Etelka, Aletta
3 °C
4 °C

Szétválasztaná az IRM a főbírói és az OIT-elnöki posztot

2009.03.09. 19:23 Módosítva: 2009-03-09 19:38:31
Az igazságügyi és rendészeti tárca bírósági reformjavaslatából és Havasiné Orbán Mária mai leszavazásából kiderül, hogy a valódi törésvonal nem a pártok, hanem a szocialista frakció és a kormány között húzódik.

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból (IRM) az egyik parlamenti frakción keresztül épp a legfőbb bíró választásának napjára időzítve szivárgott ki, hogy a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997-es törvény készülő módosításának részeként szétválasztanák a Legfelsőbb Bíróság (LB) és az Országos Igazszászolgáltatási Tanács (OIT) vezetői posztját. Utóbbit egyszerű többséggel választaná az Országgyűlés, legfőbb bíró viszont továbbra is csak a képviselők kétharmadának támogatásával lehetne bárki.

A kétharmados többséget igénylő törvénymódosítás kiragadott részletében van ráció – nyilatkozta az Indexnek Fleck Zoltán jogszociológus, az ELTE docense. Az OIT vezetése ugyanis igazgatási-menedzseri munka, amihez elsősorban vezetői erények szükségesek: politikusokkal pénzről kell alkudozni, fejlesztéseket kell koordinálni, a nagyhatalmú megyei bírósági elnökökkel kell huzakodni.

Ezzel szemben a Legfelsőbb Bíróság elnöke az ítélkezés tartalmi kérdéseiért felelős, irányítja a szakmai és a jogegységi munkát: a pozíció nem igazgatási, hanem kimagasló ítélkezési, bírósági tudást, szakmai kikezdhetetlenséget feltételez. A két funkció eltérő követelményei gyakran eredményeztek szerepzavart az előző főbíró esetében.

Fleck Zoltán szerint jól látható, hogy az LB elnöki pozíciójára lennének alkalmas jelöltek, de nem vállalják a jelölést, mert nem kívánnak az OIT elnökeként politikai és igazgatási konfliktusokba bonyolódni. A bírósági rendszer egyik legkövetkezetesebb kritikusaként ismert kutató úgy látja, hogy az IRM koncepciója még a ma leszavazott főbírójelölténél is jóval radikálisabb reformokat tartalmaz. Ennek fényében furcsa, hogy szocialista képviselők korábban azt rótták fel Havasiné Orbán Máriának, hogy túl gyors és radikális reformokban gondolkodik.

Mindez azt mutatja, hogy a törésvonalak nem annyira pártok, mint a szocialista frakció konzervatív többsége és a kormány között húzódik. A kormány szempontjából ezért Havasiné leszavazása szerencsétlen fordulat, mert a reformok iránt elkötelezettnek tűnő jelölt az LB éléről szakmai támogatást biztosíthatott volna a törvénymódosítás vitája során.

A ma megszellőztetett javaslat fontos eleme, hogy az OIT hatásköre kiterjedne a Legfelsőbb Bíróságra is, azaz az LB nem működhetne tovább privilegizált szigetként a bírósági rendszerben. A két poszt említett szétválasztása mellett a szaktárca javaslata kitér még a Legfelsőbb Bíróság feladataira – így például a jogegységi eljárásra és a joggyakorlat-elemzésre. Változnának az OIT feladatai, összetétele, a módosítás érintené a bírósági szervezetet (a bíróságok létesítését és megszüntetését), valamint a bírák és a bírósági vezetők kinevezését, pályaalkalmasságát és teljesítményértékelését.

Csütörtökön ötpárti szakértői konzultáció lesz a javaslatokról, a szakminiszter meghívta a frakciók vezetőit és elküldte nekik a rendelkezésére álló szakértői anyagokat. Az IRM írásos közleménye szerint ugyanakkor a kormány és a tárca semelyik megoldás mellett nincs elkötelezve.