Sólyom visszadobta a gyed-gyes lerövidítéséről rendelkező törvényt

2009.06.11. 14:11 Módosítva: 2009.06.11. 19:23
Sólyom László köztársasági elnök az Országgyűlésnek megfontolásra visszaküldte az egyebek mellett a gyed-gyes időtartamának lerövidítését, és további feltételeinek szigorításáról rendelkező törvényt, amelyet a parlament néhány nappal ezelőtt fogadott el. A parlamentnek most újra tárgyalnia kell a törvényt és szavaznia is kell róla, de nem kell feltétlenül módosítania. A Köztársasági Elnöki Hivatal közleményéből kiderül, hogy az államfő nem értett egyet a gyes jogosultsági idejének háromról két évre történő csökkentésével.

Az államfő levelében kifejtette: a törvény célja az anyák foglalkoztatottságának növelése, és nem a költségvetés egyensúlyának helyreállítása. Sólyom László leszögezte, a kisgyermekes anyák munkába állásának támogatását fontos célkitűzésnek tartja, az erre irányuló intézkedések mind a családok, mind pedig a gazdaság egésze szempontjából kedvezőek lehetnek.

De mit is jelent ez?

Sólyom nem alkotmányossági kifogásokat támasztott a szóban forgó törvénnyel szemben, ezért sem az Alkotmánybíróságra küldte előzetes normakontrollra, hanem megfontolásra visszaküldte a parlamentnek.

Az Országgyűlésnek most újra kell tárgyalnia a törvényről és szavaznia is kell róla, de nincs előírva, hogy módosítania is kell. A köztársasági elnöknek ezen második szavazás után már nincs mérlegelési jogköre, alá kell írnia a törvényt.

A köztársasági elnök a visszaküldés indoklásában azonban kiemelte: fontos, hogy az anyák továbbra is szabadon dönthessenek a munkába való visszatérésről. Ezért meggyőződése szerint pozitív, ösztönző intézkedésekre van szükség, és nem olyanokra, amelyek kényszert jelentenek. Ilyen pozitív intézkedés a bölcsődei férőhelyek számának növelése, a családi napközik létesítésének támogatása, a családi gyermekfelügyelet új formáinak megteremtése, a részmunkaidős munkavállalás lehetővé tétele, illetve támogatása, és az internetes távmunka ösztönzése is. Külön felhívta Sólyom László a figyelmet a részmunkaidős foglalkoztatás fontosságára, hiszen ennek lehetősége jó kompromisszum lehet a család és a munkavállalás között.

Magyarország elöregedése és alacsony gyermekvállalási hajlandósága ismeretében a köztársasági elnök meggyőződése, hogy bármilyen, az anyasági ellátásokat módosító intézkedéssel nem szabad a várható gyermekszám további csökkenését kockáztatni. Ha a most is aggasztó általános elöregedés folytatódik, az súlyosan veszélyezteti a nyugdíjrendszer jövőbeni fenntarthatóságát.

Sólyom László levelében demográfiai és pszichológiai kutatásokra is hivatkozva kifejtette, hogy a gyermekvállalási kedvre, valamint a gyermek egészséges fejlődésére is kedvező hatással van, ha az anya szabadon, kényszerektől mentesen választja meg, hogy mikor, esetleg milyen fokozatos táv- vagy részmunkaidős megoldásokon keresztül tér vissza a munka világába.

Az MSZP frakció persze tiszteletben tartja Sólyom döntését, de a képviselőcsoport szerint a családtámogatási rendszer megváltoztatása, a gyermekgondozási segélyek folyósítási idejének maximalizálása nem rövid távú válságkezelő intézkedés, hanem hosszú távú szerkezeti átalakítás, hiszen az intézkedések teljes évi költségvetési hatása csak 2014-ben jelentkezik.

Ráaáadásul, mondják a szocialisták a kormányzati intézkedések együttesen nem szűkítik, hanem bővítik az anyák választási lehetőségeit: egyszerre szoglálják, hogy a gyermeket nevelő anyák könnyen visszatérjenek a munkaerőpiacra, és gyermekeiket színvonalasabb, nagyobb férőhelyet biztosító intézményekben helyezhessék el. Jelenleg ugyanis nagyon sok szülő azért nem tud munkát vállalni, mert a bölcsődei kapacitások évtizedek óta fennálló szűkössége ezt nem teszi lehetővé.

A kormány kétpilléres megoldásban gondolkodik

Bajnai Gordon érti az államfő aggályait a családtámogatási rendszer módosításával kapcsolatban, azonban úgy véli, a kormány csütörtökön bejelentett kisgyermekvédő csomagja kezelni fogja ezeket az aggályokat. A bölcsődei, óvodai férőhelyek növelésére a Bajnai-kormány ígéretet tett mint olyan intézkedés, amely a gyed-gyes szabályainak szigorításának, a jogosultsági idő lerövidítésének másik lába, a kettő intézkedés együtt szolgálná azt, hogy a gyermeket vállaló nők munkaerőpiaci aktivitása, munkavállalási hajlandósága növekedjék és az intézményhálózat fejlesztése révén legyen is lehetőségük gyermeküket felügyeletre bízni, miközben ők munkát vállalnak. A kormányfő többször megjegyezte: a gyed-gyes lerövidítése először a 2010. április 1-je után születendő, tehát a törvény kihirdetése után fogant gyermekeket szülő nőket érintené, így ők 2012-től nem kapnák a családtámogatás ezen formáját, akkor azonban már a gazdaság várható bővülése és az ezzel párhuzamos munkahelybővülés felszívja ezeket a nőket.

A kormány tegnapi ülésén tárgyalt a gyermekek napközbeni ellátásának fejlesztéséről, ami fontos eleme a foglalkoztatottság növelését, a gyermeket vállaló nők munkaerőpiacra történő visszatérésének ösztönzését szolgáló intézkedéseknek – derül ki a kormányszóvivői iroda összeállításából. A kormány 2012-ig 15–16 ezer új férőhellyel kívánja bővíteni a nappali ellátást, elsősorban európai uniós források felhasználásával és új ellátási formák kialakításával. Az európai uniós források felhasználásával a már megkezdett és most kiírandó pályázatok révén 2012-ig a kormány 7800 bölcsődei, valamint integrált óvodai-bölcsődei férőhelyet hoz létre. A kormány 2010. január 1-jétől 20%-kal megemeli a csoportlétszámokat (10-ről 12-főre). Ezzel további 5000 férőhely jön létre.

A családi napközik létrehozásának ösztönzése érdekében a kormány 2009. szeptember 1-jéig egyszerűsíti a működtetést és finanszírozást. A családi napközik a 2–14 év közötti gyermekek esetében jelentenek akár egész napos felügyeletet, étkeztetést és ellátást kis csoportokban. Ilyen intézmények létrehozása esetén a jövőben nem lesz például szükség a szakhatóságok véleményezésére. A kormány 2010-től megemeli az állami normatívát is. (246 ezer forint/gyerek/évről kb. 300 ezer forint/gyerek/évre) Ennek eredményeképp 2012-ig a most meglévő 1500 férőhely további minimum 1000 férőhellyel bővülhet - írja a kormányszóvivői iroda.

2010-től a kormány új intézményként létrehozza a családi gyermekfelügyeletet, amely szintén azoknak a szülőknek nyújt segítséget, akik nem tudják bölcsődében elhelyezni a gyermeküket, vagy késő estig dolgoznak. A családi gyermekfelügyelet a családi napközi mintájára jönne létre, azonban annál egyszerűbb és rugalmasabb lesz a létrehozása, működtetése – például nem lesz bonyolult szakhatósági engedélyezési procedúra –, igaz, kevesebb gyermeket vállalhat (maximum hármat 5 helyett). A családi gyermekfelügyelet a napközihez hasonlóan állami normatívát kap. A családi gyermekfelügyelet 2012-ig újabb 1000-1500 gyermek nappali ellátását oldhatja meg.

A jelenleg is működő programok mellett – mint például a Start Plusz program, vagy az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében elindult „Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért" – mellett új elem lesz a kormány döntése nyomán a gyesről, gyedről visszatérő anyák részmunkaidős foglalkoztatásának ösztönzése.