Nem oszlatták fel a Parlamentet

"Fegyverbe! fegyverbe!" - skandálja a közel ötszáz fős tömeg a Kossuth téren, ahol emellett még a szokásos jelszavak, a "Gyurcsány, takarodj!" és a "Gyertek ki!" hangzik el a leggyakrabban, és néha a focipályák lelátóiról ismert rigmusok is elhangzanak. Új fejlemény, hogy három szakaszny rohamrendőr érkezett a Parlament mellé. Ők egyelőre az épület főbejáratának északi oldalán gyülekeznek az árkádok alatt. Kordonokat még nem állítottak fel, de a tiltakozók maguk állják el saját útjukat az épülethez.

Az elmúlt percekben a rendőrség felállított egy - inkább csak szimbolikusnak nevezhető - kordont a Kossuth téren. A kordon nem ér körbe, a tiltakozók, ha akarnák, meg is kerülhetnék. De egyelőre nem tűnik úgy, mintha akarnák. A kordont három-négyméteres térközzel rohamrendőrök örzik. A tömeg mérete az elmúlt fél-háromnegyed órában nem változott számottevően.

Gulyás József az eltitkolt múlt feltárásért lobbizik, mondván, a jogállami Magyar Köztársaságnak nem fűződhet érdeke a titkosszolgák, az áldozatok sorsának eltitkoláshoz. Ám hiába fekszik a kormány asztalán az úgynevezett Kenedi-bizottság jelentése, nem történt semmi. Sőt a az SZDSZ-javaslatát a szocialista honatyák sem támogatták, hiába jelezte még a kormány képviselője is a bizottsági üléseken, hogy módosításokkal hajlandó elfogadni az SZDSZ javaslatát. Az országgyűlésben a szocik most is tartózkodtak, így a parlament nem vette napirendre az ügyet.

A kormány válságmenedzselése komoly problémákat vet fel, hiszen az ennek részeként beharangozott áfa-emelés (23 százalékra) leginkább a szegényeket sújtják. A lakosság legszegényebb 10 százaléka ugyanis jövedelme 30 százalékát költi élelmiszerre, így a Fidesz-KDNP azt javasolja, hogy az alapvető élelmiszerek áfáját az öt százalékos körbe kell besorolni. Ez családoként 4 ezer forint megtakarítást jelentene, állította Harrach Péter, aki azt kérte: vegye a javaslatot tárgysorozatba az országgyűlés.

Molnár Albert szimpatikusnak, de felelőtlennek nevezte az ellenzéki javaslatot, az átlagos forgalmi adót pedig a legigazságosabb sarcnak titulálta. A szocialista képviselő szerint azért felelőtlen a kereszténydemokrata javaslat, mert úgy vesz ki valamit a költségvetésből, hogy nem rendel forrást hozzá. Ráadásul, mondta Molnár, a javaslat szétzilálná a miniszterelnök egységes, 19 százalékos kulcs felé menő adóátrendezését.

Harrach szerint a kormányzás hibáit nem a legszegényebbekkel kell megfizettetni, de érvelése lepattan a szocialista frakcióról, a javaslatot nem veszik tárgysorozatba.

A rendőrök felszólították a "békés demonstrálókat", hogy menjenek el a térről. Velük szemben felsorakoztak a rendőrök.

A ház önkéntes szétzavarása mellett tör lándzsát Navracsics Tibor. A fideszes frakcióvezető-helyettes azt szeretné ha március 8.-án oszoljon a ház, hogy a parlamenti voksolást az EP-választással egyszerre lehessen lebonyolítani.

Navracsics szerint rég érik már ez a lépés, hiszen Gyurcsány Ferenc és pártja mélyen hallgatott arról, hogy köszönőviszonyban sincs saját kampányígéreteivel, a gazdasági mutatók meg borzalmasak.

A tüntetők egy 50 fős csoportja kézenfogva körbe-körbetáncol a Rákóczi-szobor előtti füves területen, a rendőrök sorfalat húztak előttük. A békés jelleg azért megmaradt - jelentette tudósítónk. A Házban közben az önfeloszlatásról vitatkoznak.

Navracsics: Ráadásul az előrehozott választások miatt sem marad le semmiről az ország, ugyanis eddig mindössze három olyan intézkedést hozott a kormány, ami a válságot érinette.

A rendőrség egyelőre nem szólította feloszlásra a "békés, be nem jelentett demonstráció" résztvevőit, úgy tűnik, a céljuk csupán a Kossuth tér déli, Rákóczi-szobor felőli oldalának a kiürítése. Egyelőre rendőrsorfal is csak ezen a részen sorakozott fel. A felszólítás szerint a tüntetőknek a leaszfaltozott parkolóba kellene visszatérniük.

Az Alkotmányügyi Bizottság álláspontját Csiha Judit ismerteti, miszerint a grémium nem javasolja az oszlatást. Az MSZP frakció sem lekesedik az ötletért. Kovács Tibor azon ironizál, hogy az MSZP képtelen megbékélni azzal, miszerint Magyarországon választásokat tartanak. De a szocialista politikus megérti, hiszen eddig Orbán Viktor három választást vesztett el, és '98-ban is csak a kisgazdák kegyéből regnálhatott, így most a Fidesz elnöke nem bír magával, gyorsba kell neki a hatalom. És Kovács szerint álságos kifogás az, hogy a Fidesz most a néptől kér felhatalmazást az országjobbításhoz, mert ha valóban építeni akart volna, akkor a Parlamentben is konstruktív javaslatokkal rukkolt volna elő. De az ellenzék még arról sem beszélt, hogy a folyvást emlegetett adócsökkentést miből finanszírozná.

Kovács szerint az a megoldás, hogy a Fidesz végre lássa be, hogy nem szabad egy négyhónapos interregnummal tönkretenni az országot, hanem célzerűbb, ha egy kormány kitölt egy ciklust.

Szijjártó Péter elismeri, hogy a szocialista Kovácsnak igaza van annyiban, hogy a rendszerváltás óta ahhoz szoktak hozzá az emberek, hogy a kormányok négy évig működnek. De épp az a baj, magyarázta a fideszes politikus, hogy nem működnek. Ráadásul most nem csak a politika szeretne véget vetni a kisebbségi kormányzásnak (ami miatt napról-napra rosszabbul él a nép), hanem a lakosság is menesztené a kabinetet. És ami az áfát illeti, arról meg pont a miniszterelnök mondta 2005-ben Batonyán, hogy az áfa a szegények adója. Mert az nem járja, hogy a kaviár ugyanúgy adózzon, mint a tej és a kenyér.

Ráadásul Szijjártó szerint most minden civil szervezet, legyen nyugdíjasokról, vagy nagycsaládosokról szó, a megszorítás hátrányosan érintenek mindenkit. Aztán Szijjártó sokat idéz még a szakszervezetektől, és egyéb társaságoktól, de a lényeg ugyanaz: a szociális jutattások felbruttósítása, illetve megadóztatása legalább 5-10 százalékos jövedelemkiesést okoz.

A balfékség mértékegysége ezentúl a magyar kormány lesz, állította a New York Timesra hivatkozva Szijjártó. Az, hogy valaki ellavírozta az országot a csőd szélére, az szégyen, úgyhogy az MSZP tegye meg a köztársaságért, hogy nem kényszeríti újabb egy éves vegetálásra a magyarokat, hanem feloszlatja a T. Házat.

Az Országgyűlés feloszlatásáról szóló határozati javaslatnak egyetlen indoka van: a kormány alkalmatlansága - kezdte a KDNP első vezérszónokaként felszólaló Harrach Péter. Szijjártó Péterhez hasonlóan ő is a válságról, a válság aspektusairól beszélt, a jól ismert példákat sorolva az államadóság növekedéséről, forintárfolyamról. De a kormány szerinte a társadalmi problémák kezelésére is alkalmatlan, hiszen a szociális törvény módosításával megnőtt a segélyből élők száma. "Ez diletantizmus, ez impotencia" - mondta.

Az MDF vezérszónoka, Herényi Károly a kormány mellett az ellenzéket is bírálta, hiszen az ellenzéki többség sem tudott javaslatokat megfogalmazni, illetve nem élt a kollektív bizalmatlansági indítvány lehetőségével. Azaz, a Parlamentet nem csak a kormány, hanem az ellenzék alkalmatlansága miatt is fel kéne oszlatni. A kormány tehetetlensége nagyon nagy probléma, de a parlament és a politikai elit tehetetlensége még bénítóbb, "az egész társaság, úgy ahogy van, működésképtelennek bizonyult. Ez a kétpártiság kudarca" - jelentette ki. A kisebb pártok hiába tesznek szakmailag megfontolt és kidolgozott javaslatokat, ha a kormány és az ellenzék nem hajlandó ezekkel foglalkozni. Mindezek alapján az MDF végül is támogatni fogja a parlament feloszlatására vonatkozó javaslatokat, zárta felszólalását.

Miután nem sikerült a tüntetőket az aszfaltos területen marasztani, a rendőrség elkezdett kordonozni. A technika meglehetősen érdekes: egy sor rohamrendőr együtt mozog a tömeggel, és ha a demonstrálók nem kordonnal védett területre tévednek, akkor a szerelőgárda egy-egy újabb kerítésszelvényt helyez el a tüntetőkkel szemben.

Kóka az élethazugság motívumát elevenítette fel középiskolai tanulmányaiból a Fidesz és az MSZP viselkedésének jellemzésére. A Fidesz program és javaslatok helyett kormányváltást akar, a szocialisták meg csak kihúzni 2010 tavaszáig. "Ha ezt így folytatják, nagyon nagy baj lesz, akkor Magyarország tönkre is mehet" - mondta, majd bejelentette, hogy pártja nem támogatja a Parlament feloszlatását. Ezután azt fejtegette, hogy a népi kezdeményezés alkalmatlan a parlament feloszlatásához hasonló döntések meghozatalára, hiszen ötvenezer aláírást még "a Fidesz gazdasági programjával sok azonosságot mutató" Munkáspárt is össze tudna hozni, azaz pár nappal a választások után ismét a Parlament feloszlatása lehetne a téma. Ezután kijelentette, hogy a Fidesz és a KDNP vezetőinek felszólalása alapján "nem bíznám önökre az ország irányítását", hiszen az elmúlt hónapokban még egyetlen javaslatot sem fogalmaztak meg a válságkezelésről, és minden reformjavaslatot - legyen szó MDF-es, szocialista, vagy SZDSZ-es javaslatról - lesöpörtek az asztalról.

Kóka felszólalása folytatásában még hosszan ostorozta az ellenzéket - a párt egyik szakértője szerint a megmaradt szavazóbázis fele a felmérések szerint még mindig jobban retteg Orbán hatalomrakerülésétől, mint Gyurcsány tehetetlenségétől. Szerinte a Fidesz és a KDNP azért nem mer javaslatokat tenni a válságkezelésre, mert félnek, hogy ezzel szavazatokat veszthetnek. Egyben figyelmükbe ajánlotta a Reformszövetség programját, amit az SZDSZ mellett az MDF támogat még a parlamentben. Önfeloszlatás helyett ezen javaslatok megfontolását javasolta.

Simicskó István, a KDNP második vezérszónoka Kóka jános froclizásával kezdte felszólalását: "Mindig is tudtam, hogy ha valami jó történt az országban, arról csakis a pannon puma tehet". Ezután bejelentette, hogy pártja támogatja a parlament feloszlatását, amit a szocialisták ironikus hitetlenkedéssel fogadtak. Ezután Simicskó a kormányprogramból idézgetett, ez az elmúlt év válságai után bőséges humorforrás. Ennek ellenére Simicskónak csak pár összehasonlításra futotta, mondván a kormányzat 2007-ben meghirdette az Új rend programját, most meg romlik a közbiztonság (állítását a bűnügyi statisztikák nem támasztják alá).

Van annak egy diszkrét bája, ha igazmondás tárgyában az oktatja ki a Fideszt, aki három éve még arról beszélt, hogy fél Európa minket irigyel - szólt oda Kóka Jánosnak a Fidesz második vezérszónoka, Áder János is. Ezután felszólította az SZDSZ-t, hogy ha már a kormánynak nincs programja és nem lesz szakértői kormány sem, akkor akár meg is szavazhatnák a parlament önfeloszlatását. Szerinte valójában az SZDSZ fél attól, hogy nem jut be újra a parlamentbe. "Öntsünk tiszta vizet a pohárba, legyenek új választások június 7-én" - zárta felszólalását.

Áder János felszólalására reagálva a szocialista Wiener György Áder egy, 1992-ben, a Népszabadságban megjelent cikkéből idézet (fejből!), amiben Áder a parlament feloszlatására vonatkozó népi kezdeményezést nonszensznek minősítette. Pedig akkor az MDF-kormány támogatottsága Wiener szerint kisebb volt, mint a mostani MSZP-kormányé.

Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője nem kívánt foglalkozni Kóka János felszólalásával, "megmondom őszíntén, ha valakitől nem fogadnék el gazdasági tanácsot, az ön". Aztán azzal viccelődött, hogy a szocialisták nem szeretnének választásokat, hiszen negyven év alatt megszokták, hogy nincsenek választások. "Az MSZP azon túl, hogy retteg egy választási versenytől, nem tudott egy érvet sem felhozni a parlament feloszlatása ellen. Egy év múlva ígyis-úgyis választások lesznek, a szavazók kinyilváníthatják a véleményüket. Ha ezzel egyet értenek, adjuk meg a választóknak a lehetőséget, hogy idén június 7-én, az EP-választással egy időben szavazhassanak az új parlamentről is" - zárta felszólalását Navracsics. Ezzel véget is ért a javaslat vitája, a létszámellenőrzés után döntéshozatal következik.

A képviselők a Fidesz indítványát 170 igen, 204 nem, 1 tartózkodással utasították el, a népi kezdeményezést 170 igen, 205 nem, 0 tartózkodással, azaz az első szavazáskor egy kormánypárti vagy szabaddemokrata képviselő tartózkodhatott. Az SZDSZ korábban nyilvánvalóvá tette, hogy a népi kezdeményezés alapján történő feloszlatással elvi alapon nem ért egyet.