Beáta, Izolda, Lea
0 °C
17 °C

Bajnai kisfiús mosolya

2009.05.19. 08:33 Módosítva: 2009.05.19. 12:46
Az új miniszterelnököt ellenzéki érzelmű ismerősei is tisztességes embernek tartják, de féltik attól, hogy képes-e ellenállni a politikai kísértéseknek. Nem tartják elég erős vezetőnek, és se a kormányában, se a parlamentben nincs saját bázisa, holott világ életében egy nagyobb szervezethez szeretett tartozni.

„Becsületes és okos ember” – mondták az új miniszterelnökről azok az ismerősei is, akik nem értenek egyet politikai szerepvállalásával, és kifejezetten visszataszítónak tartják a kormányzó pártokat. Bajnai Gordon sikerében már kevesebben bíznak, mint tisztességében. Az új kormányfőnek nem csak a válsággal kell megküzdenie: egy nagyon kényes politikai helyzetben kapott hatalmat, törékeny a támogatása, és sok az ármány ellene. Régi barátai leginkább attól féltik, hogy nem lesz elég kemény.

Bajnai Gordon megértéséhez ismerőseit kérdezgettük, többségük név nélkül akart nyilatkozni. A miniszterelnök egy ideig a Wallis vezérigazgatójaként az Index tulajdonosi jogait is gyakorolta, illetve korábbi munkahelyén együtt dolgozott az Index egyik mostani tulajdonosával, Nobilis Kristóffal. A szerepzavar elkerülése érdekében az Indexszel valaha bármilyen kapcsolatban álló forrásokat nem kérdeztünk Bajnairól.

Fotó: Nagy Attila

A dilemma

Az új miniszterelnök úgy ért a politika csúcsára, hogy majdnem elment a politikából. Miniszterelnökké választása után elmondta, hogy márciusban közölte Gyurcsány Ferenccel, lemond gazdasági miniszteri posztjáról, mert elégtelennek tartja a kormány tervezett lépéseit a válság okozta katasztrofális helyzetben. Gyurcsány kérésére döntött úgy, hogy távozásával vár néhány hetet.

Nem tudjuk, hogy Gyurcsány mivel érvelt, Bajnai erről annyit mondott, hogy Gyurcsány arra kérte, hogy várjon néhány hetet, „hátha tisztább lesz a helyzet”. Mindenesetre azt több forrásunk is megerősítette, hogy Bajnai semmilyen jelét sem adta soha, hogy tudott volna arról, hogy Gyurcsány az MSZP március végi kongresszusán lemond a kormány vezetéséről.

Több, egymástól független forrásból is úgy értesültünk, hogy Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke februárban egy magánlevelet írt Gyurcsány Ferencnek. Simor ebben arra szólította fel a kormányfőt, hogy haladéktalanul mondjon le.

„András nem egy aktivista típus. Ehhez a levélhez erőszakot kellett tennie magán” – mondta Simorról egy ismerőse. Fontos körülmény, hogy Bajnai Gordon igen nagyra tartja Simor véleményét. Nem zárható ki – bár erről konkrét információink nincsenek –, hogy Simor döntése hozzájárult ahhoz, hogy saját lemondását bejelentse Gyurcsánynak.

01
Fotó: Barakonyi Szabolcs

„Amikor a tizedik jelöltről derült ki, hogy nem vállalja, akkor én már tudtam, hogy a végén úgyis a Gordon lesz az” – mondta egy régi barátja. Bajnai azonban eddigre komolyan gondolta, hogy otthagyja a kormányt és egyáltalán nem volt egyértelmű, hogy vállalja.

Bajnai maga is nyilatkozta, hogy Gyurcsány Ferenc első felkérésére nemet mondott, majd azért vállalta mégis a jelöltséget, mert az MSZP vezetői, megyei elnökei is győzködni kezdték. A történet hitelesnek tűnik. Bajnai először nem bízott abban, hogy az általa fontosnak tartott válságkezelő lépésekhez parlamenti többséget kaphat. Ráadásul információink szerint április elejére nagyot csalódott Gyurcsányban, nem bízott már az ígéreteiben, esetleg az általa ígért garanciákban sem.

Bajnai arról beszélt az MSZP őt kormányfőjelöltté emelő kongresszusán, majd megválasztása előtt a parlamentben is, hogy a hazaszeretet bírta rá, hogy elfogadja a kormány vezetését. Közben többször is utalt rá, hogy az előre hozott választások mellett is méltányolandó érvek vannak, ám az országnak nincs ideje hónapokat várni. Elemzésünk szerint ez nem volt helytálló érvelés: egy június eleji előre hozott választással lehetett volna esély arra, hogy a legfontosabb döntéseket időben meghozzák.

Bajnai viszont úgy tudta, hogy a nyáron nem lehet országgyűlési választás. Úgy értesült, hogy az MSZP őszig mindenképpen ki akarja húzni a kormányzást, akár annak az árán is, hogy Gyurcsány Ferenc mégis kormányon marad: az időhúzást segítette volna, nyáron a várható alacsony részvétel miatt többek szerint nem praktikus választást tartani. Ennek fényében úgy vélte, ha ő nem vállalja a kormány vezetését, akkor Magyarország szétesik. Az Indexnek adott interjújában is arról beszélt, hogy Dél-Amerikát idéző válságtól tartott, amihez képest az eddigi helyzet „csak operett” volna.

Küllői Péter, Bajnai egykori főnöke (különböző pénzügyi tanácsadó cégeknél a 90-es években) és mai napig barátja azt mondta az Indexnek, hogy Bajnai nagyon komolyan gondolja, hogy meg kell mentenie Magyarországot. Szerinte a válságkezelés kifejezetten karakteréhez illő foglalatosság, megszokta, hogy rövid távú és konkrét feladatokat oldjon meg, ebben érzi jól magát. Ugyanakkor szerinte az is nagyon fontos szempont, hogy Bajnainak már megvoltak a maga katarzisai az üzleti életben. Saját vállalkozást ugyan sohasem vitt, de alkalmazottként is nagy hatalommal bírt, és látványos eredményeket ért el. Becsvágya azonban megmaradt, részben ez vezette a politikába is. A nagy eredmény elérése iránti vágy benne volt, és új területet keresett.

bajnai30

Bajnai még 2007 februárjában, EU-s pénzeket kezelő kormánybiztosként sokat beszélt arról, hogy kultúraváltásra van szükség Magyarországon. A racionálisabb és bátrabb vállalkozó szellem terjesztését nagyon komolyan gondolta, és sokáig elhitte, hogy erre Gyurcsány Ferenc vezetésével, a felvilágosodott abszolutizmust idéző módszerekkel – vagyis kikényszerített szemléletváltással – valóban el lehet kezdeni átformálni a társadalmat.

2009-re azonban már nem hitt benne, hogy a kormány, aminek ő is tagja, képes lenne bármit megváltoztatni, sőt egyenesen a változás akadályát látta a hatalmi-politikai játszmákban. Viszont a kudarc frusztrálta. Nem akart se áruló, se bukott ember lenni. Így a lehetőség, hogy ő vegye át az ország irányítását, feltehetően lelki elégtétel is volt, és utólag is értelmet adhatott 2006 óta tartó tevékenységének. Akarta a sikert személyes becsvágya és idealizmusa kiteljesítéséért is.

A csapat és a tekintély

Bajnai Gordonnak két fontos tulajdonságát többen is kiemelték régi ismerősei közül: egyrészt csapatjátékos, aki szeret tartozni valahová; másrészt pedig szívesen követ tekintélyeket. Mindkét tulajdonságával meg kell most küzdenie. „Nem az a fajta domináns alkat, aki manipulálni akarja az embereket” – hallhattuk róla. Nincsenek autokrata ambíciói, akkor érzi magát biztonságban, ha része egy nagyobb szervezetnek. Most azonban a hozzá kötődő miniszterek kisebbségben vannak a kormányában, az őt támogató pártok pedig egyáltalán nem számítanak az ő csapatának. Nem állt hozzájuk soha igazán közel, és ők is kényszerből, mint legkisebb aktuális rosszat fogadták csak el.

A gyanakvás kölcsönös volt. Mielőtt kormányfőjelöltsége felmerült, Bajnai barátai előtt meglehetős távolságtartással beszélt az MSZP-ről, mindig hangsúlyosan jelezve, hogy a párt és közte alig van közösség.

Gyurcsány Ferenc sokáig fontos tekintély volt Bajnai életében információink szerint. Alapvetően az ő barátsága és karizmája vonzotta a kormányba. Az MSZP-ben is Gyurcsány-embernek tartották, olyannak, akinek befolyása kormánybiztosként is nagyobb volt, mint sok miniszteré, és akit a miniszterelnök minden nagyobb konfliktusban megvédett.

Ahogy Bajnai egyre tehetetlenebbnek érezte Gyurcsányt, úgy válhatott egyre fontosabbá Simor András mint igazodási pont, mint a politikai szerepvállalás legitimációja. Simor – ahogy Bajnai erről az Indexnek is beszélt – nemcsak főnöke volt három évig a 90-es években, hanem a mai napig tartó jó viszony van köztük. Ezt volt aki kifejezetten egy apa-fiú kapcsolathoz hasonlította. (Bajnai ezt a hasonlatot az Indexnek visszautasította.)

Simor András (Fotó: MTI)

Simor információink szerint jó viszonyban van Oszkó Péter pénzügyminiszterrel is, aki Simor beosztottja volt, majd követte Simort a Deloitte Magyarország nevű könyvvizsgáló élén. Ennek a három embernek a szövetsége, amelyben Simor a legerősebb tekintély, fontos mozgatója a mostani válságkezelésnek. Oszkó a viszonyukat firtató kérdésünkre azt mondta, hogy általában sokat ad Simor véleményére, és vele is egyeztetett, mielőtt elfogadta a pénzügyminiszteri felkérést.

Ötödik a szupercsapatban

Bajnai Gordon a CA-IB-nál lett nagyon fontos ember. Ez a cég a 90-es években meghatározó szerepet kapott a magyar gazdaság alakításában, akkori működésük hatása a mai napig jelentős. Tanácsadóként olyan cégek privatizációjában vett részt, mint a Mol, az OTP, a Richter vagy a Rába. Dolgoztak az első mobiltelefon-hálózatok tenderén és a kereskedelmi tévék és rádiók frekvenciához juttatásán is. A CA-IB hol az állam, hol a vevők tanácsadójaként jelent meg az ország szempontjából döntő fontosságú privatizációk alkalmával.

Bajnai volt, hogy néhány nap alatt fél Európát bejárta, hogy a legnagyobb befektetőházaknak ajánlja a magyar cégek részvényeit, máskor pedig a befektetők megbízásából írt pályázatokat. Már 2000 előtt igaz volt, amit az Indexnek is elmondott: a magyar gazdasági elit legalább nyolcvan százalékát személyesen ismerte.

A CA-IB-nak fénykorában és feloszlása után is legendás híre volt a magyar üzleti életben. Bajnait Küllői Péter vitte a céghez, aki korábban saját cégénél, az előbb Creditumnak majd Eurocorpnak nevezett tanácsadónál alkalmazta. Küllői cégeinél dolgozott egy ideig Gyurcsány Ferenc is, aki az Altus megalapításának kedvéért váltott. Gyurcsány is megpróbálta új vállalkozásához hívni Bajnait, ő azonban nem ment a későbbi kormányfővel. Bajnai lojalitása Küllői iránt akkoriban megkérdőjelezhetetlen volt.

A CA-IB legfontosabb munkatársai mind fényes karriert futottak be. A csoport öt meghatározó embere a következők voltak: Simor András, az első főnök, a mostani MNB-elnök. Lantos Csaba, aki később az OTP második embere volt, most többek között Heti Válasz tulajdonosa. Nobilis Kristóf, aki ingatlanokból és sajtóból álló cégcsoportok tulajdonosa. Küllői Péter, aki Angliában futott be banki karriert, és hazatérte óta elsősorban jótékonykodással foglalkozik. A csoport ötödik, a nagyok közül legkevesebbet kereső tagja Bajnai Gordon volt.

Bajnai már akkoriban is remek diplomata hírében állt. „A kisfiús mosolya miatt nagyon lágynak tűnik, de valójában belül nagyon kemény is tud lenni” – mondták róla. Mások szerint a négy másik erős ember mellett valóban kisfiú maradt, és őt tartották a legkevésbé eltökéltnek abban a tekintetben, hogy saját lábra állva, mindenkitől független karriert fusson be. „Neki voltak legkevésbé vezetői kvalitásai” – mondta egyik forrásunk.

Ugyanakkor egyetemi évfolyamtársai szerint már jóval üzleti karrierje előtt is látszott, hogy minden társaságban hamar nagy tekintélyt szerez. Koravén józanságával és aktivitásával tűnt ki diáktársai közül.

Családi örökség

Sokan fontosnak tartották kiemelni Bajnai családi örökségét. Édesapja egy bajai szövetkezeti bútorgyár vezetője volt, a rendszerváltás előtt komoly sikereket ért el. Az általa vezetett cég nyugatra is exportált, divat volt a fiatalok között bajai elemes bútort venni. Bajnai apja jóban volt a rendszerváltás előtti magyar gazdasági elittel, nem csak a városban számított erős embernek. A család 1990-ben Bécsben telepedett le, ahol az apa saját üzletbe fogott. „Ahelyett hogy magának privatizálta volna ki a jól menő bajai bútorgyárat” – jelezte valaki, hogy ez az örökség különbözött az akkori elit szokásos mutatványaitól. Bajnai szülei és testvére azóta is Bécsben élnek.

Fotó: Nagy Attila

Bajnai gyerekkora óta az elit közelében forgott. Így hiába jött kívülről, nem volt idegen számára a Kádár-kori befolyásosok világa, még akkor sem, ha politikai szerepet 2006-ig nem vállalt. Az MSZP vezetése lényegében a 80-as évek második vonalából áll a mai napig. A csapatok iránti lojalitás pedig mindig is fontos volt Bajnainak.

A vezérigazgató

Bajnai első számú vezetőként 2000-2005 között a Wallis nevű cégbirodalom élén próbálhatta ki magát. A nagy privatizációk elmúlásával a CA-IB csapata feloszlott. A Wallis több mint száz, különböző profilú cégeket birtokló konglomerátum volt. Eredetileg az volt Bajnai feladata, hogy a nagyon kaotikus rendszert alakítsa úgy át, hogy a céget tőzsdére lehessen vinni. Ebből nem lett semmi, valószínűleg a fő tulajdonos, Veres Tibor meggondolta magát a hosszú távú stratégiát illetően.

Verest az üzleti életben kemény embernek ismerik. Bajnai remek diplomáciai érzékét dicséri többek szerint, hogy öt évig vezette a cégbirodalmat. Ugyanakkor mások szerint Bajnai bedarálhatóságára is utal a kapcsolat: e nézet szerint a mostani miniszterelnök kész elfogadni a neki kijelölt határokat, és megfelelési kényszerből akár rossz kompromisszumokba is belemegy.

Politika

Bajnai fő területe miniszterelnöksége előtt az EU-s pénzek elosztása volt. Előbb kormánybiztosként, majd különböző tárcák vezetőjeként is megtartotta a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség irányítását. A diplomáciai érzék, az idealizmus és a megfelelni vágyás rá jellemző hármasa ismerősei szerint e tevékenysége közben is párhuzamosan tetten érhető volt.

Egyrészt nagyobb balhék nélkül alaposan átalakította az uniós támogatások elosztásának rendszerét. Ez nagyon komoly hatalmi centrum Magyarországon: 2007-13 között nyolcezermilliárd forintot lehet pályázatokon kiosztani. A súlyosan eladósodott magyar államnak ez a legfontosabb szabadon felhasználható forrása.

Bajnai reformjai abba az irányba nyomták a pénzosztást, hogy átgondoltabb és fenntarthatóbb tervekkel lehessen csak pénzt nyerni. Ugyanakkor, mint az egyetlen komoly pénzforrásra, sokan tartanak rá igényt a politika holdudvarából. Bajnait azért sem kedvelte az MSZP és az SZDSZ frakciója, mert nem lehetett kijárni nála jó üzleteket. Amikor Gyurcsány lemondott, mindkét pártból többen is jelezték az újságíróknak, hogy Bajnai fel sem merülhet lehetséges utódként. A zsigeri ellenkezés onnan származott, hogy sokaknak az volt az érzésük, hogy Bajnaival nem lehet tárgyalni.

Persze, azt nehéz elképzelni, hogy az EU-s pénzekhez nem férhettek hozzá a politikai protekciósai, mondják a Bajnai tisztességét e vonatkozásban sem megkérdőjelező ismerői: valószínű, hogy ha rögösebben is, de megmaradtak bizonyos csatornák. „Tudta, hogy néha félre kell néznie” – mondták Bajnairól. „Meg kell adni a császárnak ami a császáré, bár arra mindig figyelt, hogy ő tiszta maradjon.” Egy ismerőse szerint egyre több engedményt kellett tennie politikai nyomásra. „Ha ezt nem teszi meg, most nem választották volna meg” – hangzott a vélekedés, konkrét eseteket azonban egyik forrásunk nem mondott.

Miniszter lett

Információink szerint a nagy politikai áttörése 2007 nyarán történt, amikor miniszter lett. A kormány akkori átalakítása arról szólt, hogy Gyurcsány Ferenc és a Miniszterelnöki Hivatal élére kerülő Kiss Péter kiegyeztek, és megosztották a hatalmat. Bajnai önkormányzati miniszterré jelölésében egyetértettek. Sokan Gyurcsány-embernek tekintették Bajnait, azonban hallottunk olyan véleményt is, hogy Kiss is úgy érezte, „nem lesz gond”, ha Bajnai még erősebb lesz.

Fotó: Beliczay László (MTI)

A mai napig terjed az a vélekedés, hogy a miniszterelnökké emelt Bajnaitól minden vetélkedő oldal azt várja, hogy saját táborába erőltetheti. Gyurcsány, Kiss és Szekeres Imre párton belüli hatalmi harcukhoz egyaránt igyekeznek felhasználni, vagy legalább helyzetekbe kényszeríteni az új miniszterelnököt. Az erőfitogtatás fontos gesztusa volt az Internacionálé váratlan elénekeltetése az MSZP kormányfőjelölő kongresszusán Bajnaival.

Miközben Bajnai rendre hangsúlyozza, hogy ő kívül áll a pártpolitikán, az MSZP különböző erői igyekeznek magukhoz rántani. Az ellenzék is abban érdekelt, hogy Bajnait összemossa az őt támogató pártokkal. Ez a stratégia eddig elég sikeresnek tűnik, hiszen az őt ért fideszes támadásokat aljasnak érző miniszterelnök többször is tőle szokatlan indulattal vágott vissza. Ezzel pedig máris bekerült abba a pártok közötti háborúba, amiről azt hitte, hogy távol tarthatja magát.

Abban az értelemben sem politikus, hogy nincsenek hosszú távú hatalmi-közéleti stratégiái. Márpedig olyan erők küzdenek befolyásolásáért, amelyeknek ez az alaptermészetükhöz tartozik. Jó néhányan kétkedve figyelik azért tevékenységét. Alig egy hónap alatt két MSZP-s kampányrendezvényre is elment, ami arra utal, hogy nem tud vagy nem akar eléggé ellenállni a politika kísértésének.

Bajnaival kapcsolatban az egyik legfontosabb kérdés, hogy mennyire lehet reális, hogy csak a gazdasági feladatokra koncentrálva kitartson a költségvetés elfogadásáig. Abban minden ismerőse teljesen biztos, hogy a következő választáson nem indul semmilyen párt színében sem. Hosszabb távon azonban többek szerint is visszatérhet a politikába. „Szerintem, ha öt év múlva hívja valaki, akkor nem mond majd nemet. Eléggé beszippantotta már a politika.”

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!