Magyarországon nem büntethető a holokauszttagadás

A szombati holokauszttagadó rendezvény két résztvevője ellen a rendőrség közösség elleni izgatás gyanújával eljárást indított. A Btk vonatkozó (269.§ b.) szakasza szerint ezt a bűncselekményt az követi el, aki nagy nyilvánosság előtt valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport ellen gyűlöletre uszít. A maximális kiszabható büntetés három év börtön.

Szombaton Dósa István, a Magyar Gárda főparancsnoka 60 gárdista és további mintegy 150 érdeklődő illetve szimpatizáns előtt kijelentette: semmi nem igaz a holokausztból. A bejelentett rendezvényen sem rendzavarás, sem más olyan esemény, amely azonnali rendőri intézkedést igényelt volna, nem történt.

A politika nem közömbös a jelenség iránt: Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke vasárnap közölte, hogy pártja tiltakozik az áldozatok emlékét meggyalázó szombati náci demonstráció ellen, és vizsgálatot kér az illetékes szervektől. A párt azt kérte az igazságügy-minisztertől és a rendőrségtől, hogy vizsgálják meg a rendezvény bejelentésének és lehetővé tételének körülményeit, illetve hogy megsértették-e az alkotmányt és a jogszabályokat a rendezvénnyel.

A holokauszttagadást számos európai országban (pl. Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban, Németországban), és azon belül több szomszédos államban (Szlovákiában, Romániában) is büntetik. A gyűlöletbeszéd becikkelyezésével már Magyarországon is többször megpróbálták büntethetővé tenni, de ezek a kezdeményezések a szólásszabadság erős alkotmányos védelme miatt rendre meghiúsultak. Az Alkotmány e célú módosításához hiányzott a szükséges politikai konszenzus.

Az Alkotmánybíróság először 1992-ben foglalkozott a kérdéskörrel. Akkori, és ma is irányadó határozata értelmében pusztán a tartalma alapján egyetlen gondolat közlése sem tiltható vagy büntethető. Ilyesmire csak akkor van lehetőség, ha a beszéd konkrétan mások jogait sértő cselekvésre indítja (uszítja) a közönséget, vagy ha ennek közvetlen veszélyét idézi elő.

A gyűlöletbeszéd büntethetőségét a magyar bírósági gyakorlat sem segíti: a hagyományos ítélkezési mérce szerint akkor van helye a büntetőjogi beavatkozásnak, ha az izgatás eredményeképpen uralhatatlan indulatok szabadulnak el, ami közvetlen erőszakkal fenyeget.

Ennek fényében a szombati rendezvény két vizsgálatba vont szereplőjének, D. Istvánnak és D. Endre Jánosnak csak akkor lenne büntetőjogi szempontból félnivalója, ha a rendezvényen például arra szólították volna fel a közönséget, hogy induljanak zsidókat verni. Ilyesmi azonban nem hangzott el; a történelmi tények kétségbe vonása a hatályos törvények szerint nem minősül izgatásnak.

"Egy nemzetközi jogász számára különösen aggályos, hogy a magyar állam nem hajtotta végre a faji megkülönböztetés tilalmáról szóló 1965. évi New York-i egyezmény 4. cikkének rendelkezéseit" - nyilatkozta az ügyről Valki László nemzetközi jogász hétfőn az MTI-nek. A hivatkozott egyezmény 4. cikke értelmében a részes államok kötelesek büntetendő cselekménnyé nyilvánítani a faji gyűlöletre alapozott eszmék terjesztését, a faji megkülönböztetésre való izgatást, továbbá törvényellenesnek nyilvánítani és betiltani minden olyan szervezetet, amely faji megkülönböztetésre izgat.

Az Országgyűlés hétfői ülésnapján szocialista és szabad demokrata politikusok kifogásolták a Várban történteket, felvetve a jobboldali pártok politikai felelősségét. Hiller István kulturális miniszter pedig bejelentette, hogy konszenzusos törvénymódosítást kezdeményez annak érdekében, hogy a jövőben ne hangozhassanak el nyilvánosan a szombatihoz hasonló kijelentések.

Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője az Index kérdésére közölte, hogy pártja kész tárgyalni a javaslatról, amenyiben a kommunizmus nevében elkövetett emberiesség elleni bűnök megkérdőjelezése is hasonló szankciókat von majd maga után.