A BRFK eljárást indított a Gárda ügyében

A rendőrség az ügyészségtől kérte annak kivizsgálását is, hogy történt-e a tüntetésen hatósági intézkedés elleni izgatás. Szombaton a Jobbik Magyarországért Mozgalom nagygyűlést tartott a Szabadság téren, ahol közfelkiáltással újjáalakult a Magyar Gárda mozgalom.

Az Országos Rendőr-főkapitányság pedig szombat este tudatta: "aki a bíróság által jogerősen feloszlatott társadalmi szervezet vezetésében vesz részt, bűncselekményt követ el". A főkapitány még a szombati rendezvény előtt tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: ha valaki jogsértést követ el, a rendőrség határozottan, szakszerűen és törvényesen lép fel vele szemben.

Legalább két bűncselekmény gyanúja miatt indítható büntetőeljárás azzal kapcsolatban, hogy a Jobbik szombati rendezvényén újjáalakult a jogerősen feloszlatott Magyar Gárda mozgalom, ismertette álláspontját Tóth Mihály büntetőjogász.

Mindkettő úgynevezett "szunnyadó" tényállás a büntető törvénykönyvben, ügyészi, bírói gyakorlata nincs, a hatóságok nem szokták alkalmazni, de úgy látszik, most ennek is eljött az ideje - mondta az egyetemi tanár.

Az egyik az egyesülési joggal való visszaélés, amely szerint, aki feloszlatott társadalmi szervezet vezetésében vesz részt, szervezi, irányítja, koordinálja azt, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A másik a törvény, vagy hatósági rendelkezés elleni köznyugalmat megzavaró izgatás, mely három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

A több évtizedes ügyészi gyakorlattal is rendelkező szakember hozzátette: szerencsétlennek tartja azt az utóbbi években kialakult hatósági gyakorlatot, amely "kényes" ügyekben feljelentésre vár, ahelyett, hogy hivatalból eljárna a tudomására jutott, nyilvánvalóan bűncselekmény gyanúját felvető esetekben, és a közvélemény számára büntetőjogi szempontból megnyugtató módon megvizsgálná és tisztázná a történteket.

Ugyanakkor Tóth Mihály megjegyezte azt is: a rendőrség egyes esetekben rendkívül nehéz helyzetben van, bizonytalankodása abból a szempontból érthető, hogy nehéz a történtek jogi megítélése, nincs kialakult ügyészi, bírói gyakorlat, amely orientálhatná a rendőrséget. Továbbá ezekben az ügyekben erős a nyilvánosság nyomása több irányból is: nem ritka, hogy ugyanazon eseményekkel kapcsolatban egyszerre éri durva bírálat a rendőrséget azért, mert túl kemény volt, és ugyanakkor azért, mert nem volt elég határozott.

Azonban a Magyar Gárda feloszlatása ügyében ritkán látható határozott és egyértelmű konszenzus alakult ki a magyar jogalkalmazó szervek között, dacára annak, hogy politikailag kényes ügyről van szó, hiszen az ügyészség ezt indítványozta, és a bíróság első- és másodfokon egyaránt így döntött - mutatott rá Tóth Mihály.