Tönkremehet 500 vidéki kispatika

Ha tovább csökken a gyógyszertárak állami támogatása, az a kistelepüléseken élők gyógyszerellátását veszélyeztetheti, és a növeli a lakosság gyógyszerbeszerzési költségét, hívta fel a figyelmet Horváth Tamás a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke. A patikák támogatása két részből áll, az egyik a támogatási előleg - amely évről évre egyre kevesebb -, a másik a működési támogatás. Az utóbbit azok a patikák igényelhették, amelyek például egyedüliként üzemelnek a településeken, vagy nem tudják megoldani a gyógyszerész helyettesítését. A kamarai elnök emlékeztetett arra: korábban a Gazdasági Versenyhivatal is úgy foglalt állást, hogy ezen működési támogatásra szükség van.

Megszűnik a támogatáselőleg?

A finanszírozási támogatáselőleget 2001-ben vezette be a kormány, és akkor 6 milliárd forint volt erre a költségvetésből, 2007-ben viszont már csak 1,7 milliárd, 2008-ban csupán 900 millió forinton osztozott 235 patika. Erre a költségvetési évre pedig már nem is szerepelt ez a támogatási forma a büdzsében.

A vissza nem térítendő működési támogatást - amely 50 és 150 ezer forint közötti összeget jelent - 2007-ben 340, 2008-ban 619 gyógyszertár vette igénybe, míg tavaly már 750 patika igényelt ilyen támogatást a Magyarországon működő 2 400 gyógyszertárból.

Medgyaszai Melinda, az Egészségügyi Minisztérium szakállamtitkára arra nem válaszolt, elvonják-e jövőre a támogatáselőleget. A tárca illetékese nem tart attól, hogy patikák szűnnének meg. A patikaalapítást is lehetővé tevő gyógyszer-gazdaságossági törvény 2007-es életbe lépése óta 300 gyógyszertár létesült és ez a tendencia folytatódni fog, fogalmazott Medgyaszai Melinda.

70 százalékkal többet fizetnek a gyógyszerekért

A gyógyszerészek sajtótájékoztatóján ismertették a Szinapszis piackutató cég felmérését a lakosság gyógyszerköltéséről. Egy magyar háztartás vényköteles gyógyszerekre havonta átlagosan 6600 forintot költ, míg recept nélküliekre 2100 forintot. A krónikus betegek átlagosan havonta 9300 forintot fizetnek vénnyel kiváltható gyógyszerért.

Az elmúlt három évben 70 százalékkal többet fizettek a betegek vényköteles gyógyszerekért, a legtöbbet a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők költötték - ismertették.

Egyaránt csökkent a vényköteles és vény nélkül kapható készítményekre költőknek az össznépességen belüli aránya az elmúlt években. Ennek az a legfőbb oka a kutatók szerint, hogy csökkent a fizetőképes kereslet, ami azt is jelenheti, hogy egyes gyógyszereket nem váltanak ki, vagy az emberek saját maguk csökkentik az orvos által felírt adagokat.

Horváth Tamás kamarai elnök azt mondta, hogy az alacsony jövedelműek, és az esetenként egyidejűleg több gyógyszerre szorulók egyéni "technikát" dolgoznak ki. "Válogatnak" a receptek közül, és nem mindig váltják ki az orvos által előírt gyógyszert, vagy az orvos által előírt adagon változtatnak, hogy a készítmény "tovább kitartson". A köztestület elnöke szerint azonban a nem megfelelő gyógyszerszedés előbb-utóbb további terheket ró az egészségügyre.

A tárca nem számol gyógyszeráremeléssel

Az Egészségügyi Minisztérium szakállamtitkára a Független Hírügynökség tudósítása szerint azt mondta: az ártámogatások csökkentése miatt a dobozonként betegterhek átlagosan 200 forinttal nőttek 2006-ról 2007-ra, a növekedés pedig stagnál 2009-ben, és nem számolnak gyógyszerár-növekedéssel sem. Ennek oka az, hogy sok originális gyógyszernek lejár a szabadalmi védettsége, ami a generikus utángyártást teszi lehetővé, így olcsóbbá téve a patikaszert.

Az Egészségügyi Minisztérium szerint a gyógyszerkassza valószínűleg nem lesz több a jövő évi költségvetésben, de a tárca arra törekszik, hogy ne is csökkenjen - mondta Medgyaszai Melinda. "Mi úgy tervezünk, hogy a jövő évre az idei kondíciókat próbáljuk tartani" - közölte, hozzátéve, a bevételi oldalon mindenképpen visszaesés lesz, hiszen a gazdasági válság hatására csökkent a foglalkoztatás Magyarországon, így kevesebb lett a járulékbevétel.