Endre, Elek
14 °C
27 °C
Index - In English In English Eng

Aki roma, az lop? Azért lop, mert roma?

2009.02.18. 08:10 Módosítva: 2009.02.18. 10:14
Hogy ne nézz teljesen hülyén, ha egy társaságban hozzá kellene szólnod. Hogy valaki fel merje tenni helyetted a legegyszerűbb kérdéseket. Hogy tudd, mi a téma. Ez itt a politikafóbok kiskátéja, az Index Szájbarágó.
Miért foglalkozik mindenki a cigányokkal és a bűnözéssel azóta, hogy leszúrták Marian Cozmát?
Mert a rendőrség még aznap körözést adott ki két gyanúsított ellen, és ehhez közzé kellett tenni nemcsak az arcképüket, de a teljes nevüket is. Ez alapján ők romának néznek ki.
És nem azok?
A képek és a nevek alapján biztos nem kínaiak és nem svédek.
Miért nem lehet valakiről egyenesen kimondani azt, hogy cigány?
Azért, mert ez legalább olyan nehezen megválaszolható kérdés, mint hogy ki a magyar. A romáknak – ahogy a kínaiaknak vagy az afrikaiaknak – vannak az antropológia tudománya által leírt külső jegyei, amiket te is és mindenki felismer. Van roma nyelv, de a romák többsége magyar anyanyelvű. Vannak felmérések, népszámlálások, de ezekben azt vették alapul, hogy a kérdezőbiztos kit tekintett cigánynak, vagy a megkérdezettek közül ki mondta magát annak. Ezek egyike sem megbízható adat.
Az miért nem megbízható, ha valaki romának mondja magát?
Aki romának mondja magát, az roma, de ha asszimilálódni akar, vagy éppen veszélyben érzi magát, akkor nem mondja magát annak. Arra a kérdésre tehát tudományosan nem lehet választ adni, hogy hány százalék a romák aránya Magyarországon.
És hány százalék?
A 2001-es népszámlálás szerint 190 ezer roma él Magyarországon. Más felmérések a romák arányát 5-10 százalék közöttire teszik.
Ki lehet mondani egy bűncselekménynél azt, hogy azt cigány ember követte el?
A jogszabályok szerint a rendőrség ilyet adatot nem közölhet. A rendőrség szempontjából egyébként mindegy, hogy egy rablást egy kopasz magyar férfi, egy vékony testalkatú kínai nő, vagy egy 19 éves roma fiú követett el. Ettől függetlenül tény, hogy romák is követnek el bűncselekményeket.
Ha roma is követ el bűncselekményt, akkor miért mondják azt, hogy nincs cigánybűnözés?
Mert a cigánybűnözés szó azt sugallja, hogy a cigányság egésze bűnöző, illetve hogy valaki azért követ el bűncselekményt, mert cigány. A TÁRKI 2005-ös felmérése szerint mindenesetre a magyarok 62 százaléka ezt többé-kevésbé így gondolja. Egy bűncselekményért azonban mindenkinek személy szerint kell vállalnia a felelősséget. Ha azt roma követte el, akkor legfeljebb roma bűnelkövetőről beszélhetünk. Ha ezt a különbséget nem tudod átérezni, gondolj arra, milyen volt, amikor 1989-ben az osztrák boltosok minden magyarról azt gondolták, hogy lopni akar, és ki is írták, hogy magyar, ne lopj!
De akkor fehérgalléros bűnözésről sem lehet beszélni, mert azt is kikérhetné magának minden bróker, hivatalnok, politikus és pincér?
A rendőrség alapvető feladata, hogy a bűncselekményeket üldözze, és fogja el az elkövetőket társadalmi státuszuktól vagy etnikai hovatartozásuktól függetlenül. A tudomány azonban, például a kriminológia ma is különösebb tabuk nélkül vizsgálja a bűnözés jellegzetességeit az egyes társadalmi csoportokban, így a fiatalkorúak, a nők vagy éppen a romák körében.
És mit lehet tudni tudományosan a romák bűnözéséről?
Nem a romák bűnözését vizsgálják általában, hanem a már elítélt roma bűnelkövetők bűnözését. Nem mindegy. Ezekből a vizsgálatokból az derült ki, hogy főként vagyon elleni bűncselekmények, lopások, rablások jellemzőek a körükben. Többször követnek el csoportosan bűncselekményeket, és gyakrabban alkalmaznak szükségtelen és aránytalan erőszakot. A nem roma elítéltekhez képest korábban kezdték a bűnözői karriert, és magasabb náluk a többszörös visszaesők aránya. Mindebből azonban nem lehet levonni azt a következtetést, hogy csak a cigányok lopnak, főleg nem azt, hogy aki cigány, az lop.
És vannak statisztikák arról, hogy a bűnözők hány százaléka roma?
Nincsenek, mert az 1992-es adatvédelmi törvény megtiltotta, hogy a rendőrség nyilvántartsa vagy közzétegye bárki etnikai hovatartozását, ha az illető ehhez nem járul hozzá. A Kádár-rendszerben 1974 és 1989 között készültek statisztikák a romák által elkövetett bűncselekményekről. Egy 1975-1979 közötti összevetés például azt mutatta, hogy a tízezer lakosra jutó összes bűnelkövetők között a romák aránya 2,2-szerese volt a nem romákénak, a fiatalkorúak között pedig 3,3-szerese.
De hát ez nem azt mutatja, hogy a romák között több a bűnöző?
Ez a statisztika ugyanolyan bizonytalan volt, mint egy népszámlálási adat, mert eleve tisztázatlan volt, kit tekintettek romának. Másfelől nem a tényleges bűnözést mutatta, inkább azt, mikor és milyen területen foglalkoztak intenzívebben a rendőrök a roma elkövetőkkel. A nyolcvanas években Tauber István szociológus azt állapította meg, hogy a cigányság bűnözése arányaiban nem tér el lényegesen a velük azonos nívón élő nem cigány rétegekétől.
Ez mit jelent?
Aki a társadalom peremén él, nincs munkája, képzetlen, esetleg már többgenerációs bűnözői mintákat látva nőtt fel, az nagyobb eséllyel kerül erre az útra. Ez szociológiai tény, és erre bőven látunk példákat a nem romák körében is. Magyarországon viszont döntően a romák vannak ilyen peremhelyzetben. Ehhez jön az a tendencia is, hogy a rendőrök gyakrabban igazoltatnak 14-39 éves romát az utcán, és ha egy roma bíróság elé kerül, kiszolgáltatottabb helyzetben van az igazságszolgáltatás előtt.
És akkor én a szociális érzékenységemnél fogva toleráljam, hogy peremhelyzetbe kerültek, nincs más választásuk, minthogy leüssenek engem az utcán vagy betörjenek a lakásomba?
Erről szó sincs. Semmilyen bűncselekményt nem lehet mentegetni a hátrányos helyzettel, a szokásokkal vagy a kulturális mássággal. Aki bűncselekményt követ el, legyen az magyar, roma, vend vagy sváb, annak az igazságszolgáltatás előtt kell felelnie.
Akkor az is igaz, amit egy haverom mondott, hogy elég végigjárni egy börtönt, és az ember látja, hogy ott nagyon sok roma van?
Igen. A fentiek miatt a magyar börtönökben valóban magasabb a romák aránya, mint a teljes társadalomban, de erről is csak becslések vannak. A Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnokságának 1997-es, ezerfős mintán végzett vizsgálata szerint a börtönökben élők 30-40 százaléka vallotta magát romának, a felmérést készítők a megkérdezettek 44 százalékát tartották cigánynak. Figyelemreméltó eltérés, hogy a börtönparancsnokok viszont az elítélteknek több mint 60 százalékát tartották romának. A teljes képhez tartozik persze az is, hogy nem minden bűnelkövető kerül börtönbe a kisebb súlyú vétségekért.
És tényleg emelkedik a roma bűnözők által elkövetett bűncselekmények száma?
Erről sincs statisztika, így nem tudni, mi alapján mondja ezt bárki. Az ORFK legutolsó statisztikája csak azt mutatja, hogy 2008 első nyolc hónapjában az előző két év hasonló időszakát tekintve csökkent az emberölések, a zártörések, a lopások száma, de emelkedett a lakásbetörések, a rablások, a betöréses lopások és a garázdaságok száma. Emelkedett ugyanakkor az adócsalások, a befolyással üzérkedések, a vesztegetések, a számvitel rendjének megsértésével kapcsolatos esetek száma is. Ebből mit olvasol ki?
Most már nem merek kiolvasni semmit. Miért van mégis olyan érzése az embernek, hogy romlik a közbiztonság?
Mert adócsalásból, vesztegetésből kevés van, ezeket nehezebb is felderíteni, és ilyenekről főleg a tévében hallasz. Sokkal többen érzékelik viszont azt a saját bőrükön, ha betörnek hozzájuk, ellopják a terményeiket, vagy kötözködnek velük az utcán. Ha ezt a lakosság többsége így érzékeli, akkor a statisztikától függetlenül tényleg romlott a közbiztonság.
És ha több rendőr lesz, az megoldja ezt a helyzetet?
Legalább háromezer rendőr hiányzik az állományból. Valóban vannak olyan a helyek az országban, ahol nincs rendőrörs, és annyira elharapózott a bűnözés, hogy ott már nem lehet normális életet élni. A nagyobb rendőri erőnek így van visszatartó ereje, de arra is jó, hogy a hétköznapi ember biztonságérzetét növelje. Azt a hatalmas társadalmi problémát azonban, amelynek a romák közül kikerülő bűnözők magas aránya csak az egyik következménye, a rendőrség maga nem fogja tudni megoldani, és ez nem is az ő feladata.
Mit tudnak tenni a romák azért, hogy most ne a bűnözéssel kapcsolja össze őket mindenki?
A romáknak és a roma szervezeteknek is élesen el kell ítélniük minden roma által elkövetett bűncselekményt, ahogy ezt egyébként most meg is tették. Sokkal fontosabb lenne azonban, ha ezek a szervezetek nem csak képviselnék, de valóban gondoskodnának is a hátrányos helyzetű romákról és tudatosítanák bennük, hogy egyedül az oktatás és a munkavállalás lehet számukra a kiút.
Munkavállalás? Most? Amikor több ezren veszítik el az állásukat? Miért nincsenek akkor roma rendőrök? Munkát is kapnának és a közbiztonságot is szolgálnák.
Van ilyen program, de a valóságban ez nem ilyen egyszerű. Sokan kétkednek, hogyan fogadnák el a roma rendőrt a romák, és hogyan a nem romák. De lehet, hogy itt az idő a szemléletváltásra mindkét oldalon.