Szilvia
10 °C
16 °C
Index - In English In English Eng

A Fidesz nem szavazta meg az alkotmánymódosítást

2009.06.29. 14:43 Módosítva: 2009.06.29. 16:44
Az MSZP a gyűlöletbeszéd és a holokauszttagadás megbukott büntetőjogi kezelése helyett most egyből az Alkotmányt módosította volna. A Fidesz nélkül nem volt meg a kétharmad.

Nem szavazta meg az Országgyűlés a szocialista képviselők által benyújtott alkotmánymódosítási indítványt. 189 igen és 165 nem szavazat mellett 5 tartózkodás volt, az elfogadásához kétharmados többség kellett volna.

A gyűlöletbeszéd és a holokauszttagadás büntethetővé tételét az MSZP eddig több nekifutással is a btk megfelelő passzusainak a módosításával próbálta elérni. Ezek a próbálkozások mindmáig rendre elbuktak Sólyom László, majd az Alkotmánybíróság szűrőjén, mivel a szabad véleménynyilvánítás jogának alkotmányos védelme lehetetlenné tette, hogy a kérdést alsóbb jogszabályi szinten rendezzék. Az MSZP ezért most egyből az alaptörvény módosításával próbálta megteremteni a később bevezetendő büntetőjogi szankció alkotmányos feltételeit.

A tervbe vett módosítás a véleménynyilvánításról szóló alkotmányos passzusok átszabása révén szeretne új helyzetet teremteni. E szerint a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadsága "nem irányulhat nemzeti, etnikai, faji vagy vallási gyűlölet keltésére, a faji felsőbbrendűségre vagy a fajgyűlöletre alapozott eszmék hangoztatására, terjesztésére, valamint a személyeket vagy a személyek egyes csoportjait életüktől, emberi
méltóságuktól, szabadságuktól megfosztani kívánó, politikai, katonai vagy katonai jellegű szervezet, csoport támogatására, dicsőítésére, népszerűsítésére, védelmezésére."

Ugyanez az elv érvényesült volna a gyülekezési és az egyesülési szabadságról szóló passzusok módosításának esetében is. Mindmáig úgy tűnt, hogy a parlamenti pártok többsége támogatja az mszp-s indítványt, így annak meglesz a szükséges kétharmados többsége az Országgyűlésben. Az Index fideszes forrásokból azonban úgy értesült, hogy a frakció mégsem támogatja az alkotmánymódosítást. A Fidesznek nem elvi kifogásaik voltak: így tiltakoznak az ellen, hogy korábban leszavazták a javaslathoz benyújtott módosító indítványaikat.

Korábban jogvédő civilszervezetek és neves alkotmányjogászok egyaránt elfogadhatatlannak nevezték a tervbe vett alkotmánymódosítást. Az alaptörvény vonatkozó szabályai ugyanis azt a jogfilozófiát tükrözik, hogy az emberi méltóság és a szabad véleménynyilvánítás joga erkölcsi elven alapul, mely az alkotmánytól függetlenül létezik, és annak az alaptörvény csupán jogi köntöst ad.

A beszéd, a vélemény a hatályos alkotmányszöveg szerint egészen addig védett, amíg hatása nem sérti mások jogát. A módosítás nyomán viszont bármely közlés pusztán a tartalma alapján megfosztható lesz az Alkotmány védelmétől és büntethetővé tehető, ha a képviselők többsége vagy a jogalkalmazó úgy ítéli meg, hogy hamis, sértő vagy erkölcstelen.