossal kezdjék ezt? - gondolom, ez van a támadások mögött. És persze sok irigység is. Arról nem tehetek, hogy jól keresek. Azért megdolgozom, bizonyítok.

Leirták Görögországban is, Magyarországon is, hogy tevékeny részt vállalt a korábbi pireuszi lengyel edző, Jacek Gmoch menesztésében.

Nem igaz.

Mi történt?

Egyszer megkértem arra (ott volt a Pireusz egy tisztségviselője is), hogy péntekenként lehetőleg ne monoton, hosszutávú futást irjon elő nekem, mert az vasárnapi formám rovására megy. Ebből támadt a vád, hogy én fúrom Gmochot, és mindezt azért teszem, mert így akarom a klubhoz vinni apósomat, menedzseremet, Komora Imrét.

Mik a távolabbi elképzelései?

Nagyot csalódnék, ha nem jutnánk el Olaszországba. Ha így van, akkor 1994-re, az Egyesült Államokra kell összpontosítanunk. Akkor, az ottani utolsó mérkőzés lenne a búcsútalálkozóm, s utána egy menedzseriroda beinditásával akarunk próbálkozni Komora Imrével. Elsősorban labdarúgók adásvételéről lenne szó. De addig még sok góllal akarok hozzájárulni a magyar labdarúgás újbóli felemelkedéséhez.

Détári, a légiós

Détári 1980-ban kezdte a profi pályafutását, 1987-ig játszott a Budapesti Honvédban (134 meccs, 72 gól). Innen szerződött az Eintracht Fraknfurthoz, mai áron 1,8 millió euróért. A Frankfurttal német kupát nyert, a döntőben ő rúgta az egyetlen gólt. Egy év után a görög Olympiakosz Pireuszhoz szerződött, a németek jól jártak, mert (szintén mai áron) nyolc millió euróért fizettek a magyar középpályásért. A görögöknél két évig játszott (1988-90, 55 meccs/33 gól), bajnokságot nem nyert, kupát viszont itt is. Az 1990-es világbajnokság után Olaszországba szerződött. Nem az azóta is szívesen emlegetett Juventusba. Előbb a Bolognában játszott (1990-92, 42 meccs/12 gól), majd az Anconában (1992-93, 32 meccs/9 gól). 30 évesen 13 meccsre hazajött a Fradiba (egy gól), aztán visszatért Olaszországba, a Genovába. Itt nyolc meccset játszott, egy gólt rúgott. 1994-ben végleg elhagyta Olaszországot, és a svájci Neuchatel Xamaxhoz szegődött. Ez már a leveztés kezdete, a válogatottságttól is visszavonult, képességei azért elegendőek voltak ahhoz, hogy az év játékosának válasszák (38 meccs 12 gól két év alatt). 33 évesen már az osztrák másodosztályban játszott, a Sankt Pöltenben 13 mérkőzésen nyolc gólt ért el.1999-ben hazajött, levezetett a BVSC-ben és a Dunakesziben, aztán edzősködni kezdtett. Ennek a második karriernek egy nagyon hosszú, de nem túl dicsőséges listája van, nem is sorolnánk fel.

További MTI-hírek 1989. április 28-áról itt olvashatók.