Orsolya
7 °C
14 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Már a jogvédőkben sem bíznak a magyar romák

2009.04.22. 14:54 Módosítva: 2009-04-22 15:22:46
A magyar városi romák az Európai Unió harmadik leginkább hátrányosan megkülönböztetett kisebbségét alkotják, átlagosan hétnél több őket ért diszkriminációs esetről számoltak be a roma származású magyar kérdezettek - ismertette egy európai uniós felmérés eredményét a Magyar Gallup Intézet.

A Gallup az európai kutatás részeként vizsgálta a romák diszkriminációs és áldozattá válási tapasztalatait. 2008 májusában és júniusában 500 romát kérdeztek meg Budapesten és Miskolcon. Az európai kutatásban a kisebbségi, illetve bevándorló csoportok tagjait kérdezték a kutatók, hogy érte-e hátrányos megkülönböztetés a válaszolókat az elmúlt egy évben munkakeresés, lakáskeresés közben, egészségügyi intézmények, iskolák, szociális intézmények, vendéglátóipari egységek, boltok, bankok bármelyikében.

A munkakeresésnél különösen rossz a helyzetük

A felmérés szerint az EU területén élő nagyobb roma közösségek közül a magyarországiak számoltak be második legmagasabb arányban arról, hogy személy szerint őket hátrányos megkülönböztetés érte az elmúlt egy év során: 62 százalékuk érezte úgy, hogy kifejezetten a származása miatt bántak vele rosszabbul.

A felmérés szerint - akárcsak a többi országban, ahol jelentős roma kisebbség él - a munkakeresés területén tapasztaltak a legnagyobb arányban diszkriminációt a kérdezettek: az interjút megelőző egy évben munkát kereső roma származású magyarok csaknem fele (47 százaléka) érezte úgy, hogy az álláslehetőségek betöltésekor roma mivolta miatt hátrányos megkülönböztetés érte. Azok, akiknek volt állásuk, a többi országban élő romákhoz képest nagyobb arányban részesültek nem egyenlő elbánásban a származásuk okán (25 százalék). Összességében, a munka világában elszenvedett megkülönböztetés tekintetében Magyarországon - és Csehországban - kiugróan rossz a helyzet.

Sok eset "láthatatlan" marad

A megkérdezettek majdnem ötöde arról számolt be, hogy az iskolában is (szülőként vagy diákként) hátrányos megkülönböztetés érte az elmúlt egy év során. A magánszolgáltatások területén - vendéglátás, üzletek, bankok stb. - 41 százalék érzékelt diszkriminációt.

Az elemzés szerint további gond, hogy ezek az esetek többnyire láthatatlanok maradnak. A hátrányos megkülönböztetést elszenvedők 82 százaléka ugyanis nem jelentette az esetet sem ott, ahol a diszkrimináció érte, sem jogvédő szervezeteknél. A válaszolók 79 százaléka szerint úgy gondolja, hogy még ha bejelentik is az esetet, akkor sem történik semmi, egyharmaduk pedig nem tudta, hogy hol vagy hogyan jelenthetné az esetet. A roma származású magyarok körülbelül ötöde tudott magától megnevezni bármilyen olyan intézményt, amely tudomása szerint a hátrányos megkülönböztetés ellen küzd, és az ilyet elszenvedőknek segítséget tud nyújtani. A nemzeti és kisebbségi jogok országgyűlési biztosáról a kérdezettek 35 százaléka hallott.

Mindemellett Magyarországon a romák 41 százaléka nincs is tisztában azzal, hogy a származási alapú diszkrimináció törvénybe ütközik - közölték a kutatók.

Nem bíznak a rendőrségben

A roma származású magyarok 90 százaléka szerint az etnikai alapú diszkrimináció meglehetősen vagy nagyon elterjedt az országban; ez az eredmény a legrosszabb a roma közösségek viszonylatában, és összességében a második legrosszabb a 27 tagállamban vizsgált 46 veszélyeztetett csoport között.

Magyarországon a romák harmada vált betörés, lopás, támadás vagy fenyegetés, zaklatás áldozatává a vizsgálatot megelőző egy év során, a megkérdezettek ötödét érte személyük elleni támadás vagy zaklatás; a támadások-fenyegetések 45 százalékában és a súlyos zaklatások 39 százalékában maguk az elkövetők is romák voltak.

A személyük ellen irányuló támadásokat elszenvedők 84 százaléka szerint roma származásuk is közre játszott az áldozattá válásukban, gyakran még akkor is, ha az elkövetők szintén romák voltak. A támadást elszenvedők 85 százaléka nem jelentette az esetet a rendőrségen, főként azért, mert nem bízott benne, hogy a rendőrség bármit képes lenne tenni az ügyükben.

Száz romára 138 intézkedés jut egy évben

Esetleges rasszista támadásoktól való félelmükben a magyar városi romák több mint negyede kerüli tudatosan az olyan helyeket, ahol szerintük ilyen támadások áldozatául eshetnek.

A felmérés szerint Magyarországon tíz roma származású kérdezettből négyet állítottak meg a rendőrök a vizsgálatot megelőző egy év során, és minden 100 romára 138 intézkedés jut egy évben. Ezek többsége egyszerű igazoltatás volt, szankciókkal csak az esetek 8 százalékában éltek.

A megállítottak több mint fele úgy érezte, hogy a rendőri intézkedés kiváltó oka a származása volt. Összességében az etnikai alapon rendőri figyelmet magukra vonók aránya az európai felmérésben vizsgált 46 csoport közül a magyarországi romák esetében volt a harmadik legmagasabb.