Megszavazták főbírónak Baka Andrást

Háromszázkilenc szavazattal megválasztották Baka Andrást főbírónak. Harminchatan nemmel szavaztak, huszonketten érvénytelenül. A titkos szavazás eredményének kihirdetése után az új főbíró letette a hivatali esküt.

Sólyom László örömmel konstatálta, hogy Baka ilyen jól teljesített, és megjegyzte, hogy biztos jót tesz az országnak, hogy végre van főbíró. Aztán az államfő egy negatív mondatot is megengedett magának, örömmel konstatálta, hogy a Lomniczi-korszak most már végképp lezárult.

"Gratulálunk Baka Andrásnak, örülünk, hogy megválasztották" - kezdte a főbírójelölt-választást követő sajtótájékoztatóját Répássy Róbert, a Fidesz szakpolitikusa. A választásnak szerinte két tanulsága van, az első, hogy ha a szocialisták egy éve megválasztották volna Bakát, akkor Baka már egy éve főbíró lenne, azaz a szocialisták felelőssége, hogy egy évig nem volt elnöke a Legfelsőbb Bíróságnak. A második tanulság szerinte az, hogy a szocialisták a múlt héten nem tudták garantálni Baka megválasztását, de mielőtt befejezhette volna gondolatát, Mesterházy Attila, a szocialisták frakcióvezetője rontott a mikrofonhoz, kikérve magának Répássy állításait.

Mesterházy vitát kezdeményezett a sajtó jelenlétében, de Répássy félrevonult. Egy ideig szemeztek egymással, aztán Mesterházy végül félreállt, és visszaadta a szót Répássynak. Ő ezután azt állította, hogy a Fidesz összességében ötször támogatta a köztársasági elnök főbírójelöltjeit - ezzel kapcsolatos kétségeinket itt olvashatja -, majd a szocialisták trükközésére utalva azt mondta, képviselőik így betekintést nyerhettek, hogy miféle titkos szavazással választhatnak majd miniszterelnök-jelöltet.

A vádakra reagálva Mesterházy felfedte, hogy az egész szavazatmegmutatós-más színű tollal szavazós pletyka egy politikai blöff volt, aminek a Fidesz bedőlt. A kameráknak megmutatott három - fekete és kék színű - tollat, amivel állítása szerint a szocialisták szavaztak. Mint mondta, neki csupán pár fideszes képviselő mutatta meg a szavazatát. "Eredményes stratégia volt, tudtunk főbírót választani" - mondta.

Arra a kérdésre, hogy egy évvel ezelőtthöz képest mi változott, Mesterházy azt mondta, hogy most és a múlt héten az Országos Igazságszolgáltatási Tanács nagy többséggel támogatta Baka jelölését, aki az elmúlt egy évben hazai bírói gyakorlatot is szerzett, ráadásul a frakció előtt ambíciózus bírósági reformprogramot mutatott be, amely elnyerte a szocialisták támogatását.

Baka Andrásról már a múlt héten is szavaztak a képviselők: a szocialista frakció név szerinti szavazást kezdeményezett, mivel most, a frakcióvezetés szerint, mindenképpen meg akarták szavazni Bakát. Ennek a Fidesz színvallásra kényszerítése volt a célja, de az indítványt a házbizottság végül nem támogatta.

Ugyanígy elképzelhető, hogy a szocialisták a saját frakciójuk szavazási fegyelmét kívánták biztosítani. Répássy Róbert frakcióvezető-helyettes lényegében azzal indokolta a Fidesz döntését, hogy a főbíró függetlenségének egyik garanciája, hogy ne lehessen tudni, melyik párt hogyan szavazott. A két nagy párt már előzőleg kölcsönösen egymást vádolta, hogy nem hajlandók megszavazni Baka kinevezését.

A főbírói poszt tavaly júniusban, Lomnici Zoltán megbízatása lejártával üresedett meg, miután a köztársasági elnök egyértelművé tette, hogy nem jelöli újra. A független bírói ág azóta működik tényleges vezető nélkül.

Közben négy kísérletet tett a parlament az új főbíró megválasztására, de a hagyománytól eltérően a pártokkal nem egyeztető köztársasági elnök jelöltjét mindig leszavazták:

2008. május 26., Baka András, 171 igen, 191 nem.

2008. december 8., Havasiné Orbán Mária, 203 igen, 152 nem, 9 érvénytelen.

2009. március, Havasiné Orbán Mária, 230 igen, 123 nem.

2009. június 15., Baka András, 184 igen, 108 nem, 54 érvénytelen.

Az új főbíró legfontosabb feladata a bírósági reform elindítása. Az 1997-ben felállított, az évek alatt nehézkesnek és belterjesnek bizonyult struktúra hátrányai ügyében komoly szakmai vita kezdődött.

Baka András kinevezése tavaly a szocialista frakció ellenállásán bukott meg. A névleges kifogás az volt, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT), a bíróságok igazgatási csúcsszerve nem támogatta a jelölését. Valójában zavarta őket Baka MDF-es múltja (1991-es strasbourgi kinevezése előtt Baka rövid ideig az MDF parlamenti képviselője volt), és olyan jelöltet szerettek volna, akinek megbízhatóságában biztosabbak lehetnek.

Kifogás volt még, hogy a jelölt nem ismerte jól a magyar bíróságok rendszerét (Baka azóta bő egy évig a Fővárosi Ítélőtáblán dolgozott). Felrótták azt is, hogy nincs bírói szakvizsgája (tudományos fokozata alapján törvényesen nevezték ki bírónak, de 16 éves strasbourgi bíráskodása során is kellő ítélkezési gyakorlatot szerezhetett).

A jelöltek hányattatásai mögött az Index több forrása is Lomnici Zoltán machinációit vélte felfedezni. A volt főbíró állítólag úgy gondolta, ha megnehezíti vagy ellehetetleníti Sólyom jelöltjeinek a kinevezését, azzal elősegítheti, hogy később ismét LB-jelöltként merüljön fel a neve, vagy legalább a zavaros viszonyok közepette megőrizze befolyását.

Baka András első jelölésekor több, hitelt érdemlő forrásból lehetett hallani, hogy Lomnici LB-elnökhelyettesi kinevezést kért tőle cserébe azért, hogy kijárja a hozzá lojális OIT-tag megyei bíróknál Baka támogatását (Bakát akkor az OIT 7-6 arányban utasította el). Miután Sólyom régi-új jelöltjét második meghallgatásakor az OIT egy hete nagy többséggel támogatta, most állítólag a Fidesz bizonytalanodott el, hogy esetleg a helyettesekről, egyéb kulcspozíciókról szóló alku állhat a szocialisták pálfordulása hátterében.