Nem oszlatták fel a Parlamentet

A Fidesz indítványát a képviselők 204 nem, 170 igen és egy tartózkodás mellett utasították el, a népi kezdeményezést 205 nemmel, 170 igennel. Az első szavazásnál a független Császár Antal tartózkodott, a másodiknál nemmel szavazott. Az SZDSZ-es Gulyás József jelen volt mindkét szavazásnál, de nem szavazott, csakúgy, mint az MDF-es Lengyel Zoltán.

A kormány részéről senki sem szólal fel napirend előtt. Gál Zoltán (MSZP) a Normálias beszéd, Kóka János (SZDSZ) Reformszövetség a parlamentben, Dávid Ibolya (MDF) Válságkezelés, Nagy Kálmán (KDNP) Válság vagy választás címmel beszél. A fideszes Font Sándor felszólalásának A gazdák elárulása, avagy miért a gazdákkal fizettetik meg a Gyurcsány-kormány Magyarországot romba döntő politikája árát-címet adta.

A napirend előtti felszólalások sorát Gál Zoltán szocialista képviselő kezde, aki a normális beszédről szónokolt. A miniszterelnök országértékelő beszédét, és annak parlamenti fogadtatását idézte fel, szemére vetve a parlamenti ellenzéknek, hogy szokás szerint kivonultak. Aztán a "három csapás" (helyesen három hiba) törvényre terelte a szót. Gál szerint ez a javaslat hangulatkeltő, nem átgondolt. Ennél is veszélyesebbnek nevezte azt, hogy a Fidesz egyik képviselője felszólalásában rájátszott a cigányellenességre. "Nagy a felelősségünk, hogy mit és hogyan mondunk. Beszéljünk normálisan, tisztelt képviselőtársaim" - zárta felszólalását.

Fotók: Huszti István

Válaszában Avarkeszi Dezső, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára a rendészeti bizottságban tartott múlt heti egyezetetéseket emelte ki, mint a normális beszéd terepét. A tanácskozás a beszámolók szerint konstruktív légkörben zajlott. Ehhez képest a parlamentben valóban elhangzottak olyan mondatok, amelyek fokozták a feszültséget. "Ebben a kérdésben a legnagyobb felelőssége a kormánynak, a rendőrségnek, a bíróságoknak van, de van felelőssége a politikának is. A rendészeti bizottságban megvalósult a normális párbeszéd, valósuljon meg minden egyéb fórumon is" - mondta.

Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője a gazdasági nehézségekről szónokolva 400 forintos euróárfolyamot, államcsődöt emlegetett, és arra kért választ a kormánytól, hogy mekkora esélyt látnak ők az államcsődre. "Negyven százalékot? Ötvenet?" - kérdezte, hozzátéve, hogy a kormány látszólag a vakszerencsében bízik, programja alulértékeli a veszélyeket és túlértékeli a lehetőségeket. "Ma szavakkal nem lehet menteni a helyzetet, csak cselekedetekkel. Ez a program nem alkalmas rá, hogy kivezesse az országot a válságból. Olyan ez, mintha egy kicsi ugrással próbálnánk átjutni a szakadékon" - mondta. A kormány gyenge és a Fidesz nemlétező programja helyett az SZDSZ ezért a Reformszövetség programja mellé állt, hiszen azt széles konszenzus övezi a közgazdászszakmában. "Nem számit, hogy ez a program liberális vagy konzervatív, csak az, hogy ez a program megoldást jelenthet". A program jelentősen, hatodával csökkentené az adóterheket, ezzel párhuzamosan drasztikusan csökkentené az állami kiadásokat is. Kóka ötpárti egyeztetést javasolt a programról, ami ugyan "rosszizű és kellemetlen, de talán megmaradunk".

"A kormány nem az államcsőd időpontjának megjóslásával, hanem megelőzésével van elfoglalva" - válaszolta Kókának Keller László, a pénzügyminisztérium államtitkára, majd megdorgálta, hogy a parlamentben rémképeket fest a gazdaság nehéz helyzetéről. Szerinte a kormány "folyamatosan őszintén beszélt a társadalommal, és itt a parlamentben is". A válság szerinte "mindannyiunkat váratlanul ért", a kormány tevékenysége mégis csak "pozitív visszajelzéseket" kapott. Keller szerint a Reformszövetség programja sok mindenben azonos a kormányéval, "kivéve a mértékeket". Azaz, a kormány szerint kisebb megszorításokkal és kisebb kiadáscsökkentéssel is túl lehet élni.

Az MDF elnökasszonya azt kérte számon a kormányon, hogy bár Gyurcsány Ferenc egy hete programot hirdetett, leírva még egyetlen tervezetet sem láthattak a parlamenti pártok. "Önök normálisnak tartják azt a kormányzást ami csak a szavakra épül?" - kérdezte. Felháborítónak tartotta, hogy a Reformszövetség konkrét javaslataira kétpárti demagógia volt a válasz, Gyurcsány Ferenc például dermesztőnek nevezte a megszorításokat. Szerinte e demagógia oka a közelgő európai parlamenti választás. Felajánlotta segítségét ahhoz, hogy a Reformszövetség programja a parlament elé kerülhessen, de válaszokat várt a minimálbér eltörlésével, a minimálbér adómentességének eltörlésével, az adókedvezmények eltörlésével, az áfaemeléssel és a munkáltatói kedvezmények bővítésével kapcsolatos felvetésekre.

Válaszában Burány Sándor, a gazdaságfejlesztési minisztérium államtitkára a Refomrszövetség javaslataival kapcsolatban a hatástanulmányt hiányolta. Szerinte Dávid kettős mércével mér, mert a Reformszövetség javaslatait hatástanulmányok nélkül is üdvözi, míg Gyurcsány Ferenc esetén ugyanezt hiányolja. (Burány téved, dávid Gyurcsány javaslatai kapcsán magukat a leírt javaslatokat hiányolta.) Szerinte Gyurcsány nem mondta, hogy a Reformszövetség anyaga dermesztő, csak azt, hogy társadalmi hatásai dermesztők.

Font Sándor felszólalása javarészt Gyurcsány szapulásából állt, ehhez idézte a new York Timest is, amely Barack Obamát Magyarország példájával rémisztgetve óvta az állami túlköltekezéstől. Aztán a gazdákra tért át, kiderült, hogy szerinte a magyar piacon nincs magyar élelmiszer, és "százezrek vonultak ki a magyar mezőgazdaságból" (valójában a magyar munkavállalók csupán öt százaléka dolgozik a mezőgazdaságban). A felszólalás további részei értelmezhetetlenek voltak.

Gráf József agrárminiszter szerint amit Font negatívumként felsorolt, azt a szakma pozitívumként szokta értékelni. A mezőgazdaságtól a megszorítások miatt valóban elvontak 33 milliárd forintot, de ez jóval kevesebb, mint amennyit az eredeti javaslat alapján elvontak volna. Ráadásul a mezőgazdaság kivételesen jól jár a forint gyengülésével, hiszen 250 forintos helyett 300 forintos árfolyamon áll az euró, az exportra termelő gazdák így jelentősen jobban járnak. Ráadásul több támogatás összege is nominálisan növekszik 2008-hoz képest. "Egyetlenegy olyan szereplője sem lesz a magyar agráriumnak, akinek csökken a támogatása az előző évhez képest" - mondta.

A kereszténydemokrata Nagy Kálmán egy "fiumei" (Rijeka) nyaralás emlékét idézve a diósgyöri kohászat megszűnésén kesergett. Borsodban amúgy is nehéz a helyzet, évente kisvárosnyian, 13 ezren vesztik életüket, a munkanélküliség 20 százalék feletti, itt van a legtöbb munkakereső. "A kormány átképzési programjai teljesen eredménytelenek". Nő a csecsemőhalandóság, nő a koraszülések aránya is, mondta. Aztán Miskolcról beszélt, az Avasról, "amit szeretek, naponta megyek el mellette". Arra kérte képviselőtársait, hogy nagyon jól gondolják meg - de hogy mit, az nem derült ki. A kormány nem is kivánt válaszolni a szónoklatra.

Fotók: Huszti István

Török Zsolt jegyző éppen ismerteti azt a két - összevont - javaslatot, amely alapján a képviselők már hétfőn szavazhatnának a Parlament önfeloszlatásáról. A parlament egy tartózkodással napirendre vette a kérdést.

Állampolgárok egy csoportja sétát hirdetett három órára, az önfeloszlatási javaslat tárgyalásának kezdetére a Parlament elé - azért sétát, mert csak vasárnapra dőlt el, hogy hétfőn szavazhatnak, így demonstráció bejelentésére a 72 órás szabály miatt már nem volt lehetőség. Egy órával a meghirdetett demonstráció előtt tíz embert lehetett sétálóként azonosítani - gyanítjuk, hogy sima turisták nem hordanak maguknál magyar zászlókat - de negyed óra múlva már csak hárman maradtak. Igaz, esik a hó és kellemetlenül fúj a szél a Kossuth téren, így meglehet, hogy csak melegebb, zárt helyekre vonultak félre a tiltakozók.

Teljes hátraarc a bringás ügyekben címen interpellálta Molnár Csaba közlekedési minisztert Gusztos Péter, felemlegetve, hogy korábban az MSZP programjában 3500 kilométer kerékpárút építésére tett ígéretet, az elmúlt pár hónapban teljes hátraarc történt, már külön kormánybiztosa sincs a kerékpárosoknak. Válaszában Molnár Csaba kifejtette, hogy ő maga tökéletesen egyetért Gusztossal a kerékpáros közlekedés fejlesztésének fontosságában. "Az igazi kérdés az, hogy gazdasági válság idején hogyan lehet fejlesztéseket végrehajtani" - mondta. Fejlesztési források erre az EU-tól és hazai forrásokból érkezhetnek, de a gazdasági válság miatt a hazai forrásokból el kellett vonni pénzt a gazdaságfejlesztésre. Ennek ellenére több száz kilométer kerékpárút épül majd, csak nem önállóan, hanem az útépítési program részeként. Egyben bejelentette, hogy két hete már dolgoznak annak előkészítésén, hogy a minisztériumban újra biztos foglalkozhasson a kerékpárközlekedéssel.

Lassan gyülekeznek a tiltakozók a Parlament előtt, negyedórával a meghirdetett "séta" hivatalos kezdete előtt ötvennél már több, de száznál kevesebb, magyar és árpádsávos zászlókkal felszerelt járókelő ácsorgott a Kossuth Téren. Rendőri készültségnek egyelőre nincs nyoma.

Olyannyira nincs nyoma rendőri készültségnek a Parlament körül, hogy a szokásoktól eltérően még csak kordonokat sem állítottak fel a parkoló körül. Ennek ellenére a tiltakozók egyelőre nem kíséreltek meg semmilyen rendbontást, ha nem is sétálnak, de békésen ácsorognak a hóval borított téren.

Tudósítónk jelentése szerint már kétszázan sétálnak a Parlament előtt.

Miközben a parlamentben ötven képviselő hallgatja az azonnali kérdéseket és válaszokat, a Kossuth téren ütemesen gyarapszik a sétával - jelen esetben inkább ácsorgással - a Parlament feloszlatása mellett demonstrálók száma. A tömegben felbukkant egy Jobbik-zászló is, rendőröknek viszont továbbra sincs nyoma. Ennek ellenére teljesen békés a hangulat, a tiltakozók még csak nem is zajonganak.

Kossuth tér visszatér

A parlamenti üléstermen kívül tartózkodó 330 képviselő nagy része kvaterkázással és büfézéssel tölti idejét, alig néhányuk vetett pillantást az ablakokból a parlament előtt tiltakozókra.