A melegeknek és a romáknak a legnehezebb

A magyarországi roma közösség továbbra is "az élet minden területén" megkülönböztetéssel kénytelen szembenézni, és a melegek is változatlanul "erőszakos csoportok intoleranciájával találkoznak" - áll az Amnesty International által csütörtökön kiadott idei világjelentés Magyarországgal foglalkozó fejezetének bevezetőjében.

A világ legnagyobb emberi jogi csoportjának 2009-es összefoglalója a Magyarországról szóló másfél oldal élén említi a Magyar Gárdát, amit "elsődlegesen romaellenes, radikális jobboldali szervezetként" ír le. Az AI megemlíti, hogy decemberben a bíróság kimondta a Magyar Gárda feloszlatását, de a szervezet vezetője közölte, hogy fellebbeznek a végzés ellen.

A jelentés felidézi azt is, hogy az Alkotmánybíróság tavaly nyáron - a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása címén - megsemmisítette a polgári és a büntető törvénykönyv módosításait, amelyekkel a parlament 1992 óta már negyedszer próbálta kiigazítani a gyűlöletbeszédről szóló törvényt.

Az AI szerint a romákat továbbra is sújtó megkülönböztetések közé tartozik a közoktatáshoz, az egészségügyi szolgáltatásokhoz, a lakhatáshoz és a foglalkoztatáshoz való hiányos hozzáférés.

Az AI idézi egy nem kormányzati szervezet jelentését, amely szerint a romák oktatási szegregációjának felszámolásáról szóló intézkedések "egyes helyi hatóságok részéről ellenállásba ütköznek", és 170 településen léteznek továbbra is tényszerűen szegregált, csak romákat oktató iskolák.

A rendőrség külön, ötven fős vizsgálati csoportot állított fel a romák ellen elkövetett, Molotov-koktélokkal, kézigránátokkal és egyéb fegyverekkel végrehajtott támadások számának növekedése miatt, áll az Amnesty-jelentésben.

Az emberi jogi szervezet felidézi azt is, hogy a tavalyi melegfelvonulás részvevőit kísérő rendőrökre "több száz erőszakos szélsőjobboldali tüntető robbanószerkezeteket hajigált, miközben fenyegető szólamokat skandált".

Nincsenek meg a rendőri túlkapások elkövetői

A jelentés megemlíti, hogy a budapesti rendőrfőkapitány a felvonulást - biztonsági aggályokra hivatkozva - először nem engedélyezte, de nemzetközi és hazai nyomásra megváltoztatta a döntést.

A Magyarországgal foglalkozó fejezet azt írja, hogy tavalyig még nem azonosították azokat a rendőrtiszteket, akik felelősek voltak a tüntetőkkel szembeni nem megfelelő bánásmódért, illetve a túlzott rendőri erő alkalmazásáért a 2006-os budapesti demonstrációk rendőri biztosításakor.

A jelentés szerint tavaly nem történt jelentősebb pozitív fejlemény az állítólag két rendőr által 2007-ben megerőszakolt E. Zsanett ügyében, a bírósági eljárás még az év végén is folyt.

Szlovákiában és Romániában tavaly is széleskörű megkülönböztetéssel szembesült a roma lakosság, és Oroszországból is szinte napi rendszerességgel érkeztek beszámolók rasszista támadásokról, áll a világjelentés Kelet-Európáról szóló részében.

Szlovákiában szellemi fogyatékosokkal tanulnak a roma gyerekek

A szlovák kormány különböző intézkedéseket hozott, hogy a roma gyerekek jobban hozzáférjenek a közoktatáshoz, de gyakorlati elkötelezettség nem volt az iskolai szegregáció felszámolására. A szlovák hatóságok továbbra is azzal érveltek, hogy a hátrányos társadalmi helyzet miatt van aránytalanul sok roma gyermek a szellemi fogyatékosoknak fenntartott különleges iskolákban, áll a jelentésben.

Az AI szerint az új szlovák oktatási törvény sem tartalmaz hatékony intézkedéseket a romák elleni diszkrimináció megszüntetésére.

A szervezet felidézi, hogy a kassai területi ügyészi hivatal tavaly februárban ismét leállította a vizsgálatot három - gyanú szerint illegálisan sterilizált - roma nő ügyében, azzal, hogy a beavatkozást a nők előzetes tájékoztatása után, szabad beleegyezésükkel hajtották végre.

Romániában nincsenek hatósági intézkedések

A romániai helyzetről az AI azt írja, hogy ott a romák megkülönböztetése a köztisztviselők és a társadalom egésze részéről széleskörű és mélyen gyökerező, a román hatóságok nem hoztak megfelelő intézkedéseket a diszkrimináció és a roma közösség elleni erőszak felszámolására.

A szervezet megemlíti, hogy Traian Basescu elnök a "büdös cigány" kifejezést használta egy újságíróra, ezt a kijelentést bírósági végzés minősítette diszkriminatívnak, de elmarasztaló ítélet nem született, mivel a megjegyzés magánbeszélgetés közben hangzott el.

Halálos támadások Oroszországban

Orosz emberi jogi szervezetek szerint tavaly legalább 87 ember vesztette életét Oroszországban faji indíttatású támadásokban. Az AI szerint orosz kormányilletékesek is elismerik, hogy súlyos problémáról van szó, és az ilyen bűncselekményekért elítéltek kemény megbüntetését szorgalmazták. Ennek ellenére az év végéig nem született átfogó terv a rasszizmus és a faji megkülönböztetés elleni fellépésre.

Azok az orosz emberi jogi aktivisták, újságírók és jogászok, akik nyíltan szót emeltek az emberi jogi visszaélések ellen, fenyegetésekkel és megfélemlítéssel szembesültek, a rendőrség pedig csak vonakodva vizsgálja ki ezeket a fenyegetéseket. A civil társadalom szószólói elleni támadásokat rendszerint nem követi büntetés, áll az AI jelentésében.

A szervezet szerint "a független nézetekkel szembeni növekvő intolerancia" légkörében inkább emberi jogvédők és ellenzéki csoportok támogatói ellen indulnak büntetőeljárások az elégedetlenség kifejezéséért vagy a hatóságok bírálatáért Oroszországban.