Nem keltek el Pécs drágaságai

Bár egy előzetes érdeklődés nyomán a pécsi közgyűlés május elején közzétett egy befektetői felhívást, a határidőre senki nem jelentkezett a pogányi repülőtérért. A légikikötőt 3 milliárd forintért adták volna a tulajdonosok, cserébe a vevőnek kellett volna átvállalnia a működésre és fejlesztésre korábban felvett 1,1 milliárd forintos hitel visszafizetését és 25 évig kellett volna a repteret működtetnie. Bár volt előzetes érdeklődés, egyebek mellett egy pilóta oktatóbázis létrehozásának gondolata is felmerült, végül senki nem jelentkezett a reptérért.

Az új befektetőre azért lenne szükség, mert a tulajdonosok (a pécsi, a megyei, a pogányi önkormányzat, valamint a Pécs Holding Zrt.) egyre nehezebben tudják finanszírozni az üzemeltetés költségeit, emellett nincs elegendő forrásuk a fejlesztésre, így a nagyobb gépek le- és felszállását biztosító kifutópálya meghosszabbítására. A megye elvileg a fenntartás 20 százalékát fizeti, de már 75 millió forinttal tartoznak Pécsnek.

Hasonlóan járt a pécsi önkormányzat a Zsolnay-gyárral is. A manufaktúrára a június végéig meghosszabbított határidő ellenére sem volt jelentkező. Bár érdeklődők voltak, végül egyikük sem nyújtott be pályázatot. A manufaktúra 49 százalékára, a 350 milliós tőkeemelésre a cég menedzsmentjogaival és anélkül is várt ajánlatot a város, amely cserében azt vállalta volna: tőkearányosan hasonló összeggel járul hozzá a feltőkésítéshez. Ha pillanatnyilag nem is okoz gondot, hogy a városé maradt a teljes gyár, hosszú távon mindenképpen szükség van befektető bevonására, kiváltképp ha a manufaktúra nem tud nyereségesen üzemelni. Az eladási szándék ezért a város részéről folyamatos, a mostanit feltehetően újabb felhívás követi.

Péterné Marosy Katalin, a gyár vezérigazgatója szerint a sikertelen eladás ellenére nem fenyegeti csőd a vállalatot, miután az idei üzleti tervet a "pluszpénz" nélkül állította össze. A lassan elengedhetetlen fejlesztésekhez nyilván szükség lenne tőke bevonására, de az már a tulajdonos önkormányzat döntése, hogy milyen formában és milyen gyorsan teszi azt. Péterné Marosy Katalin hangsúlyozta: idén nem kell csoportos létszámleépítésre számítani, legfeljebb racionalizálásra lehet szükség. A vállalat idei legnagyobb feladata a klasszikus márkaerősítés, a termékportfólió megújítása, valamint a Zsolnay Kulturális Negyed pirogránit igényeinek kiszolgálása.

Nagy Csaba fideszes alpolgármester úgy véli: mind a Zsolnay-gyár, mind a reptér értékesítése leginkább a bizonytalan politikai helyzet miatt hiúsult meg. A légikikötőt épp a pécsi polgármester-választás előtt hirdették meg, és az aktuális helyzet egyáltalán nem vonzotta a befektetőket. A reptér esetében Nagy Csaba úgy vélte: sokkal égetőbb a helyzet, hiszen a létesítmény havi tízmillió forintos fenntartását jelen pillanatban is hitelből finanszírozza a pécsi önkormányzat, amely keret várhatóan ősz elejére teljesen kimerül. Így addigra mindenképpen valamilyen megoldást kell keresni: a jelenleginél is takarékosabban működtetni, vagy akár csak üzemeltetési szerződést kötni a remélt jelentkezőkkel.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!