Lukács
9 °C
19 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mikola és Stumpf a Hazafias Népfront alelnökei lesznek

2009.10.15. 13:31 Módosítva: 2009-10-15 13:31:23
39 hozzászólás

Kétnapos kongresszuson lépett túl a múltján a Kádár-rendszert végigasszisztáló Hazafias Népfront 1989. október 14-15-én. A szakítás messze nem volt teljes, a név például maradt. A kongresszuson olyan szócséplés ment, hogy a két elnökjelölt egyike, Szokolay Sándor zeneszerző inkább visszalépett a szavazás előtt. Alelnök lett viszont Mikola István és Stumpf István is, titkár pedig Bogár László.

Erős csapattal készült a Kádár-korszak áltársadalmi szervezete, a Hazafias Népfront a demokratikus választásokra 1989 októberében. A kétnapos, de még így is éjszakába nyúló IX. kongresszuson hamar eldőlt az alapkérdés, hogy a korábbi parlamenti választások demokratikus színjátékát levezénylő HNF nem oszlatja fel magát. Kukorelli István ügyvezető felszólalásában azt mondta, hogy "az elmúlt évtizedekben a pártállam a népfronton keresztül próbálta szalonképesebbé tenni önmagát, s a népfrontot nem egyszer eszköznek használta fel - leginkább a választásoknál és a káderpolitikai döntések elfogadásakor. A közvélemény leginkább ezért a múltért neheztel a népfrontmozgalomra".

Kukorelli azzal folytatta, hogy a múltbeli hibákat nem tagadva és vállalva visszautasítják a bűnbak szerepét, mint ahogy a formális közjogi szerepeket is. Szerinte a pártállammal való szakítást mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy néhány nappal a pártkongresszus után szuverén módon és napirendekkel tanácskozik a népfront kongresszus, s nem pedig a pártdokumentumokat elemzik, mint a korábbi kongresszusokon.

A kongresszusi küldöttek gyorsan átléptek a múlton, a szót kapott küldöttek közül viszont senki sem kívánta a Hazafias Népfront nevének megváltoztatását. Meggyőzték magukat arról is, hogy a HNF-re a többpártrendszerben is szükség van, de nem pártként, hanem továbbra is mozgalomként, egyik legfontosabb feladata a helyi társadalom, azaz egy szuverén közélet megszervezésén munkálkodni. (A demokratikus ellenzék képviselői távol tartották magukat a népfront kongresszusától).

És bár ezen nagy viták nem voltak, embert próbáló feladat volt mégis végigülni a kétnapos kongresszust. Tisztújítást is tartottak ugyanis, a jelölési procedúra pedig annyira elhúzódott, hogy a türelmetlen résztvevők kitapsolták az egyperces hozzászólás időtartamát túllépő Fekete Gyula írót, akit nem sokkal azelőtt az Országos Tanács tagjává választottak. Erre viszont Fekete Gyula bejelentette lemondását. Egy küldött javaslatára a levezető elnök szavazásra bocsátotta: elnézést kérjen-e a kongresszus az írótól. Bár a szavazáskor 315-en megkövették Fekete Gyulát, 239-en nem támogatták ezt a javaslatot, 46-an pedig tartózkodtak, az érintett erről nem szerezhetett tudomást, mert közben távozott a kongresszusi teremből.

De elvesztette a türelmét Szokolay Sándor zeneszerző is, aki Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter mellett jelölt volt az elnöki posztra. A jelöltségtől visszalépő Szokolay azt jelentette be, hogy a mozgalomtól továbbra sem válik meg, azonban meggyőződött arról, hogy ez a poszt egy erős, energikus embert kíván, az ő egészségi állapota azonban ezt nem engedi.

Így végül az egyedül maradt Kulcsár Kálmánt, a Grósz-, majd a Németh-kormány igazságügyminiszterét választották elnöknek, ügyvezető maradt Kukorelli István, az ELTE államjogi tanszékének 37 éves egyetemi tanára.

Ezzel azonban még nem ért véget a kongresszus. El kellett dönteni, hogy ki legyen a HNF köztársaságielnök-jelöltje. És bár a népfrontba a 80-as évek közepén életet lehelő Pozsgay Imre is ott volt, sőt fel is szólalt a kongresszuson, végül Kulcsár Kálmán mellett döntöttek a küldöttek (Pozsgay ekkor már az MSZP jelölte volt az államfői posztra, a HNF saját jelölt mellett döntött. Aztán a négyigenes népszavazás a nép helyett a parlament kezébe adta a döntést.)

Majd levezetésül két kérdésben volt még vita, október 23. megítélésében, illetve Erdély ügyének a szövegbe foglalásában. Végül is a küldöttek szavazataikkal amellett voksoltak: a népfront támogatja október 23-a nemzeti ünneppé nyilvánítását. Az Erdély autonómiájának követelésére vonatkozó javaslatot azonban egyhangúlag elvetette a kongresszus.

Kukorelli István összefoglaló beszédében arról is szólt, hogy egy
megzavarodott, elbizonytalanodott és szélsőségeiben egymás ellen
hadakozó társadalom könnyebben manipulálható, s egyúttal jó
táptalaja a téveszméknek. Márpedig ezek a téveszmék - a
nacionalizmus, a faji előítéletek, a szociális demagógiák, az
antikommunizmus, a szovjetellenesség - pártprogramokban vagy
pártgyűléseken kimondva, kimondatlanul újjászületőben vannak.
Ezekkel az eszmékkel ma Magyarországon ugyan választást lehet
nyerni, de az országot lehet elveszteni - mondotta az ügyvezető
elnök, majd felszólította a népfrontosokat, hogy minden megnyilatkozásában lépjenek fel ezen eszmék vagy elszólások ellen.

Mindezek után, a kongresszus utolsó mozzanataként alelnökké választották Stumpf Istvánt (akinek apósa, Horváth István belügyminiszter is felszólalt a kongresszuson), Mikola Istvánt, Asztalos László Györgyöt, Rőder Editet és István Lajost. Az országos titkárok között pedig megtalálhatjuk Bogár Lászlót is, aki később az Antall-, majd az Orbán-kormány államtitkára lett.

Amíg a szavazatokat összeszámlálták az elnökjelöltségbe idő előtt belefáradt Szokolay Sándor vállalkozott arra, hogy a hosszúra nyúlt napon elfáradt küldöttekkel hasznosan töltsék az szünetet - tiszteletbeli karnagyként megénekeltette a kongresszus résztvevőit, az MTI tudósítása szerint jó hangulatot varázsolva a terembe.

A Hazafias Népfront végül - 12 egyéb társadalmi szervezettel együtt - elindult a 90-es választásokon, Hazafias Választási Koalíció néven, de a választók közel sem léptek túl a múltján olyan könnyen, mint a küldöttek. Összesen a szavazatok 1,87 százalékát, 92 ezer szavazatot kaptak, pedig még Havas Henrik is rákerült a listájukra. Egyéniben Mikola István Akján indult el, 9,5 százalékával messze jobb eredményt ért el, mint a mozgalma országos, de így is csak ötödik lett Pusztai Erzsébet (MDF), Mádai Péter (SZDSZ), Világosi György (FKGP) és Járfás László független jelölt mögött.

A HNF 89-es kongresszusáról bőséges MTI-tudósítás az első napról itt, a másodikról itt olvasható.