MSZP: a háború forgatókönyvei

Két táborra szakadt az MSZP: fiatal és régi funkcionáriusokra. Innentől pedig akár a pártszakadás és az előre hozott választások irányába vezet a lehetséges forgatókönyvek többsége.

Hogy melyik csoportnak lesz döntő szava a jövőben, az azon múlik, hogy a július 4-re összehívott kongresszus megbuktatja-e a párt vezetését. A bizalmi szavazást kedden Ujhelyi István alelnök vetette fel, javaslatát az elnökség többsége nem támogatta. De ettől még a kongresszus megbuktathatja a párt vezető tisztségviselőit. A fiatalabb szocialista politikusok annyit máris elértek, hogy a következő választásokra erős pozícióik legyenek.

E fiatal, a hatalmat megragadni kívánó csoporthoz tartozik Hagyó Miklós budapesti főpolgármester-helyettes, Botka László szegedi polgármester, Ujhelyi István alelnök, Ficsor Ádám titokminiszter, Molnár Csaba MEH-miniszter.

Tovább a béke útján

Az első forgatókönyv szerint elmarad a bizalmi szavazás. Ez egyelőre kevéssé tűnik valószínűnek, ugyanis a kérdésben a megyei elnökök határoznak, és forrásaink úgy számolnak, hogy a 19 megye és Budapest vezetőinek majdnem kétharmada támogatja a bizalmi szavazást. Amennyiben azonban valami miatt megfordulna a hangulat, akkor maradna a jelenlegi vezérkar, ám ígéretükhöz híven kénytelenek lennének nagyobb teret engedni a fiataloknak.

A nagyobb tér praktikusan három gyakorlati ügyet fed. Egyrészt a fiatalok vezethetnék az Országos Választási Bizottságot (jelenleg Lendvai Ildikó az elnöke). Kampányidőszakban ez a szervezet vezényli a pártot és a kampányt, illetve meglehetősen nagy a szerepe az országgyűlési listák összeállításakor. A választási névsorokba (ez a második tétel) a fiatalok a 20 százalékos kvótánál nagyobb arányban kerülnének fel. Illetve harmadjára gyakorlatilag a fiatalok szemelhetnék ki a miniszterelnök-jelöltet. Ami a kormányzást illeti, az a jelenlegi mederben folyna tovább.

Visszafelé sül el a bizalmi szavazás

A második verzió arra a feltételezésre épül, hogy a kongresszuson lezajlik a bizalmi szavazás, de egy az egyben megerősíti az elnökséget. A régieket ebben az esetben is köti a szavuk, azaz be kell emelniük a fiatalokat. Az már más kérdés, hogy milyen fiatalokat, ugyanis egy megerősítő bizalmai szavazás arról is szól, hogy a kongresszus nem ért egyet a bizalmi szavazást kezdeményezőkkel.

Előrehozott választás

A harmadik opció, hogy a kongresszus a bizalmi szavazással leteszi posztjáról az egész elnökséget, és azt mondja: egy vadonatúj vezérkart szeretne az eddigi helyén látni. Ha sikerül azzal a problémával megbirkózni, hogy gyakorlatilag a párt harmadik vonalából (hisz a régiek és a második vonalban álló erős emberek egyaránt elesnének), illetve a csatákban érintetlen néhány első és másodvonalasból sikerül kitermelni egy elnökséget, akkor nagy valószínűséggel előre hozott választás következhet. Hiszen a márciusban megválasztott elnökség pont a kormányzás folytatására kapott mandátumot, így ha leváltják őket, akkor utódaik jó eséllyel nem folytatják ott, ahol a kirúgottak abbahagyták.

Persze az is felmerülhet, hogy az új emberek feladata is a kormány támogatása lesz, ám ezzel akad egy komoly probléma. Ha a miniszterként vagy a frakció vezetésében tevékenykedő elnökségi tagok elbuknak a bizalmatlansági indítványon, az azt is jelezné, hogy a kormányzati munkájukkal is elégedetlen a párt. Így ha Kiss Péter társadalmi koordinációért felelős miniszter, az oktatási tárcát vezető Hiller István, a honvédelmet irányító Szekeres Imre buknak, akkor újabb hatalmi harc indulhatna a kormányzati posztokért. Az esetleges bizonytalanság a tárcák élén még inkább elveheti a maradék szavazók kedvét az MSZP-től.

Az is megeshet, hogy a kongresszus leváltja a vezetőket, de felsorakozik a kormány mellett, az MSZP és a kabinet pedig gyorsan kiszemeli az új minisztereket. Így elkerülhető vagy elodázható az előrehozott választás, illetve a párt népszerűségének további kopása. Ebben az esetben csupán egyetlen vesztese lesz középtávon az ügynek: az elnökség.

Párt és frakció külön utakon

Van olyan verzió, amely kis többséggel megszerzett elnökségi helyekkel kalkulál. Ha ennek eredményeképpen újra a régi elnökség áll fel, akkor a kormányzás elvileg nem sérül. A párt viszont menthetetlenül meghasad. Ebben az esetben az is előfordulhat, hogy a párt eltávolodik a frakciótól. Ekkor utóbbi a kormányzást támogatja, míg az MSZP harcosabb baloldali álláspontot szeretne. Ha kis többséggel sikerül nagyobb részt új összetételű elnökséget gründolni, akkor is maradnak a belső feszültségek.