Sámuel, Hajna
18 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

A minisztérium szerint Kenedi megnézhette a kért iratokat

2009.09.07. 19:15 Módosítva: 2009.09.07. 20:03
A Honvédelmi Minisztérium szerint Kenedi János már 2005-ben megnézhette azokat az állambiztonsági iratokat, melyek visszatartásáért márciusban a strasbourgi emberi jogi bíróság idén májusban elítélte a magyar államot. A történész szerint ez nem igaz.

A Honvédelmi Minisztérium azt állítja, hogy Kenedi János már 2005-ben betekinthetett azokba a pártállam idején keletkezett állambiztonsági iratokba, amelyeket először még 1998-ban kért a magyar államtól.

A HM szerint Kenedi 2005. október 19-én ügyvédjével együtt látogatott el a hadtörténelmi levéltárba, és erről jegyzőkönyv is készült. Annyit azonban ők is elismernek, hogy a kért iratok közül a legtöbbet nem kaphatta meg az állampárti titkosszolgálatok működését kutató történész, mert "azok fellelhetőségéről nem tud[nak] felvilágosítást adni".

Kenedi szerint nem igaz, hogy teljesítették volna kérést, mert nem készíthetett másolatot a dokumentumokról. Ráadásul a meglévő iratból is csak 27 oldal volt nyílt, így a látogatás során gyakorlatilag csak az első lapra tekintett rá. "Így csak hazugságnak minősíthetem, amit a HM állít, hogy betekintettem volna ebbe az iratba, s erről jegyzőkönyv készült", mondta a történész.

Tíz éve húzódik

A történész először 1998 szeptemberében az állampárti titkosszolgálatokról szóló tanulmány elkészítése céljából kért betekintést olyan iratokba, amelyek a belügyminisztérium birtokában voltak. Az év novemberében a belügyi tárca megtagadta a betekintést, Kenedi pedig bírósághoz fordult. A következő év januárjában a bíróság kimondta, hogy a minisztréiumnak teljesítenie kell a történész kérését.

A BM 1999 novemberében felajánlotta a betekintés lehetőségét, azzal a feltétellel, hogy Kenedi titoktartási nyilatkozatot ír alá. Ő ezt elfogadhatatlannak minősítette, és kérte a számára kedvező bírósági ítélet érvényesítését. A bíróság ezt 2000 decemberében el is rendelte. A belügyi tárca azonban ezután is akadályozta, hogy Kenedi közzétehesse az iratokból nyerhető információt.

A minisztérium kétszer is bírságot fizetett, mert nem hajtotta végre a bíróság ítéletét. Végül aztán 2003 decemberében a szóban forgó iratokat - egy kivételével - átszállították az Országos Levéltárba, és ezzel az iratok nyilvánossá váltak. A fennmaradó egy dokumentumhoz Kenedi azóta sem kapott korlátozásmentes hozzáférést.

Az ügyben 2009-ben a strasbourgi emberi jogi bíróság is ítéletet hozott: ebben elítélik a betekintést jogellenesen megtagadó magyar szerveket, és az eljárás túlzott elhúzása miatt hat-, a felmerült költségek megtérítése címén hétezer eurót ítéltek meg Kenedinek.