Akár meg is erősödhetünk a válság hatására

A német bombázásokat átélt angolok közül kevesebben lettek öngyilkosok, és a világháború után tíz évvel nőtt a várható életkoruk. Természetesen ennek részben az is az oka, hogy egészségesebben táplálkozott a lakosság, hiszen nem volt hús, zsír, de ez a tény önmagában nem magyarázza a pozitív változást. A feltételezések szerint az összetartozás-élménynek volt komoly védőhatása. A válságnak tehát lehet haszna: megnőhet az emberek közötti összetartozás-érzés. Segíthet kilábalni a jelenlegi helyzetből, ha a pénztőke helyett a társadalmi tőke erősítése kerül előtérbe.

A Medical Tribune szaklap a Magatartástudományi Intézet igazgatóját arról faggatta, vajon elképzelhetőnek tartja, hogy az ország kihasználja a krízisben rejlő esélyt, és megerősödik a válság hatására? Kopp Mária szerint vizsgálataik azt mutatják, hogy a magyar társadalom erősen individualista beállítottságú.

Ebből a szempontból nézve az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Anglia és Hollandia után rögtön Magyarország következik a ranglistán. Ezzel szemben szomszédaink mind kollektivisták, azaz nagyon jól szervezhetők, ha kell, parancsszóra egyszerre tudnak lépni.

A sokszínű, individualista társadalomnak is van előnye: azáltal, hogy nálunk szinte minden körülmények között az egyéni célok és a vágyak elérése áll a középpontban, nagyon sok ötlet születik. De az individualizmusnak, kreativitásnak van hátránya is, így például az alkotó emberek művészek, tudósok között gyakoribb a bipoláris zavar előfordulása.

Hozzánk képest a többi individualista országban azonban sokkal alacsonyabb az anómia, azaz a bizalmatlanság, az emberek elfogadnak közös értékeket, erős a nemzeti azonosságtudatuk, vannak olyan közös céljaik, amelyek összetartják őket, ránk viszont az a jellemző, hogy egymás ellen fordulunk. Ennek az lehet az oka, hogy az 56-os forradalom után a politika rádöbbent arra, az összetartozás-élmény, a társadalmi kohézió a legveszélyesebb a számára, ezért megpróbálta elnyomni a nemzeti azonosságtudatot és célzatosan kezdte terjeszteni a fogyasztói ideológiát.

És a polgárok valóban „a kocsit választották a kicsi helyett”. A kereskedelmi tévék propagandája ma is meggyőzi őket, és nem a magyar, hanem az olcsóbb külföldi termékeket választják. Ugyanis nemcsak a diktatórikus hatalomnak, hanem a fogyasztói szemléletből hasznot húzó cégeknek is az az érdekük, hogy az egyének ne tartozzanak közösségbe, mert leginkább a magányosan szorongó ember manipulálható.

A teljes interjút a Medical Online-on olvashatják el.