Leépül a Hospinvest-birodalom
További Belföld cikkek
Nem tud továbbterjeszkedni a Hospinvest Zrt., sőt az áprilisban csődvédelmet kért kórházüzemeltető társaság jelentős pozíciókat is veszít Heves megyében, ahol az összes kórház hozzá tartozik. A hatvani önkormányzat csütörtöki döntése alapján a hatvani és vele együtt a parádfürdői kórház szeptember 1-től visszakerül az önkormányzat kezelésébe. Kollányi Gábor a Hospinvest elnöke kérésünkre nem kívánt nyilatkozni a helyzetről és a cég további sorsáról.
A Hospinvest Hatvan és Parádfürdő mellett Egerben, Gyöngyösön és Kiskunhalason működtet kórházakat. Emellett öt rendelőintézet is a céghez tartozik: Százhalombatta, Kecel, Kiskőrös és Újpesten a Megyeri Egészségház.
A cég gerince idén márciusban roppant meg, amikor az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank az egészségügyi reformok megtorpanása miatt kiszállt a cégből, és a Hospinvestnek ki kellett fizetnie az EBRD 29 százalékos részesedését. Azt nem tudni, hogy ez pontosan mekkora összeg volt, csak az ismert, hogy az EBRD 2007-ben 4 millió euróval, azaz 1 milliárd forinttal szállt be az üzletbe. A végső csapás az volt, amikor a CIB Bank hiteltartozás fejében leemelt a Hospinvest számlájáról 1,2 milliárd forintot. A Hospinvest Zrt. ezért április 3-án csődvédelmet kért.
A cég kórházaiban ezután működési zavarok léptek fel. Áprilisban fennállt a veszély, hogy a Tigáz kikapcsolja a hatvani, az egri és a parádfürdői kórházban a gázt, ám a társaság végül rendezte 13 millió forintos tartozását. A Dalkia Energia Zrt. a gyöngyösikórháznál helyezte kilátásba az energetikai szolgáltatások felfüggesztését a másfél év alatt felhalmozott 118 millió forintos adósság miatt. A Hospinvest türelmet kért a beszállítóktól és külső szolgáltatóktól is, egy levélben pedig a vállalkozásban dolgozó orvosokat arra kérte, hogy mondjanak le három hónapig a bérükről. Kollányi Gábor április közepén azt mondta: a teljes cégcsoportnak összesen 2,1 milliárd forint lejárt adóssága van.
Miután a cég csődvédelembe menekült, a Hospinvest vezetője úgy nyilatkozott: tavaly ősz óta folytatnak tárgyalásokat befektetőkkel, nemzetközi kórházhálózatokkal, akik közül mára három potenciális cég maradt. Az egyelőre odébb van, hogy bármelyikkel is megegyezésre jussanak, a helyzetet pedig különösen nehezíti a világgazdasági válság. Kollányi korábbi nyilatkozata szerint az új befektetőnek 2-3 milliárd forintot kellene befektetni a cégbe, amelynél jól láthatók a finanszírozási problémák, így könnyen működőképessé lehetne tenni a Hospinvest kórházcsaládját.
Hatvanban azután döntött a kórház a szakítás mellett, hogy a Hospinvest elismerte: nem tudja teljesíteni a szerződésben vállalt félmilliárd forintos fejlesztést, amely a hatvani kórház épületegyüttesének teljes felújítását, illetve új műtőblokk kialakítását jelentené 2009. december 31-ig. Hatvanban és Parádfürdőn most még a Hospinvest leányvállalataként működő Hatvani Kórház (HK) Kft. működteti a kórházat. Szeptembertől egy önkormányzati tulajdonú társaság veszi át a kórházakat és a HK dolgozóit, és ez a társaság keres tőkeerős befektetőket.
A döntés egyébként nem feltétlenül jó a hatvani önkormányzatnak. Annak idején épp azért adták át a kórházat a Hospinvestnek, mert úgy tűnt, hogy az Albert Schweitzer Kórházat akár be is zárathatja a kormányzat. Az önkormányzat így 2006 óta több mint félmilliárd forintot spórolt meg azzal, hogy nem neki kellett a működtetés költségeit állni.
A Hospinvest más városokban is megszabadította az önkormányzatot a finanszírozhatatlan működési költségektől, illetve átvette a kórházak adósságát: Gyöngyösön 800 millió forintot, Egerben 400 milliót adósságot és 300 millió egyéb követelést.
Nem túl rózsás a helyzete a Hospinvestnek a többi kórház esetében sem, ahol egyelőre időt tudott nyerni. A gyöngyösi önkormányzat június 30-ig adott haladékot a cégnek, az egri megyei kórházat korábban működtető Heves megyei önkormányzat pedig július 31-ig a csődhelyzet elkerülésére.
Sós Tamás a hevesi megyegyűlés elnöke azonban az MTI-nek úgy niylatkozott: világossá vált, hogy a HospInvest nem tudja teljesíteni a szerződésben foglalt fejlesztéseket. A krízishelyzet megoldására a megyei önkormányzat megkezdi a tárgyalásokat a HospInvesttel, az egri önkormányzattal, a hitelezői választmánnyal, a megyegyűlés Fidesz-frakciójával, illetve, a hatvani és gyöngyösi kórházakkal.
Sós Tamás hangsúlyozta: a vagyonkezelői szerződés felmondása is szerepel az alternatívák között, de ez önmagában még nem jelent megoldást. Felmerült az is, hogy a megye egy non-profit gazdasági társaságot alapíthatna az egri kórház működtetésére. Lehetséges a megyében működő kórházak, vagyis az egri, a hatvani, a gyöngyösi és a parádfürdői intézmények "holdingszerű" üzemeltetése is - mondta Sós Tamás.
Érdeklődtünk a kiskunhalasi önkormányzatnál is arról, hogy a város tervez-e valamilyen lépést a Hospinvest csődhelyzete miatt. A polgármesteri hivatalban érdeklődésünkre annyit mondta: folyamatosak az egyeztetések a társasággal.
Várnai László kiskunhalasi polgármester korábban a Népszabadságnak azt mondta: a végsőkig kivárnak, s mindenképpen azt szeretnék, hogy vagy a Hospinvest, vagy más szakmai befektető üzemeltesse a kórházat, az önkormányzat ugyanis egyedül nem képes erre. Az Origo korábban arról írt, hogy a privatizációs szerződés szerint a kórház visszaadása esetén a Hospinvest százmilliókat követelhet az önkormányzatoktól részben olyan beruházásokért, amelyeket senki nem kért tőlük.