Nyolcvankilencre emlékezik a Parlament

Megkezdődött a parlament hétfői ülése, Szili Katalin emlékezik Nagy Imre húsz évvel ezelőtti újratemetésére és a szovjet csapatok 18 évvel ezelőtti végső távozására. A házelnököt üres padsorok hallgatják, a szocialista és a fideszes képviselők hasonló arányban maradtak távol a megemlékezéstől.

Fotók: Huszti István

A szabadság olyan érték, amit minden nap meg kell védeni, zárta megemlékezését Szili Katalin, ezzel véget is vetett a megemlékezésnek. Most a napirend előtti felszólalások következnek, amiből hétfőn csupán egy lesz, Fodor Gábor "Nácik az utcán" címen beszél.

Megbomlott a konszenzus, ebben látja a szélsőjobboldal megerőödésének okát Fodor Gábor, a szabaddemokraták lemondott elnöke. Pedig 1992-ben, amikor szkinhedek jelentek meg az október 23. megemlékezésen, Antall József miniszterelnök ünnepi beszédében ítélte el a jelenséget, Orbán Viktor pedig tiltakozásul elhagyta a megemlékezés helyszínét. "Akkor a magyar társadalomban még megvolt a közös fellépés igénye" - jelentette ki. Most ugyanerre az összefogásra lenne szerinte szükség, ezért megkérte a parlamenti pártokat és a parlamenten kívüli, civil szervezeteket, hogy közösen lépjenek fel a szélsőjobboldallal szemben.

Programon kívül szólalt fel napirend előtt a szocialista Demendi László, aki a múlt heti viharkárokról beszélve köszönetet mondott mindenkinek, aki segített, és együttérzéséről biztosította a károsultakat. Jól megdicsérte a kormányt is, mert a miniszterelnök már pár órával a vihar után helikopterrel az érintett nyírségi térségbe látogatott. "Ki vagyunk szolgáltatva a természetnek" - zárta egy nyilvánvaló ténnyel mondandóját.

Az előzetesen kiadott programhoz képest már a harmadik napirend előtti felszólaló, Nagy Kálmán kereszténydemokrata képviselő beszél. A KDNP egészségpolitikusa szerint brutálisan megnyirbálta a kormány a kórházaknak a műtétek után járó ellentételezést. Lemondásra szólította Székely Tamás egészségügyi minisztert és a kormányt. Válaszában Székely megfeddte Nagyot, mert szakmázás helyett politizál, majd számokat kezdett sorolni, melyek szerinte azt igazolják, hogy valójában nem kevesebb, hanem több pénz jut az egészségügyre. Válasza alatt pezsgő csevegésbe kezdtek a képviselők, Avarkeszi igazságügyi államtitkár például Semjén Zsolt kereszténydemokrata frakcióvezetővel kvaterkázott kacarászva. Nagy Kálmán a telefonjába merült, egyáltalán nem figyelt a miniszter válaszára.

Már a negyedik napirend előtti felszólalásnál tartunk az eredetileg meghirdetett egyhez képest. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője arról beszél, hogy az EP-választások után Bajnai Gordon emailben fordult a minisztériumok munkatársaihoz, amelyben 2010 tavaszáig tartó tervezésről beszélt. Ő viszont úgy értékelte az EP-választások eredményét, hogy a kormánynak már nem nagyon kéne terveznie, sőt, felszólította a kormányt, hogy vonja vissza az ingatlanadót, a polgári törvénykönyv átalakítására vonatkozó javaslatot, a közigazgatási reformot, és véletlenül se privatizálják a vízvagyont. Azt is követelte, hogy állítsák le a Déli Áramlat gázvezeték építését célzó tevékenységet is.

"Utoljára talán a rendszerváltás előtt fordult elő, hogy pártkongresszusi határozatokat olvassanak be a parlamentben" - fricskázta meg válaszában Navracsicsot Ujhelyi István, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára. Majd arról beszélt, hogy a kormány ötven nap alatt visszaszerezte a nemzetközi közösség bizalmát.

Bóka István, Balatonfüred fideszes polgármestere koncepciót vélt felfedezni abban, hogy a kormány a szocialista vezetőségű településeknek megítélné a városi címet, míg a fideszes vezetésű településeknek meg nem. Varga Zoltán önkormányzati miniszter válaszul elmondta, hogy a javaslatokat egy szakmai bizottság értékelte, a döntés pedig amúgy a köztársasági elnöké. Ráadásul több jobboldali vezetésű település várossá avatását is kezdeményezték. Az interpellációt Bóka Ivanics Ferenccel együtt nyújtotta be, így a miniszteri választ már Ivanics utasította el. Az országgyűlés viszont elfogadta.

A szocialista Gy. Németh Erzsébet interpellációjában tulajdonképpen az önkormányzatoknak üzent, hogy lennének szívesek takarékoskodni, hiszen most egy átlagos önkormányzati cégnek kilenc tagú felügyelőbizottsága van, fejenként 150 ezer forintos díjazással. Válaszában Varga Zoltán az önkormányzatok autonómiájáról beszélt, ami odáig terjed, hogy még az Állami Számvevőszék ajánlásai sem kötelező érvényüek számukra. Ezért szerinte csak az önkormányzatok dönthetnek kiadásaik csökkentéséről. Gy. Németh elfogadta a választ.

A kereszténydemokrata, egyben mentős Puskás Tivadar megint a félautomata defiblirátorokat kereste Székely Tamás egészségügyi miniszteren, aki felderült, mert állítása szerint csupa jó választ tud majd adni. Állítása szerint az Országos Mentőszolgálat mentésirányításának már rég megküldték a listát az országban fellelhető defiblirátorok fellelhetőségéről, és a roham- és esetkocsikat is felszerelték defibrilátorokkal. A miniszter válaszát a társinterpretáló, Básthy Tamás nem fogadta el, bár talált benne bíztató pontokat. az országgyűlés viszont elfogadta a választ.

A Gyurcsány-kormány elbizonytalanította a rendőrséget, jelentette ki interpellációjában a fideszes Kontrát Károly, aki az igazságügyi és rendészeti minisztert faggatta arról, hogy önmaga vállonveregetésén túl akar-e tenni valamit a közbiztonságért. Szigetszentmiklóssal példálózott, ahol leírása szerint horrorisztikus a helyzet. (Ugyanakkor a bűnügyi statisztikák szerint minden téren javult a helyzet Magyarországon.) Kontrát szerint a több rendőr lenne a megoldás - a rendőri vezetők szerint viszont elég a rendőr, csak rossz a beosztás, sokan végeznek irodai munkát terepmunka helyett. Válaszában Juhász Gábor megjegyezte, hogy a Pest megyei közgyűlés nemrég egy ellenszavazattal fogadta el a rendőrség beszámolóját, nagy baj tehát nem lehet. Kontrát szerint Szigetszentmiklóson félelemben élnek az emberek, ezért nem fogadta el a választ. A parlament ellenben igen.

A fideszes Németh Zsolt "A magyar diplomácia további ellehetetlenülése" címen szólalt fel. "Mi, még nem lehetetlenült el teljesen" - kiabálta be egy szoci még mielőtt Németh megszólalhatott volna. Németh a nagykövetségek és főkonzulátusok bezárásán kesergett. A külügyminisztérium anyagi okokból zárat be nagykövetségeket a világ obskurusabb tájain, mert az új külügyminiszter szerint a forrásokat inkább azokra az államokra kell fordítani, ahol Magyarországnak tényleges érdekeltségei vannak. Szabó Vilmos külügyi államtitkár válaszában elmondta, hogy a most feltett kérdésekre a külügyi bizottság keddi ülésén válaszol a külügyminiszter, mint azt a bizottság elnökeként Németh nyilvánvalóan tudja is. ezután elismételte azt, amit Balázs külügyminiszter bemutatkozó sajtótájékoztatóján és parlamenti meghallgatásán már elmondott. Németh nem fogadta el a választ, a parlament igen.

A fideszes Hoppál Péter felszólalását nem sikerült megértenünk, ha minden igaz, azon sajnálkozik, hogy sokaknak rossz, és erről persze a kormány tehet. Interpellációjára Kiss Péter helyett államtitkára, Csizmár Gábor felelt. Hoppál kérdésére utalva, hogy milyen embertípust akarnak faragni, azt mondta, semmilyet. Hoppál azon kérdésére, hogy a kormány tudja-e, mi a realitás, azt felelte, igen. A realitás a valóság. Hoppál nem tudta elfogadni a választ. Az általa érzéketlennek nevezett szocialista többség viszont igen.

A fideszes Fehérvári Tamás a hulladékgazdálkodási stratégiát kérte számon a környezetvédelmi miniszteren. Állítása szerint július 25-ig a magyarországi hulladéklerakók nagy részét be kell zárni, miközben nem épült ki az új, regionális hulladéklerakó hálózat, aminek egyenes következménye az illegális hulladéklerakók elterjedése lesz. Szabó Imre környezetvédelmi miniszter szerint Fehérvári valótlanságokat állított. Például a határidő nem idén július 25, hanem jövő december. Felsorolt még pár pontatlanságot, de ez nem hatotta meg Fehérvárit. A parlament viszont elfogadta Szabó válaszát.

Az IMF, vagy a Bajnai-kormány akarja bevezetni a vagyonadót, kérdezte a miniszterelnöktől az azonnali kérdések órájában a fideszes Tállai András, aki szerint az ország lakossága elsöprő többséggel utasítja el a vagyonadó tervét. (Ennek ellentmondanak a közvélemény-kutatások.) A vagyonadó a kormány válságkezelő tervében szerepel, felelte Bajnai. Azért van rá szükség, hogy ne csak a pillanatnyi válságot hárítsák el, hanem hosszútávon is kezeljék a helyzetet - azaz a cél a munkára háruló adóterhek csökkentése, amit a vagyoni jellegű adókkal lehet kipótolni. Mint mondta, az IMF egyszerűen csak tudomásul vette ezt a programot, amikor szerződtek. A javaslatot nem kívánja visszavonni, hiszen a felmérések szerint a lakosság is támogatja az elképzelést. Ráadásul a vagyonadó része annak a csomagnak, amely visszahozta a bizalmat Magyarország iránt.

"Ugye tartja a szavát, miniszterelnök úr" - kérdezte Bajnai Gordont a fideszes Ékes József. Ha jól értettük, az érdekli, hogy kaphatnak-e uniós forrásokat offshore-cégek, amire Bajnai három éve már elmondta, hogy nem. Bajnai megismételte válaszát, uniós forrást csak Magyarországon bejegyzett, vagy magyarországi telephellyel rendelkező, uniós országbeli cég kaphat. Ugyanakkor számos magyarországi társaság tulajdonosa offshore-cég, ez ellen azonban a szabályok szerint nem lehet fellépni. De közvetlenül offshore-cégek nem kaphatnak támogatást. Állítása szerint a kormány keményen fellép az offshore ellen, illetve Magyarországon adóztatja meg az offshore-cégek gyarapodó vagyonát.

Tudósítónk régi álma teljesült, amikor a fideszes Fónagy János végre feltette az alapkérdést a parlamentben: Qui prodest? Kinek áll érdekében? Mindez a vízvagyon állítólagos elkótyavetyélésére vonatkozik. Az ellenzék szerint a vízközművek összevonása valójában a privatizáció előkészítése. "Sokmindenkinek érdeke lehet, de Magyarországnak nem érdeke, hogy vízvagyonát magánosítsa" - felelte Bajnai Gordon. Ezért kormánya nem is támogatja a vízvagyon magánkézbe adását. Igen ám, de fónagy szerint nem is a tulajdont, hanem a vagyonkezelési jogot adnák magánkézbe. "Az ügyet részleteiben nem ismerem, de ha jól értem, Ön nem is a vízközvagyon privatizációjáról, hanem egy karbantartó cég tőkebevonásáról beszél. Nem kívánjuk privatizálni a viziközművagyont, vagy annak kezelési jogait privatizálni" - felelte Bajnai.

A fideszes Jakab István az iránt érdeklődött, hogy valóban a rendőrség foglalkozik-e az állami földbiznisszel. Bajnai szerint ezek kivizsgálása az ügyészség feladata, a kormány ezt nem befolyásolhatja. Ugyanakkor ő maga belső vizsgálatot rendelt el a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnél a földeladások körüli visszásságok feltárására. Jakab ezután az MNV általa vezetett felügyelőbizottságának a jelentésére hivatkozott, amely visszásságokról számol be. Bajnai válaszul elmondta, hogy pont az FB jelentésére alapozva rendelt el belső vizsgálatot.

Megérkezett a parlamentbe Sólyom László köztársasági elnök és Baka András főbíró-jelölt. A honatyák a következő húsz percben titkos szavazással döntenek. Baka megválasztásához a képviselők kétharmadának támogatására van szükség.

Fotók: Huszti István

Nem sikerült főbírót választania a parlamentnek. Úgy tudjuk, a 184 igen szavazat mellett 108 Baka András ellen szavaztak. 54 szavazólap rontott volt - ami szándékos érvénytelen szavazatnak számít. 18 képviselő pedig felvette ugyan a szavazólapot, de nem adta le.

Elméletileg minden adott volt a főbíró megválasztásához, Sólyom László köztársasági elnök ugyanis szokásaival szakítva ez alkalommal egyeztetett a szocialista frakcióval. Mesterházy Attila szocialista frakcióvezető javasolta is, hogy legyen nyílt a szavazás - bár ez házszabályellenes lenne. A javaslatot a Fidesz elutasította. Két lehetőség adott. Mesterházy nem bízott saját frakciójában, ezért kért nyílt szavazást, de az is lehet, hogy most a fideszesek furták meg a főbírót. A titkos szavazás miatt sosem fogjuk megtudni, mi történt.

Navracsics Tibor szerint egyértelmű, hogy a szocialisták szavazták le Bakát, hiszen az első alkalommal 180 szocialista szavazott Baka ellen, most meg a 108 nem szavazat mellett 54 érvénytelen és 18 távolmaradó volt, ami majdnem egybeesik. Tiltakozásul a Fidesz és a KDNP frakciója kivonult.

Válaszában Mesterházy Attila szocialista frakcióvezető hazugsággal vádolta a Fideszt, és kezdeményezte, hogy azonnal üljön össze a házbizottság, és tartsanak nyilt szavazást a főbíró személyéről, hogy "végre kiderüljön, ki hazudik a házban".

Mandur László, az ülés szocialista levezető elnöke helyt adott Mesterházy kezdeményezésének és összehívta a házbizottság ülését. Az egyelőre nem világos, hogy kivonulása után a Fidesz és a KDNP részt vesz-e az ülésen. Most pedig szünet.

A Fidesz a reagálás előtt megvárja Sólyom László sajtótájékoztatóját, kijelölt nyilatkozójuk, Répássy Róbert addig semmit sem kívánt mondani. Arra a kérdésünkre, hogy a kivonulásuk a házbizottságot is érinti-e, azt felelte: "most kaptam egy ultimátumot, hogy öt perc múlva legyek ott, de én akkor sajtótájékoztatót tartok".

"Példátlan és felháborító, hogy a szocialisták negyedszer utasították el a főbírójelöltet, ez már a köztársasági elnök elleni személyes támadás" - jelentette ki a sikertelen főbíróválasztást követő sajtótájékoztatóján Répássy Róbert. A fideszes szakpolitikus szerint egyértelmű, hogy a szocialisták szavazták le Baka Andrást. Mint mondta, pártja azért ellenezte a nyilt szavazást, mert az házszabályellenes - ezt amúgy az SZDSZ is ellenezte, Szili Katalin házelnök meg nem is szavaztatta meg a kérdést. A kérdésre, hogy mire alapozza, hogy a szocialisták szavaztak nemmel, annyit felelt: az eredmény magáért beszél. Szerinte a házbizottság összehívása kutyakomédia, hiszen a parlament nem befolyásolhatja döntésében a köztársasági elnököt, aki Baka elutasítása után nyilván megtalálja majd új jelöltjét.

Répássy Róbert helyére beállva Tóbiás József, a szocialisták parlamenti hoppmestere reagált azonnal az elhangzottakra. Szerinte "fideszes pánikreakciót" hallhattunk, hiszen egy titkos szavazás után senki sem tudja megmondani, ki hogyan szavazott. Majd kijelentette, hogy ő bizonyosan tudja, hogy mind a 184 szocialista képviselő igennel szavazott, hiszen délelőtt a frakcióülésen már egyhangúlag megszavazták Baka támogatását. Szerinte pártja készen áll, hogy akár már ma, de legkésőbb a jövő hétfőn nyilt szavazáson is támogassa a köztársasági elnök jelöltjét.