Nem lesznek kisebbségek a Parlamentben

Fuzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke elmondta: nem tudnak róla, hogy a kormány napirendre venné a kisebbségek parlamenti képviseletét a készülő törvényjavaslat kapcsán. A kisebbségi önkormányzatok a kisebbségi ombudsman közbenjárásával még 2008 februárjában, a II. Kisebbségi Kerekasztal után benyújtottak egy javaslatot a kérdésben. Ha az indítványt elfogadták volna, a tizenhárom Magyarországon hivatalosan elismert nemzetiség egy-egy képviselőhöz jutott volna a törvényhozásban. Mint elmondta, az ombudsman beszámolója szerint a frakciók vezetői akkor nyitottak voltak – azóta mégsem tudni semmit a javaslat sorsáról.

Az ombudsman által említett pozitív fogadtatásnak némileg ellentmond, hogy a 2008-as indítványt ma már a kisebbségi jogok iránt egyébként elkötelezett SZDSZ sem támogatja. Béki Gabriella, a párt kisebbségpolitikusa elmondta: a 2008-as javaslat a jelenlegi politikai helyzetben túlságosan fontos szerephez juttatná a tizenhárom kisebbségi képviselőt, hiszen a kormánytöbbség rendre ennél jóval kevesebb szavazaton múlik. Bár a Fidesztől csupán annyit közöltek: bármilyen javaslatról szívesen tárgyalnak, a párt feltehetőleg egyetért az SZDSZ-szel: Répássy Róbert már 1999-ben is attól tartott, hogy a kisebbségek képviselői könnyen a mérleg nyelvévé válhatnának.

Fuzik szerint viszont a javaslat elfogadásával régi adósságot törlesztene a parlament. A kisebbségek parlamenti képviseletének lehetősége levezethető az Alkotmányból, és az 1993-ban elfogadott kisebbségi törvény ezt elő is írja. Számos környező országban könnyített körülmények között juthatnak képviselethez a kisebbségek, így például Horvátországban, Szlovéniában és Romániában is.

Porcsalmi Bálint, az RMDSZ tanácsadója ezt az Indexnek meg is erősítette, bár megjegyezte: Romániában sem kisebbségi törvény, sem kisebbségi önkormányzat nincs. A román választási törvény a kisebbségek parlamenti képviseletét viszont garantálja; a 332 fős alsóházból 18 helyet a kisebbségek képviselői kapnak – kivéve, ha egyéb párt képviseli az adott kisebbséget a törvényhozásban. Romániában egyébként a kisebbségek képviselőinek nincs döntő szava a nagypolitikai vitákban. Mindig a kormány mellett szavaznak, mivel a kormányzattól mindig megkapják, amit kérnek – például ingatlanokat.

Hazánkban a kisebbségek parlamenti képviseletének kérdését utoljára 1999-ben, az azóta is megvalósulatlan választójogi reform keretében tárgyalta parlamenti bizottság, a pártok azonban akkor nem tudtak megállapodni. A Fidesz, az MDF, a Kisgazdapárt és a MIÉP már akkor is a szavazati joggal nem járó képviselet hívei voltak, a szocialisták és az SZDSZ azonban ellenzékből még szavazati jogot is adtak volna a kisebbségek képviselőinek.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!