Zuschlag-per: 1998 óta megy a biznisz az ifjúsági pályázatokon

1998-tól változott meg úgy a politikai ifjúsági szervezetek támogatási rendszere, hogy attól kezdve csak kiskapukon, trükközéssel lehetett pénzhez jutni, derült ki Zuschlag János keddi vallomásából. A volt szocialista politikust különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalás bűntettével vádolják, 2007. szeptember 21-e óta van előzetes letartóztatásban. Bírósági meghallgatása a múlt héten kezdődött.

Zuschlag vallomása szerint 1998-ig senkinek nem szúrt szemet, hogy a politikai ifjúsági szervezetek sikeresen pályáztak a Gyermek és Ifjúsági Alapprogramhoz (GYIA). 1998-tól a jogszabályváltozások megteremtették a civilszervezetek támogatási rendszerét, ebből azonban kizárták a politikai ifjúsági szervezeteket.

Ezért aztán a politikai szervezetek a delegálási és döntéshozatali rendszer kiskapuit kihasználva saját embereikkel töltötték fel a GYIA tanácsát, így közvetlenül befolyásolhatták a pályázati döntéseket. Regionális szinten még az önkormányzatok is politikusokat delegáltak a döntéshozó testületekbe.

Zuschlag, aki 2002-ig az Ifjú Szocialisták Mozgalmának vezetője volt, elmondta a szervezet is igyekezett megteremteni saját civil hálózatát. Az első egyesületek 1997-ben alakultak, jelentős számban azonban 1998 és 2002 között jöttek létre. Kezdetben igyekeztek együttműködni különböző egyesületekkel, majd a mozgalom tagjai is alapítottak civil szervezeteket.

Zuschlag vallomásában beismerte, hogy ő foglalkozott az Ifjú Szocialisták Mozgalmának pénzügyeivel. "Nálam csengettek, ha valamire pénzt kellett szerezni" - mondta. A pénzszerzés legkevésbé hatékony módszere az volt, hogy a különböző programokra, rendezvényekre megpróbált forrásokért "kuncsorogni" az MSZP-től. Másik lehetőségként a párt holdudvarától, vállalkozóktól igyekezett támogatást szerezni. A harmadik finanszírozási csatornát a különféle pályázatok jelentették.

Az Ifjú szocialisták költségvetésében 200-ig többségben voltak a hivatalos csatornákon keresztül befolyó összegek. Ekkortól - részben azért, mert nem az MSZP volt kormányon - többségbe kerültek a civil szervezeteken keresztül elnyert támogatások, mondta Zuschlag. Eleinte úgy történt, hogy valóban létező egyesületekkel együttműködve valósították meg a programokat. Olyan is előfordult, hogy tíz ISZM-tag alapított egy egyesületet, és az pályázott valamilyen rendezvény megtartására.

Konkrét példát említve, a vádlott bírói kérdésre elmondta, az 1993-ban létrehozott kalocsai székhelyű Együtt a Harmadik Évezredért Alapítvány 1999-ben úgy került az ISZM "látókörébe", hogy alkalmas lehet különféle programok szervezésére. A politikai ifjúsági szervezetek vezetése tisztában volt vele, hogy milyen feladatokat töltenek be ezek a civil szervezetek, erről elnökségi, választmányi üléseken is nyíltan szó esett.

A civil háló évről évre jelentősebb szerepet töltött be az Ifjú Szocialisták Mozgalmának finanszírozásában. Az ISZM vezetése döntött arról, hogy a mozgalom rendezvényeinek finanszírozására újabb szervezeteket kell létrehozni. Azt azonban nem tudta konkretizálni, hogy a döntéshozatal mely szintjén merült fel, hogy ezek fiktív szervezetek legyenek.

Végül négy egyesületet alalpítottak: létrejött az Atlasz, az Y-Generáció, a Vörös fenyő és a XXI. századi egyesület. Ezeknek az ISZM finanszírozásában nem jutott fontos szerep, érdemi tevékenységet csak a Fiatal Baloldal (FIB) létrejöttét követően, 2002 után végeztek.
A fiktív szervezetek létrehozásában, "lepapírozásában" részt vevő személyek az ügyben nem vádlottak. "Az egyesületek működéséhez szükséges dokumentumok általában úgy születtek, hogy a politikai ifjúsági szervezet irodájában, rendezvényein megforduló emberekkel aláíratták a papírokat, anélkül, hogy az illető tisztában lett volna vele, mit lát el kézjegyével", közölte a vádlott.

Zuschlag tagadta a tanúk, például Lados István vallomásában foglaltakat, szerinte nem igaz, hogy saját kádereit igyekezett kineveztetni az egyes posztokra. Azt azonban nem tagadta, hogy ha kikérték véleményét, akkor elmondta, "szakmailag" kit tart a legalkalmasabbnak.

Az országos és regionális pályázatok támogatásai mellett, voltak egyedi miniszteri döntések, melyek elsősorban "szakmapolitikai" szempontok alapján születtek. Ez volt a leginkább átpolitizált terület, igyekeztek kiegyensúlyozottan támogatni a különböző oldalakhoz köthető hasonló szervezeteket. Elmondása szerint a támogatási döntések 1998 és 2002 között szinte mindig konszenzussal születtek.

Ám amikor megalalkult a FIB nagyon súlyos pénzhiány alakult ki, már az egyesülési kongresszus kiadásait is alig tudták kifizetni, mondta meghallgatása során Zuschlag. (Az MSZP egyedüli ifjúsági szervezetévé vált Fiatal Baloldal tagsága mintegy ötszöröse volt az Ifjú Szocialisták Mozgalmáénak, s működtetésének költsége is nagyságrendekkel több forrást igényelt.) A leginkább pénzigényes rendezvények a különféle táborok, fesztiválok voltak, illetve komoly összegeket emésztettek fel a külkapcsolatok is. Kampánykiadások is felmerültek, hiszen az egyesült ifjúsági szervezetnek sok jelöltje volt az önkormányzati választásokon - közölte a szervezet egykori ügyvezető elnökhelyettese.

A vádlott a programok közül a 2003-as görögországi ECOSY nyári tábort emelte ki, melyre különvonattal ezer ember utazott ki, e program költsége 23 millió forint volt. A FIB költségvetése 2002-ben 30-40 millió, 2003-ban 70 millió, 2004-ben 50-55 millió forint volt. Ehhez képest a szervezetnek a folyószámlákon is megjelenő legális bevétele 20 millió forint volt, ebből 14 milliót az MSZP támogatása tett ki - mondta Zuschlag János.

A helyi szervezetek kiadásaival együtt 2002-2005-ig mintegy 200-230 millió forintot tett ki a FIB-es programok teljes költsége. Ebből "jó néhány tízmillió forintot" a különböző "természetbeni" szolgáltatások jelentették, például volt olyan, hogy nem kellett fizetni a szállásért a szállodában - közölte a vádlott.

Hírhedten rossz fizető volt a FIB, előfordult például, hogy egy táborba be se engedték az adott program részvevőit a felhalmozódott tartozás miatt. Bár előbb-utóbb mindig teljesítettük fizetési kötelezettségeinket, mindig jelentős késésben voltunk", mondta Zuschlag János. Közlése szerint a maga módján a lehető "legkorrektebben és legtisztábban" igyekezte rendezni az anyagi problémákat. 2003-ban egy ifjúsági tábor 4,1 millió forintos költségét például saját zsebből fizette ki.