Vendel
11 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Az NBH összekuszálta a szálakat

2009.09.04. 00:01
Gulyás József szerint a rendőrség nem kapott meg az NBH-tól minden, a romagyilkosságokkal kapcsolatos adatot. Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának SZDSZ-es tagja úgy véli, hogy a politika túlságosan rátelepszik a szolgálatokra, és nem megfelelő a terület szakmai és politikai vezetése.

Az utóbbi napokban több információ is megjelent az NBH szerepéről a romagyilkosságok felderítésében, és ezek alapján összeesküvés-elméletek is megfogalmazódtak. Nehéz tisztán látni, mi lehet igaz belőlük.

Valóban nehéz kiigazodni, de mindenképp a nyomozó hatóságok javára írandó, hogy megvannak a feltételezett tettesek, bár itt is vannak kérdőjelek. Még nem egyértelmű, hogy valamennyi elkövetőt elfogták-e, illetve hogy sikerült-e tisztázni, hogy a tetteseknek milyen segitőik voltak. Annak tisztázása, hogy milyen kör segítette a gyilkosságok elkövetését, még a nyomozás feladata lesz.

Ezzel arra a dokumentumra utal, ami a hétvégén jelent meg, és aminek a valódiságáról nincsenek egyértelmű információk? Az irat egyebek mellett arról szól, hogy az elfogott gyanúsítottak nincsenek birtokában olyan szellemi képességeknek, hogy alkalmasak lennének egy ilyen gyilkosságsorozat kitervelésére.

Fotók: Huszti István
Fotók: Huszti István

Nem szeretnék részt venni összeesküvés-elméletek gyártásában, teljesen kizárom, hogy a szolgálatoknak szerepük lehetett a gyilkosságok elkövetésében. Nem gondolom azt sem, hogy különleges szellemi képességre van szükség a romák elleni támadások, illetve a gyilkosságsorozat előkészítéséhez, kivitelezéséhez.

Az NBH-nak a dokumentumról szóló közleménye alátámasztja, amit korábban többen is vélelmeztünk, hogy az bennfentes információk alapján készült, továbbá hogy több eleme igaz, bár azt nem tudjuk, melyek ezek. Nagyon bízom benne, hogy az a része nem igaz, hogy éppen azelőtt állították le az egyik elkövető megfigyelését, amikor kiderült, hogy fegyverek beszerzésére készül. Ha ez igaz, akkor annak súlyos büntetőjogi következményei kell, hogy legyenek.

Ebben a közleményben volt egy olyan rész is, mely szerint „az NBH ebben az ügyben külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtést addig folytatott, ameddig annak törvényi feltételei fennálltak”. Ez mit jelenthet?

Egyrészt problémának látom, hogy az illetékes miniszter félreértelmezve szerepét, a mai napig nem szólalt meg, másrészt szerintem ez a közlemény túl későn született meg, és nagyon rosszul fogalmazott. Ilyen kényes helyzetben az NBH felelős vezetőinek nagyon egyértelmű, nagyon világos megszólalásokkal kéne segíteniük az eligazodást. Mindent persze nem tehetnek ki az asztalra, de az nem fér bele, hogy még jobban összekuszálják a szálakat, és táplálják a születőben lévő összeesküvés-elméleteket.

A jogszabályok egyébként lehetővé teszik, hogy megfigyeléseket, lehallgatásokat meghosszabbítsanak, ezt a szabályozást nyilván az NBH-nál is ismerik, így különösebb akadálya nem lehetett annak, hogy a megfigyelést folytassák, vagy újraindítsák.

A közlemény kitér arra is, hogy „a szolgálatok a legszorosabban együttműködtek a rendőrséggel, amelynek átadtak minden rendelkezésére álló adatot”.

Ez nyilvánvalóan nem igaz. Az országos rendőrfőkapitány szerint még ennek a hétnek az elején sem kapták meg az NBH-tól a megfelelő információkat a feltételezett elkövetőkről. Ennek fényében az NBH és a nyomozó hatóságok közti együttműködés nem lehetett megfelelő.

Amikor van egy sorozatgyilkosság, és a lehetséges elkövetési motívumok között szerepel a rasszista indíték, akkor nyilván össze kell rakni egy olyan halmazt, amiben benne vannak azok a potenciális elkövetők, akik valaha rasszista indítékű cselekményekkel kapcsolatban, akár szélőséges csoportok környékén látókörbe kerültek. A lehetséges elkövetői körről már a nyomozás korai szakaszában minden jelentőséggel bíró információnak ott kell lennie a nyomozás vezetőinél. Ehhez képest ezt még most kell külön kérniük.

02

Ezek az információk ott hevernek az NBH illetékeseinél, és valamiért mégsem kerülnek elő egy ilyen kényes nyomozásban. Szerintem az NBH-nak megfelelő időben kellett volna adatokat szállítania a nyomozó hatóságoknak, de nem ez történt, ami rendkívül súlyos hiba.

Mivel közvetlenül nem kezdeményezhetem, ezért országgyűlési képviselőként hivatalos formában kérdéssel fordulok a legfőbb ügyészhez, hogy a katonai ügyészség indított-e már vizsgálatot az ügyben. Itt emberéletekről van szó, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy az elkövetőket az első, a harmadik, vagy csak a hatodik gyilkosság után fogják el.

Indítványozni fogom emellett, hogy a nemzetbiztonsági bizottság a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény alapján indítson ténymegállapító vizsgálatot az NBH-nál, amire van jogosítványa, csak eddig nem élt még ezzel a lehetőséggel. Ebben az ügyben indokolt megnézni, hogy az elkövetőkkel kapcsolatos intézkedések, a róluk szóló információk kezelése, értékelése, továbbá megosztása, átadása a nyomozó hatóságokkal hogyan, miként és mikor történt.

Akkor mennyire bízhatunk meg a szolgálatokban? Mennyire befolyásolja tevékenységüket az éppen aktuális kormány vagy a szakmai vezető személye?

A szolgálatok akkor teszik jól a dolgukat, ha botrányok érintettjeiként, bűncselekmények gyanúsítottjaként vagy elkövetőiként, továbbá bakikkal és bénázásokkal kapcsolatos történetekkel nincsenek jelen a napi sajtóhírekben, ha nincsenek botrányok, ha nincsenek szivárogtatások.

Mára azonban az aktuális ügyek elérték azt a kritikus tömeget, amikor a kormányfőnek meg kell vizsgálnia, hogy mit tehet azért, hogy újraépüljön a szolgálatokba vetett közbizalom. Mindennemű pártkonfliktus felett álló nemzeti érdek, hogy a szolgálatok az alkotmányos felhatalmazás keretei között hatékonyan, napi politikai befolyásolástól mentesen, szakszerűen lássák el a feladatukat. Ezért fizetünk adót, ezért tartjuk fent őket, ezért részesülnek évente több tízmilliárddal a költségvetésből.

05

A rendszerváltás óta nem először kell arról beszélni, hogy a szolgálatok működése át van politizálva, és játszmák szereplőivé, de leginkább áldozataivá válnak. Közérdek, ezért valamennyi pártnak az lenne a feladata, hogy biztosítsa a szolgálatok depolitizált működését. Ezért persze legtöbbet a mindenkori kormány, illetve kormánypárt tehet.

Ezen a területen, akárcsak a rendőrség, a bíróságok vagy az ügyészség esetében, a látszatát is el kell kerülni annak, hogy azt bármelyik párt saját felségterületeként kezeli.

Mi lehet az oka, hogy jelenleg nem működnek megfelelően?

Valószínűleg a kormányfő a kormányalakításkor nem gondolta végig, mit is lehet és kell tenni ezen a területen, nem szabott új irányt. Hiányzik a felelős politikai vezető, és éppen változik a felelős szakmai vezető személye. Ficsor Ádám hónapokkal ezelőtt bejelentette távozási szándékát a titokminiszteri posztról, ehhez képest nem tudjuk, mit gondol a miniszterelnök a poszt betöltéséről.

Megjegyzem, nem tartom felelős magatartásnak, hogy valaki úgy vállal el közfeladatot egy ilyen kényes területen, hogy pár hónap múlva ellép a szereptől, mint az a színész, aki egyetlen előadáson akar Ádámot és Lucifert játszani. Az aktuális skandallum ismeretében egyébként, ha nem távozna önként, fel kéne őt menteni a pozíciójából.

Ficsor Ádám tíz nap múlva távozik. A jelenlegi helyzetben nem kéne már tudni, hogy ki lesz az utódja, illetve nem kellett volna már elkezdődnie az átadás-átvételnek, hogy a terület irányítása, különösen az aktuális helyzetben folyamatos maradhasson?

Nyilvánvaló, hogy a miniszterelnök még nem találta meg a megfelelő személyt, vagy nem tudott még megállapodni az MSZP-vel ebben a kérdésben. Komoly vezetői válság van.

A kiszámítható működéshez stabilitásra, felkészült vezetőre lenne szükség, aki a ciklus végéig kellő hozzáértéssel tudja ellátni feladatát. A kiválasztáskor és a kinevezési folyamatban emellett a miniszterelnöknek törekednie kéne arra, hogy a személlyel és a különböző formális-informális egyeztetésekkel erősítse a depolitizált működésbe vetett bizalmat.

04

Indokoltnak tartanék egy konzultációt az ellenzéki pártokkal, még akkor is, ha teljes egyetértésre vagy támogatásra nem lehet számítani, de gesztusokra minden korábbinál nagyobb szükség van. Ha egy önmagát baloldalinak tartó válságkezelő kormány nem képes ilyen helyzetben, pár hónappal a kormányváltás előtt gesztust gyakorolni, ellenzéki szerepben hiányozni fog a morális alap, hogy kritikával lépjenek fel az egészpályás letámadással szemben.

Kérdőjelek vannak az NBH élén történt váltással kapcsolatban is, Balajti László bizottsági meghallgatás nélkül került a főigazgatói posztra.

Balajti László neve már Laborc Sándor távozásának bejelentésekor szóba került, kormánykörökben őt nevezték meg utódként, egyébként mindenféle előzetes konzultáció nélkül. Már akkor elmondtam, hogy a név bejelentése előtti egyeztetésekkel lehet elkerülni a Laborc Sándoréhoz hasonló kinevezési fiaskókat.

Kényes pont, hogy most elmaradt a bizottsági meghallgatás, amiről pedig a nemzetbiztonsági törvény rendelkezik. A bizottság hivatalos tájékoztatást sem kapott, részleteket nem ismerünk, de az kiderült, hogy létezik egy, az ideiglenes kinevezésről szóló miniszterelnöki határozat, amely úgy szól, hogy Balajti megbizatása egyéb intézkedésig, de legfeljebb egy évre szól. Ez megint nem példás eljárás, és a bizonytalanságot erősíti a szervezetenben is.

Balajti esetében – aki egyébként annak a szakszolgálatnak a vezetője – amelyik a lehallgatásokért is felel, az sem világos, hogy az új feladata mellett a régit is ellátja-e.

A nemzetbiztonsági bizottság tagjaként mennyire érzi hatékonynak a bizottság és a szakszolgálatok együttműködését?

Ebben is új fejezetet kell nyitni, mert a törvényben biztosított ellenőrző funkció nem teljesül maradéktalanul. A bizottság – miközben a nemzetbiztonsági törvény előírja – nem kap meg jelentéseket olyan fajsúlyos kérdésekről, amik a hírekben amúgy rendre szerepelnek, mint például szélsőjobboldali jelenségek, terrorfenyegetés. Azt nem feltételezem, hogy ilyen tartalmú jelentések nem készültek, mert akkor az NBH nem teszi a dolgát.

03

Tisztázásra vár, hogy ha az NBH készít ilyen jelentéseket, és eljuttatja őket a miniszterelnöknek vagy az illetékes miniszternek, Ficsor Ádámnak, akkor ezek miért nem kerülnek a bizottsághoz. A hozzánk eljutó jelentések alapvető kérdésekben irrelevánsak, vagy nem tartalmaznak fajsúlyos információkat, a sajtóból gyakran érdemibb információkhoz lehet jutni.

Mi lehet a tisztázás módja?

A bizottság elnökének a törvény szellemével és betűjével összhangban határozottabban kell kifejeznie, hogy ezekre a jelentésekre igényt tart, és a bizottság tagjainak is komolyabban kell venniük az ellenőrző funkciót.