Magyarországon nem büntethető a holokauszttagadás
További Belföld cikkek
- Szájer József: Egyszer így értelmezem az uniós jogrendszert, egyszer úgy
- Figyelmeztet a Magyar Közút: csak az induljon útnak, akinek halaszthatatlan dolga van
- Swietelsky-vezér: Sokkal nagyobb innovációs lehetőségek vannak a magyar aszfaltiparban
- Ezekhez a személyes adatainkhoz férhet hozzá a kormány az új lépésével
- Nagy István: A Green Deal az ősbűn
A szombati holokauszttagadó rendezvény két résztvevője ellen a rendőrség közösség elleni izgatás gyanújával eljárást indított. A Btk vonatkozó (269.§ b.) szakasza szerint ezt a bűncselekményt az követi el, aki nagy nyilvánosság előtt valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport ellen gyűlöletre uszít. A maximális kiszabható büntetés három év börtön.
Szombaton Dósa István, a Magyar Gárda főparancsnoka 60 gárdista és további mintegy 150 érdeklődő illetve szimpatizáns előtt kijelentette: semmi nem igaz a holokausztból. A bejelentett rendezvényen sem rendzavarás, sem más olyan esemény, amely azonnali rendőri intézkedést igényelt volna, nem történt.
Ausztria szigorúbb
Per indult Bécsben Gerd Honsik ismert osztrák neonáci ellen a holokauszt tagadásának és tiltott eszmék terjesztésének vádjával.
Honsikot 1992-ben nem jogerősen másfél évi szabadságvesztésre
ítélték náci eszmék hirdetése és a gázkamrák létezésének tagadása
miatt, ám ő a fellebbezési eljárás alatt Spanyolországba szökött.
A spanyol hatóságok 2007 októberében, európai elfogatóparancs
alapján adták ki őt az osztrák szerveknek. Madrid előzőleg két
alkalommal is visszautasította a kiadatási kérelmet, azzal érvelve,
hogy az Ausztriában Honsik terhére rótt cselekmények a spanyol jog
szerint nem bűncselekmények.
Ausztriában egytől 10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetik
azokat, akik nyilvánosan tagadják a náci bűnöket. Tíztől húsz évig –
különösen veszélyes esetben pedig életfogytig – terjedő elzárásra
ítélhetik a náci szervezetek újralapítóit és az azokban vezető
szerepet vállalókat. Náci propaganda terjesztéséért 5-től 10 évig
terjedő büntetés szabható ki.
A náci szervezetek újralapítását és a náci propagandát tiltó, a
holokauszt tagadását szankcionáló úgynevezett tilalmi törvényt
(Verbotsgesetz), amelynek alapján a Honsik-per folyik, 1947-ben
fogadták el. Az 90-es évek elején megszigorított jogszabály alapján
1990 és 2005 között 253 ítéletet hoztak. (MTI)
A politika nem közömbös a jelenség iránt: Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke vasárnap közölte, hogy pártja tiltakozik az áldozatok emlékét meggyalázó szombati náci demonstráció ellen, és vizsgálatot kér az illetékes szervektől. A párt azt kérte az igazságügy-minisztertől és a rendőrségtől, hogy vizsgálják meg a rendezvény bejelentésének és lehetővé tételének körülményeit, illetve hogy megsértették-e az alkotmányt és a jogszabályokat a rendezvénnyel.
A holokauszttagadást számos európai országban (pl. Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban, Németországban), és azon belül több szomszédos államban (Szlovákiában, Romániában) is büntetik. A gyűlöletbeszéd becikkelyezésével már Magyarországon is többször megpróbálták büntethetővé tenni, de ezek a kezdeményezések a szólásszabadság erős alkotmányos védelme miatt rendre meghiúsultak. Az Alkotmány e célú módosításához hiányzott a szükséges politikai konszenzus.
Az Alkotmánybíróság először 1992-ben foglalkozott a kérdéskörrel. Akkori, és ma is irányadó határozata értelmében pusztán a tartalma alapján egyetlen gondolat közlése sem tiltható vagy büntethető. Ilyesmire csak akkor van lehetőség, ha a beszéd konkrétan mások jogait sértő cselekvésre indítja (uszítja) a közönséget, vagy ha ennek közvetlen veszélyét idézi elő.
A gyűlöletbeszéd büntethetőségét a magyar bírósági gyakorlat sem segíti: a hagyományos ítélkezési mérce szerint akkor van helye a büntetőjogi beavatkozásnak, ha az izgatás eredményeképpen uralhatatlan indulatok szabadulnak el, ami közvetlen erőszakkal fenyeget.
Ennek fényében a szombati rendezvény két vizsgálatba vont szereplőjének, D. Istvánnak és D. Endre Jánosnak csak akkor lenne büntetőjogi szempontból félnivalója, ha a rendezvényen például arra szólították volna fel a közönséget, hogy induljanak zsidókat verni. Ilyesmi azonban nem hangzott el; a történelmi tények kétségbe vonása a hatályos törvények szerint nem minősül izgatásnak.
"Egy nemzetközi jogász számára különösen aggályos, hogy a magyar állam nem hajtotta végre a faji megkülönböztetés tilalmáról szóló 1965. évi New York-i egyezmény 4. cikkének rendelkezéseit" - nyilatkozta az ügyről Valki László nemzetközi jogász hétfőn az MTI-nek. A hivatkozott egyezmény 4. cikke értelmében a részes államok kötelesek büntetendő cselekménnyé nyilvánítani a faji gyűlöletre alapozott eszmék terjesztését, a faji megkülönböztetésre való izgatást, továbbá törvényellenesnek nyilvánítani és betiltani minden olyan szervezetet, amely faji megkülönböztetésre izgat.
Az Országgyűlés hétfői ülésnapján szocialista és szabad demokrata politikusok kifogásolták a Várban történteket, felvetve a jobboldali pártok politikai felelősségét. Hiller István kulturális miniszter pedig bejelentette, hogy konszenzusos törvénymódosítást kezdeményez annak érdekében, hogy a jövőben ne hangozhassanak el nyilvánosan a szombatihoz hasonló kijelentések.
Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője az Index kérdésére közölte, hogy pártja kész tárgyalni a javaslatról, amenyiben a kommunizmus nevében elkövetett emberiesség elleni bűnök megkérdőjelezése is hasonló szankciókat von majd maga után.