Paszkál
10 °C
15 °C

A Nagy Testvér a kormány új közbiztonsági példaképe

2009.05.18. 11:15
Az új közbiztonsági törvénycsomag elsősorban a btk szigorításával próbál elrettenteni. Nem csak a bűnözőket érinti viszont, hogy plusz jogosítványokat kapnak a közterület-felügyelők, a polgárőrök, és megváltozik a közterületi térfigyelő kamerák üzemeltetése.
kamera1

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban (IRM) megszületett az új közrendvédelmi és közbiztonsági törvénycsomag. A több törvény módosítását is tartalmazó jogszabály-tervezetből egyértelműen látszik, hogy a kormány a szigorítás útját választotta.

Szigorodó btk

A büntető törvénykönyv módosítása súlyosabb büntetéseket és kevesebb kedvezményt helyez kilátásba a felfegyverkezett elkövetők, valamint a súlyos, a fegyveres és az erőszakos bűncselekmények elkövetői számára. Új büntetőjogi kategóriát is alkotnak: a többszörös visszaeső erőszakos bűnözők különösen szigorú elbírálásra számíthatnak.

Javul viszont a sértettek, áldozatok helyzete: bevezetik a (támadást) megelőző jogos védelem intézményét, és gyorsabb eljárásra lehet számítani a lefoglalt javak visszaadása valamint a kártérítés terén. A büntetések jobban személyre szabhatóvá válnak: a pénzbüntetés felső határa több mint százmillió forintra nő, ám az alsó határ is 75 ezer forint lesz. Emellett – az erőszakos többszörös visszaesőket kivéve – bevezetik a börtönbüntetések részbeni felfüggesztésének lehetőségét.

Gázspray és gumibot

E változások a bűncselekmények gyanúsítottjaira, elkövetőire és áldozataira vonatkoznak. Elfogadásra várnak ugyanakkor olyan új jogszabályok is, amelyek mindenkit érintenek majd. A közrend fenntartása terén ugyanis az eddigieknél szorosabb rendőrségi együttműködés és jóval nagyobb szerep vár a fegyveres biztonsági őrségekre, a természetvédelmi és mezei őrszolgálatokra, a közterület-felügyeletekre és a polgárőrségekre.

kamera2

A polgárőrök a jövőben gázspray-t igényelhetnek a rendőrségtől, amit kizárólag jogos védelmi helyzetben alkalmazhatnak. A közterület-felügyelők önvédelmi eszköztára gumibottal bővül (ők eddig is tarthattak maguknál gázsprayt), és ismét jogosultságot kapnának gépkocsik elszállítására.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet álláspontja szerint indokolatlan, hogy a bűnmegelőzés keretében újabb, súlyos testi sértésre alkalmas eszközökkel bővítsék a testületek önvédelmi eszköztárát. E szervezetek tagjai ugyanis nem esnek át a rendőrökéhez hasonló szigorú (erkölcsi, szakmai, pszichés és fizikai) alkalmassági szűréseken.

A jogvédő úgy vélik, ugyanilyen megfontolásból a gyakran megtámadott BKV-ellenőrök, sőt, a tanárok is kaphatnának gumibotot. A változás a testületek tagjaiban a fenyegetettség-érzetet növeli; ehelyett inkább az állampolgárokban kéne tudatosítani, hogy aki közterület-felügyelőre támad, hivatalos személy ellen követ el erőszakot.

Kamerát mindenkinek

A bűnmegelőzés terén talán legnagyobb horderejűnek tekinthető változás a közterületi térfelügyelet átalakítása lesz. Az önkormányzati fenntartású, mostanáig kizárólag a rendőrök által működtetett kamerarendszereket a jogszabályok módosítása után a közterület-felügyeletek is üzemeltethetnék. A felvételeket például a tilosban parkolók, tiltott helyen kutyát sétáltatók és szemetet lerakók elleni eljárások során használhatnák fel. Mindez örvendetes lenne, ha a tervezetben az állampolgárok jogainak védelme is hasonló hangsúlyt kapna.

Totális kontroll

Részlet Kiss László és Kukorelli István alkotmánybíráknak a 35/2002. AB határozathoz fűzött különvéleményéből:

"A kamerával történő megfigyelés a jogszabályok és más normák érvényesítésének költségkímélő eszköze. Ennek azonban az az ára, hogy olyan emberek is megfigyelés alá kerülnek, akik a megfigyelés legitimáló céljával (pl. személy- és közbiztonság) és a megfigyelt eseménnyel, tevékenységgel semmiféle kapcsolatban nem állnak. Emellett a megszerzett információkból következtetést lehet levonni a megfigyeltek magánszférájára, ahol a megfigyelőnek – kevés kivételtől eltekintve – már semmi keresnivalója sincs. A kamerás megfigyelés esetleg hatékony lehet, ám biztosan veszélyes, mert totális kontrollt jelenít meg."

A TASZ álláspontja az, hogy a térfigyelés az egyik legsúlyosabb jogkorlátozással járó eszköz. A személyes adatok védelméhez való jog ugyanis információs önrendelkezési jog: ha nem sértett jogszabályt, bárki visszatarthatja a rá vonatkozó információkat, megőrizheti anonimitását. Márpedig ezt a jogot a járókelők képét rögzítő rendszerek ellehetetlenítik.

Az ilyen rendszereket fenntartó fővárosi kerületek döntéseit vizsgáló TASZ egyetlen olyan bizottsági vagy képviselő-testületi jegyzőkönyvet, előterjesztést sem talált, mely szerint az adott önkormányzat mérlegelte volna a térfigyelés társadalmi hasznosságát, az alapjog-korlátozás szükségességét.

A TASZ szerint a térfelügyelet tervezett kiterjesztése előtt átfogó hatástanulmányt kell készíteni (ez amúgy is törvényi előírás). Meg kell vizsgálni, hogy bevált-e a kamerás térfigyelés, és ha valóban csökkent a bűnözés, az a kameráknak, vagy esetleg a kapcsolódó közvilágítás-fejlesztésnek köszönhető-e. Előfordulhat, hogy ugyanazt az eredményt olcsóbban, például fokozott járőrözéssel is el lehet érni.

A jogvédők úgy látják, hogy a térfigyelés amúgy is elhibázott stratégián alapul: ha adott helyen valóban csökkenthető általa a bűnözés, valójában csak a jómódú önkormányzatok kapnak jogi eszközt, hogy – az alapjogok korlátozása árán – kiszoríthassák a területükről a deviáns elemeket. Ehelyett a jogvédők olyan bűnözés elleni stratégiát pártolnak, amellyel országos szinten lehetne eredményeket elérni, és kizárólag végső esetben tartják elfogadhatónak a térfigyelés mint közrendvédelmi, bűnmegelőzési eszköz használatát.

kamera3

Térfelügyeleti stratégia

A törvénycsomagnak a térfigyeletre vonatkozó része a közterületi térfelügyeleti tanácsadó testület (KTTT) által készített stratégián alapul. A szervezetet az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete elektronikus kormányzat módszertani központja (SZTAKI EKMK) irányítja. Dr. Tóth Zoltán, az EKMK és a KTTT jogász vezetője az Indexnek kifejtette, hogy a stratégia értelmében nem a felvételek készítését kéne tiltani, hanem a garanciákat kell megteremteni, hogy azokkal senki, így az állam se élhessen vissza.

Ennek megfelelően a stratégia alappillére, hogy bárkinek alkotmányos joga legyen megtekinteni a róla készült felvételt. Ehhez persze tudnunk kéne, hogy hol kezdődik a bekamerázott terület, vagyis annak határát mindenhol ki kell táblázni. Ugyanilyen fontosnak tartják a rögzítés és a felvételek feletti állami kontroll fenntartását. A KTTT a térfigyelő rendszer bővítését a bevethető élőerő nagyságához kötné: ha nincs kit küldeni az autótolvaj elfogására, felesleges több kamerát üzembe helyezni.

A budapesti helyzet

A TASZ idén tavaszal a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog alapján az összes fővárosi kerülettől kikérte a kamerás térfigyelő rendszerek üzemeltetési adatait. Az önkormányzatok többsége reagált, ők 2007-ben összesen közel 875 millió forintot fordítottak erre a célra. Mivel a II. mellett nem válaszolt a "térfigyelő-nagyhatalomnak" számító VI. és a VIII. kerület sem, az összes ilyen jellegű ráfordítást tartalmazó 2007-es összeg jóval meghaladhatta az egymilliárd forintot. 2008 első félévében a közterületi térfigyelő rendszerek (bevallott) fenntartása több mit 576 millió forintba került az adófizetőknek.

Az önkormányzatok adataiból további érdekességek mazsolázhatók ki. A fővárosban jelenleg mintegy 650 térfigyelő kamera működik. Óriási szórás mutatkozik viszont az egy kamerára jutó üzemeltetési költségekben. Míg a XXII.kerület 2007-ben 13 kamerát működtetett 3,7 millióért (285eFt/db), ugyanabban az évben Erzsébetvárosban 84 kamera egyéves üzemeltetése 289 millióba (3,4mft/db) került.

Kérdés, hogy mi indokolhat ekkora különbséget. Az sem világos, hogy mennyire tekinthető hatékony eszköznek egy térfigyelő rendszer, ha csak bizonyos területek vannak bekamerázva, így elég kettőt lépni, és az embert máris szem elől téveszti a monitort figyelő rendőr.

A TASZ arra is emlékeztet, hogy miközben a térfelügyelet szükségességét a törvénytervezet a bűnmegelőzés céljával indokolja, a valóságban a rendőrség inkább a bűnüldözés, a megtörtént bűncselekmények felderítése során látja hasznát. Ennek is vannak azonban korlátai: hiába megfigyelt helyen állították meg a rendőrök, E. Zsanett igazoltatásának részleteit például nem lehetett rekonstruálni a felvételek alapján. Hasonló volt az Index munkatársának is a tapasztalata, miután kifosztották a lakását.

A korábban hosszú ideig az Országos Választási Bizottság élén álló Tóth szerint abszurd, hogy bár a kamerák képein ma is látszik például az illegális szemétlerakás, a felvételeket törvényi felhatalmazás híján nem lehet bizonyítékként felhasználni a szabálysértési eljárások során. Ezért, valamint a bevethető élőerő növelése érdekében javasolta a KTTT, hogy a térfigyelő rendszereket a közterület-felügyelők is működtethessék.

A felmerülő adatvédelmi aggályok miatt a KTTT azt is javasolta, hogy a felvételeket csak meghatározott ideig tárolják, utána digitálisan titkosítsák, a feloldókulcs használata pedig miniszteri döntéshez kötődjön. A javasolt rendszer emellett naplózná az egyes felvételekhez való hozzáféréseket is.

És a valóság

Magyarországon nem készült még olyan, tudományos igényű kutatás, ami azt vizsgálta volna, hogy a nem megfigyelt utcákhoz képest a bekamerázott közterületeken hogyan változott a bűncselekmények aránya. Tóth Zoltán az Indexnek elmondta, hogy a SZTAKI is csak nemrég kapott megbízást egy ilyen adatgyűjtés és elemzés készítésére.

Miközben az IRM új csomagja mindennek ellenére kikövezi az utat a térfelügyelet kibővítése előtt, adós marad a jogi garanciák megteremtésével. A KTTT stratégiájának sarokpontjai közül ugyanis épp ezek nem kerültek be az IRM tervezetébe. Így egyelőre szó sincs a megfigyelt területek kitáblázásáról, a hozzáférések nyilvántartásáról, a felvételek megőrzési határidejéről és az azokhoz való állampolgári hozzáférésről. Mindezt az Indexnek Tóth Zoltán is elismerte, ugyanakkor továbbra is eltúlzottnak tartja a polgárokat megfigyelő, de ellenőrizhetetlen Nagy Testvért vizionáló hasonlatokat.

Érdekesség, hogy miközben a törvény alakításában tevőlegesen részt vett, a KTTT nem bejegyzett lobbiszervezet. Az összeférhetetlenség gyanúját erősíti, hogy az Akadémia égisze alatt készült stratégia közreműködői közt nemcsak rendőrök, közterület-felügyeleti vezetők, SZTAKI-s és önkormányzati szakemberek találhatók. A névsorban a térfigyelő rendszereket tervező és építő cégek (Erando Kft., WBS Rendszerház Kft., Quali-Top Kft.) vezetőinek nevei is olvashatók.