Tavaly 73 milliárd forint hálapénz ment az orvosok zsebébe

2009.08.18. 14:38 Módosítva: 2009.08.18. 15:08
Tavaly 73 milliárd forint hálapénzt adott a magyar lakosság az egészségügyben, derül ki a Corvinus Egyetem Marketing Tanszéke által végzett kutatásból. A legtöbb hálapénzt a kórházban adják az orvosoknak, átlagosan 28 500 forintot.

A paraszolvencia gátolja az egészségügy fejlődését, az ágazat helyzetének normalizálódását, a továbblépéshez azonban elsőként magát a problémát kell alaposan megismerni, mondta Lukács Marianna, a felmérést kezdeményező Patika Egészségpénztár igazgatója.

Módszertan

A Corvinus Egyetem Marketing Tanszéke által végzett kutatásban 2188 embert kérdeztek meg 2008 novemberében. A felmérés csak a korcsoport szerint reprezentálja a 18 év feletti magyar lakosságot, a mintában az átlaghoz képest magasabb a nők a aránya és a válaszadók döntően városban élnek.

A Corvinus Egyetem Marketing Tanszéke által végzett kutatás szerint tavaly 73,4 milliárd forint hálapénzt adtakl az egészségügyben. A kutatók ezt az összeget a kérdőíves felmérés eredményei és az orvos-beteg találkozók hivatalos adatai alapján számolták ki.

A paraszolvencia összegén belül nagy különbségek vannak, az összegek 1000 forinttól egészen 500 ezer forintig terjednek. A legtöbb hálapénzt a kórházban adják az orvosoknak, átlagosan 28 500 forintot. A rendelőintézetben átlagosan 8600 forintot kapnak az orvosok, a háziorvosok pedig 6600 forintot. A nővérek zsebébe a kórházban átlagosan 6800 forintot csúsztatnak, a rendelőkben és a háziorvosnál kisebb a tarifa, 2500-3000 forint.

A hálapénzként adott összeg a családban egy főre jutó kereset emelkedésével növekszik: a kórházi orvosoknak adott hálapénz összege a legfelső jövedelmi csoportban közel kétszerese (41 ezer forint) a legalsó jövedelmi csoporténál (21 ezer forint).

A paraszolvencia elterjedtségét mutatja, hogy azok közül, akik az elmúlt három évben elmentek orvoshoz, 72 százalék adott hálapénzt.

A hálapénzt adók 54 százaléka úgy gondolta, hogy jobb szolgáltatást kapott. A kutatók ezzel kapcsolatban megjegyzik: elképzelhető, hogy itt egyfajta önigazolás is működik - ha már egyszer adott az ember pénzt, akkor szerinte biztos jobb ellátást kap, holott az egészségügyi szolgáltatások minősége a beteg számára nehezen általában megítélhető.

A kutatók szerint ugyanakkor megerősítést nyert az a feltevés, hogy a hálapénz különbséget eredményez az orvosok egyes betegekhez való hozzáállásában. A megkérdezettek 66 százaléka szerint a kórházban az ember csak akkor kap külön figyelmet az orvostól, ha hálapénzt fizet. A szakrendeléseknél ugyanezt még magasabb arány, 74 százalék gondolja.

A megrendezettek többsége (60 százaléka) szerint a kórházakban a magánbetegek miatt hosszabb a várakozás. A "választott orvos nélkül ma már többet kell fizetni" véleményt a válaszadók közel fele osztja. A megkérdezettek 54 százaléka szerint ma többet kell fizetni zsebbe az orvosnak, mint három éve, 41 százalékuk pedig úgy véli: három év múlva még magasabbak lesznek ezek az összegek.

Az elmúlt évek kutatásai az évente adott hálapénz nagyságát 30-100 milliárd forint közöttire becsülték.