Olivér
5 °C
8 °C

Elkúrtuk: utcai harcok után, patthelyzetben

2006.09.24. 12:51
Múlt vasárnap óta tart a magyar demokrácia tizenhat éves történetének legsúlyosabb válsága. Szeptember 17-én délután négy órakor került nyilvánosságra Gyurcsány Ferenc májusban egy balatonőszödi zárt frakcióülésen elmondott beszéde, amelyben a kormányfő arról beszélt, hogy hazudtak az elmúlt másfél évben. Néhány órával a beszéd nyilvánosságra kerülése után tüntetők gyülekeztek a Kossuth téren, másnap a tiltakozók egy csoportja súlyos sérülteket is követelő összecsapás után átmenetileg elfoglalta a Magyar Televízió székházát. Másnap folytatódtak az utcai zavargások, és csak csütörtök éjszakára ült el teljesen a példátlan erőszakhullám. A kedélyek némileg lecsillapodtak hétvégére, de a politikai patthelyzet feloldhatatlannak tűnik, miközben a gazdaság is megsínyli a válságot. Gyurcsány kitart, Orbán illegitimnek tartja a kormányt.

"Lehet tüntetni a Parlament előtt. Előbb-utóbb megunják, hazamennek" - mondta kissé cinikusan Gyurcsány Ferenc. Nem a múlt vasárnap óta tartó Kossuth téri demonstrációsorozat valamelyik napján, hanem még május végén, a szocialista frakció őszödi, zárt ülésén, abban a beszédben, amely az elmúlt egy hétben, túlzás nélkül állítható, bejárta a világsajtót. A beszéd jobb részei ("elkúrtuk", "hazudtunk reggel, éjjel és este", "végighazudtuk az elmúlt másfél évet", "négy évig nem csináltunk semmit") ma már szállóigeként élnek a nép ajakán, és e népnek egy részhalmaza azóta sem mutatkozik hajlandónak megunni a Kossuth téri tiltakozást.

Gyurcsány beszéde nem elsősorban sajátos, kiszes közvetlenségével és trágárságával dühítette föl az emberek, hanem azzal, hogy a kormányfő gyakorlatilag beismerte azt, amit Orbán Viktor már július közepe óta állít: szándékos hazugsággal, a választók megtévesztésével sikerült megnyernie a 2006-os országgyűlési választásokat. Sólyom László köztársasági elnök szerint Gyurcsány Ferenc morális válságba sodorta az országot.

Népfelkelés, mindenki mondjon le

A Kossuth téren 17-én este kezdődtek a demonstrációk, és azóta minden nap összegyűlik néhány ezer ember. A legtöbben szombat este voltak, akkor a tömeg elérhette a negyvenezer főt, annak ellenére, hogy a Fidesz lemondta erre a napra tervezett – már nyáron meghirdetett – nagygyűlését.


Kossuth tér 17-én este

A szónokok vetésforgóban váltják egymást a téren mikrofonok előtt. A tiltakozások a hét első napjaiban kiterjedtek az ország több tucatnyi városára, ahol minden nap vagy este a kormányfő lemondását követelték a megjelentek, akik néha több ezren, néha csak féltucatnyian voltak.

A demonstrációkon jellemzően Gyurcsány Ferenc lemondását, a kormány távozását, új választások kiírását követelték a tüntetők. A Kossuth téri demonstráció furcsa képződmény: napközben többnyire a a jobboldal szélső tájékának rutinos tüntetői tartják a frontot, a Lelkiismeret 88, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Jobbik tagjai tekinthetők talán a legelszántabb tiltakozóknak, de minden nap ott áll az emelvényen Wittner Mária, a Fidesz országgyűlési képviselője is. Gyakori vendégek a politikai underground inkább vicces, semmint jelentős figurái, Grespik Lászlótól Ekrem-Kemál Györgyig, de mondott már beszédet Schmitt Pál Fidesz-alelnök és Tőkés László is, megpróbálkozott egy halovány kambekkel Csurka István is, az pedig már-már abszurd humorba fordította a tiltakozást, amikor a hazugság ellen tüntetőkhöz Pozsgay Imre szólt.

A tüntetők, illetve a tüntetők egy része időnként az egész országgyűlést, de még Sólyom Lászlót is lemondatta volna, de voltak, akik a kazah nagykövetség bezárása ellen tiltakoztak, és bekerült az egyik petícióba az is, hogy a Fradit azonnal vissza kell emelni az NB1-be. A tiltakozók népfelkelésről és alkotmányozó nemzetgyűlés összehívásáról is beszéltek, és kezdeményezték a kormányzat működésének megbénítását, nemzeti ellenállás megszervezését, egyebek mellett az adófizetés megtagadásával. A vidéki tüntetések és a Kossuth téri demonstráció eddig nem hozott erőszakot – és persze eredményt sem –, ám a hét elején a főváros más pontjain többször elszabadultak az indulatok.

Ostromállapot az utcákon

Hétfő éjjel tört ki a rendszerváltás utáni időszak első zavargása. A Hatvannégy Vármegyés Toroczkai László javasolta egy csoportnyi tüntetőnek a Kossuth téren, hogy vonuljanak a Magyar Televízió székháza elé, és olvastassák be követeléseiket. Innen már nehezen követhetők az események, a tévé munkatársai ugyanis állítják, hogy nem tudtak semmiféle petíciról, a részvevők közül némelyek meg azt mondják, hogy kérelmük elutasítása dühítette föl az embereket. Egy-kétszáz tiltakozó – köztük viperákkal, utcakövekkel, egyebekkel fölfegyverzett futballhuligánok – megrohamozták a tévét, megfutamították a kivezényelt, de teljesen határozatlan és vezetetlen rendőröket, autókat gyújottak föl, feldúlták a tévészékház auláját, majd a kiérkező rendőri erősítés felszólítására távoztak, sok tízmillió forintnyi kárt hagyva maguk után.


Ostromállapot

A Hírtévén élőben közvetített, és másnap minden televízióban hosszan ismételt (a CNN és a BBC adásaiban is a vezető hírek közé került) ostrom szinte nyílt bíztatás volt a garázdáknak: a rendőrség tehetetlen, szabad a randalír. Másnap éjszaka az MSZP Köztársaság téri székházánál voltak összecsapások a rendőrök és a garázdák között. Az utcai harcok kiterjedtek a Rákóczi útra, a Blaha Lujza térre, a Nagykörút bizonyos szakaszaira is. Volt kődobálás, könnygáz és vízágyú, a rendőrök lovasrohamot is bevetettek. A garázdálkodók barikádokat építettek, újabb rendőrautókat gyújtottak fel, de a rádió szintén erre az éjszakára várt ostroma elmaradt. A rendőrök ezúttal határozottan léptek föl, több mint száz embert letartóztattak. Az események miatt többen már szükségállapotról beszéltek.

Szerda éjjelre is jutott az utcai harcokból, de a garázdák tartalékai a kedd éjszakai letartóztatásokkal kezdtek kimerülni: a Nyugati pályaudvarnál és az Oktogonnál volt szükség rendőri intézkedésekre, de a korábbi napkhoz hasonló összecsapások már nem voltak.

Az erőszakhullám mellett számos bombariadót is hozott hét, amelyek miatt ki kellett üríteni a Hír Tévét, az MTV-t, a Keleti és a Dél pályaudvarokat, az oktatási tárcát, de volt bombariadó az RTL Klubnál is.

A háromnapos erőszakhullám csütörtököre véget ért - a hét hátralévő részében naponta már csak néhány személy állítottak elő -, feltehetően annak is köszönhetően, hogy ekkorra már 155 randalírozót vittek el a rendőrök. A garázdák ellen a bíróságon gyorsított eljárások indultak, a hét végére 127 ember került előzetes letartóztatásba. A randalírozók között a futballhuligánok mellett rendőr és hivatásos katona is volt, de a tévéostromban részt vett egy fideszes önkormányzati képviselő is (őt a pártja kizárta, de a választáson elindulhat).

Nem tudnak mit kezdeni az utcával

Az utcai randalírozások megítélése egységes volt a politikai elitben, a kormánypárti és az ellenzéki politikusok egyaránt elutasították az erőszakot, míg az államfő köztörvényes bűncselekménynek minősítette a köztévé ostromát. Az utcai tüntetésekkel viszont nemigen tudtak mit kezdeni a parlamenti pártok.

Még homályban a hatásai

Azt egyelőre nehéz fölmérni, hogy a demonstrációk és az erőszakos cselekmények átrajzolhatják-e a politikai térképet, illetve, hogy milyen hatással lehetnek a jövő vasárnap esedékes önkormányzati választások végeredményére. A közvéleménykutatók szeptember 18. óta számos felmérést készítettek – ezek eredményét még összefoglalóan sem közölhetjük a választás előtti egy hétre ezt tiltó jogszabály miatt –, de ezek nem árultak el túl sokat arról, hogyan befolyásolták az események az emberek pártszimpátiáját.


Magyar Világ

Ami a konkrét számok ismertetése nélkül közölhető: a hét végéhez közeledve csökkent azoknak az aránya, akik szerint a kormányfőnek le kellene mondania az elkúrtukos beszéd miatt, és azoké is, akik szerint az erőszakos események a kormánynak ártottak. Az október elsejei választásoknak az elmúlt egy hetet megelőzően inkább az ellenzéki jelöltek voltak az esélyesei – bár a polgármesteri székekben kevés váltás várható –, így valószínű a szocialisták veresége.

Népszavazás és legitimációs válság

Nem csoda, hogy az október elsejei önkormányzati választásban rejlő lehetőséget szeretné meglovagolni a Fidesz is. Orbán Viktor már a válság kirobbanása előtt arról beszélt, hogy az őszi lesz a tavaszi választások harmadik fordulója. Azóta a pártelnök továbbment, és már már népszavazásnak gondolja az október elsejei választást – ez jogi értelemben természetesen nem igaz –, amely az általa illegitimnek tartott kormány sorsáról is dönt.

A Fidesz és Orbán Viktor a politikai elemzők szerint 19-re húzott lapot ezzel, valamint azzal a kijelentéssel, hogy nem állnak többé szóba Gyurcsánnyal. Az ellenzéki párt vezetője emellett egy korlátozott mandátumú szakértői kormány felállítását szorgalmazza, amivel Orbán Viktor máris az igazmondás és a hazugság mezsgyéjének határára csúszott, mivel az alkotmány csak egyfajta - teljes jogkörrel felhatalmazott - kormányról rendelkezik.

A pártok közötti frontvonalak közben megmerevedni látszanak: az MSZP eddig - legalábbis nyilvánosan - kiállt Gyurcsány Ferenc mellett, és az SZDSZ is támogatja a kormányfőt (bár feltehetően a párt liberális szavazói közül többen osztották a kormányfőt lemondásra felkérő Hajós András véleményét). A Fidesz ahhoz ragaszkodik, hogy az általuk "politikailag nem létezőnek" tartott Gyurcsánnyal nem tárgyal, ugyanakkor több, a közvéleményben mérsékeltnek számító fideszes politikus (Varga Mihály, Kósa Lajos) utalt arra, hogy a szocialistákkal vagy azok bizonyos csoportjaival együtt tudnának működni (emögött feltehetően az ellenfél megosztásának szándéka áll).

Az ellenzéki pártok vezetői a hét elején még azt mondták, hogy minden alkotmányos lehetőséget megragadnak a kormányfő megbuktatására, ám ilyen lehetőségeik lényegében nincsenek; legalább húsz kormánypárti politikusnak kellene dezertálnia ahhoz, hogy konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal - megnevezve az új kormányfőjelöltet - leválthassák a miniszterelnököt.

Csapás a gazdaságnak

A válság elhúzódása súlyosan árt a gazdaságnak, bár Gyurcsány távozása - eddig legalábbis úgy tűnik - még inkább ártana. A befektetők és a piaci elemzők szemében a kormányfő a garanciája a konvergenciatervben is szereplő stabilizációs programnak, a Financial Times szerdán azt írta: még Gyurcsány a legjobb választás.


Tizenötezren a Kossuth téren

A bizonytalanság és a hét eleji erőszak miatt azonban már így is megkezdődött a befektetők menekülése az országból: a tőzsdeindex pénteken 6,5 százalékkal zárt alacsonyabban, mint egy héttel korábban, a forintárfolyam már átlépte a 277 forint/eurós szintet is. A piacokat az is aggasztja, hogy a Fidesz elutasítja a stabilizációt és a megszigorítást, ehelyett - a feltehetően a deficitet tovább növelő - adócsökkentéssel adna lendületet a gazdaságnak.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?