A nőt 2000-ben tartóztatták le kábítószerrel való kereskedés gyanúja miatt, és végül 2006-ban mentette fel a bíróság. A roma asszony három évig tartó előzetes letartóztatása alatt nem tudott dolgozni, illetve a zárkában töltött évek során súlyos egészségkárosodást szenvedett. Sok foga kihullott, petefészek-gyulladását se kezelték megfelelően. Az egyik budai meddőségi centrum vizsgálata szerint a nő emiatt meddő lett. Mindezek miatt 5 milló forint vagyoni és 25 millió forint nem vagyoni kártérítést követelt a magyar államtól.
A bíróság nem jogerős ítélete szerint az asszonynak az általa kért harmincmillió forint helyett csak 7, 8 millió forintos kártérítés és ennek kamatai jár. Az indoklás szerint a lelki és más egészségügyi károsodás miatt kért nem vagyoni kárigénynél csak a nő fogromlását tudta figyelembe venni, a keresetkiesés miatti vagyoni kárigény esetében pedig csak havi negyvenezer forint keresetet állapított meg, amelyből levonta a nő rabkeresetét.
A per ügyirataiból az derül ki, hogy az államot képviselő minisztérium szakértői véleményekkel próbálta igazolni, hogy a nő kint, civil körülmények közt is megbetegedett volna. A nőgyógyászati és pszichiátriai orvos-szakértő vélemény a nőt okolják betegségeiért. Az asszony állítása szerint a nőgyógyászati vizsgálat meg sem történt, a pszichiátriai vizsgálatot végző orvos pedig egyetlen beszélgetésből a véleményében leírtak szerint többek közt arra a következtetésre jutott: a nő életvezetése „élősködésre való hajlamot” mutat, és egészségügyi károsodásait magának köszönheti, nem a fogvatartási körülményeinek.
„Ha harc, hát legyen harc, felháborító ítélet született, fellebbezünk” – nyilatkozta a Roma Sajtóközpontnak az asszony ügyvédje.