Kötelező az ügyész részvétele a bírósági tárgyaláson

Az Alkotmánybíróság (Ab) döntése értelmében legké­sőbb 2011-től kötelező lesz az ügyész részvétele a büntetőügyek bírósági tárgyalásain.

A közlemény szerint az Alkotmánybíróság azért 2010. december 31-i hatállyal semmisí­tette meg a megtámadott rendelkezéseket, hogy kellő ideje legyen a jogalkotónak a megfelelő szabályozás megalkotásához, illetve az ügyé­szi szervezetnek az új helyzethez való alkalmazkodáshoz.

Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy az alkotmányon alapuló ügyészi vádképviselet felté­telezi az ügyész tárgyaláson való jelenlétét, a vád szemé­lyes képviseletét, és ha az ügyész nincs jelen a tárgyaláson, akkor közvádlói feladatának nem tehet maradéktalanul eleget.

A tárgyalás a bizonyítás fő helyszíne

A büntetőeljárási törvény szerint a tárgyalás a bizonyítás fő helyszíne. Ha az ügyész nincs jelen, a bíró vádlói szerepbe kényszerülhet, adott esetben - a váddal összefüggésben - az ügyészre tartozó kérdéseket kell feltennie, ami nem egyeztethető össze a bírák alkotmányos szerepkörével - indokolt az Ab.

Kiemelte, hogy az ügyész tárgyaláson való jelenléte közvetlenül érinti a büntetőeljárás garanciarendszerét, ezért pergazdaságossági és eljárás-egyszerűsítési szempontok nem indokolhatják, hogy a bírói és az ügyészi funkciók esetleges keveredése révén kétség merüljön fel a bíróság pártatlanságával, az eljárás tisztességes voltával kapcsolatban.

Egy veszprémi bíró kért állásfoglalást

Az Ab által most megsemmisített rendelkezés alkotmányellenességének megállapítását a veszprémi városi bíróság egyik bírája kérte, egy előtte folyamatban lévő ügy kapcsán. A veszprémi ügyben ugyanis az ügyész közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt emelt vádat, és bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni. Az eljáró bíró azonban a tárgyalás előkészítése során észlelte, hogy a tárgyaláson szükséges az ügyész részvétele.

Az Alkotmánybíróság vizsgálata során megállapította, hogy a büntetőeljárási törvény rendelkezései széles körben teszik lehetővé tárgyalás tartását ügyész részvétele nélkül: az ötévi vagy ennél enyhébb szabadságvesztés körébe tartozik például a közösség elleni izgatás, a segítségnyújtás halált okozó elmulasztása, az embercsempészés, a választás rendje elleni összes bűncselekmény, a gazdasági bűncselekmények nagy része. A legfőbb ügyész tájékoztatása szerint 2008-ban az első fokú bíróságok tárgyalásainak 36-37 százalékán nem vett részt az ügyész, vagyis a tárgyalandó ügyek jelentős hányadát érinti a vizsgált és most megsemmisített rendelkezés.

A határozathoz Balogh Elemér, Lenkovics Barnabás és Paczolay Péter alkotmánybírók különvéleményt csatoltak. A határozat megtalálható az Alkotmánybíróság honlapján.