Szili Katalin búcsúfellépése

Utolsó napirendi javaslatát terjesztette elő az Országgyűlés elnökeként Szili Katalin. Búcsúfellépésén még levezényli a napirend előtti felszólalásokat és az interpellációkat, majd az azonnali kérdések idejére valószínűleg már átadja helyét egyik helyettesének. A kérdések után pedig a képviselők már dönthetnek is utódjáról. A parlamenti szabályok szerint az MSZP építése érdekében folytatandó munkája miatt távozó Szili helyére is a szocialisták jelölhetnek, Katona Béláról szavazhatnak majd a képviselők titkosz választáson. Nem valószínű, hogy ebben a kérdésben bárki is keresztbe kívánna tenni nekik, így hétfő délután már új elnöke lesz a Parlamentnek.

A személyi kérdések megnyugtató rendezése után elsőként Seres Mária képviselői költségtérítésről szóló népszavazási kezdeményezését utasíthatják el, miután az Alkotmánybíróság július 15-i, 82/2009 számú határozatában megsemmisítette a népszavazást korábban kiíró országgyűlési határozatot. A kezdeményezés okafogyottá vált, ugyanis a képviselők maguk rendezték a költségtérítés kérdését a parlament nyári ülésszakán.

Sólyom alázta a képviselőket

Ezután a képviselők újra szavaznak majd a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött - és nem mellékesen megsemmisítő kritikával illetett - társasházi törvényről is. Sólyom László elsősorban azt kifogásolta, hogy a társasházak törvényességi felügyeletét az erre felkészületlen ügyészségekre testálta a törvény, másrészt kifogásolta, hogy a törvény egyes paragrafusai konkrét lehetetlenségeket állítanak.

A 27/A paragrafus a társasház szerveiről beszél, bár a társasháznak a törvény szerint nincsenek szervei. Sólyom szokatlanul hosszú, hétoldalas levele végén általános kritikával illeti a törvényalkotói munkát. "Az elmúlt években a törvények aláírása és kihirdetése során számos alkalommal szembesültem azzal, hogy egyes törvények vagy azok valamelyik rendelkezése nem kellőképpen átgondolt, nem illeszkedik semmilyen tágabb koncepcióba, az új szabályozást nem támasztják alá felmérések, statisztikai adatok, nem végeznek semmilyen hatásvizsgálatot, továbbá, hogy a törvény alapvető szakmai, jogdogmatikai hiányosságban szenved, nem egyszer nyilvánvalóan alkalmazhatatlan lenne" - írta.

Nem tudjuk megállni, hogy ide idézzük a bírálat leggyilkosabb mondatát is. "A képviselők részvétele a törvényjavaslatok előkészítésében fontos lehet, de csak akkor, ha az nem megy a törvények minőségének rovására." (A teljes levél .pdf-ben)

Megszülethet az új Ptk.

Hétfőn kerül napirendre az új Polgári Törvénykönyv (letölthető .pdf-ben) is, melynek 1348 oldalát nem vizsgáltuk át tüzetesebben. Az új Ptk. elfogadásával lezárul a magyar jog legnagyobb átalakítása, miután tavasszal és nyáron már elfogadták az új Bünte Tőtörvénykönyvet és az új Büntető-eljárásjogi Törvényt.

Stratégiát kapnak a fiatalok

A Ptk. után a képviselők szavazhatnak az új Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról (letölthető .pdf-ben). A nemzet ifjai megnyugodhatnak, stratégiailag lesz gondoskodva róluk, ezt már az is jelzi, hogy a stratégia egy szép, de nyelvtanilag hibás mottóval indul: "...Hogy általuk legyen jobb!"

A Nemzeti Ifjúsági Stratégia bevezetője szerint az új ifjúságpolitika egyszerre lesz "korszerű, modern és progresszív". A politikusok az ifjakra, politikusul "az ifjúsági korosztályok tagjaira" nem hülyegyerekekként tekintenek, hanem "önálló, döntésképes egyénekre, [...] a jövő alkotóira".

A stratégiára (politikusul: a Stratégiára) azért van szükség, mert alkotói szerint "[a]z államnak felelőssége (sic!) van abban, hogy polgárainak a társadalomba történő beilleszekdése sikeres legyen". A stratégia a 29 éveseket az ifjúság körébe sorolja, igen gyakran hivatkozik 2004-ben készült felmérésekre, adatokra, gyors és felületes áttekintés után a legfrissebb adatok 2006-ból valóak. A 73 oldalas stratégiában a jövőről először a 31. oldalon esik szó, egy vízió formájában, mely szerint a jövő ifjúsága erőforrás, amely biztosítja saját maga és közössége boldogulását. A jövő fiatalja környezet- és egészségtudatos, elkötelezett a kulturális értékek és a tolerancia iránt, magyarsága mellett európaiságát is megéli, előre köszön és átadja a helyét a buszon az idősebbeknek. A stratégia mindezt 37 oldalon fejti ki. Hogy ezt hogyan akarják elérni? Ha jól értettük a célok között megbúvó sorokat, jelentős állami ráfordításokkal. A stratégia indoklását olyan vicces mondatokkal dobták fel, hogy "[a] Nemzeti Ifjúsági Stratégia megvalósításával kapcsolatban alapvető követelmény amegvalósulás folyamatos nyomon követése".

És az öregek

Miután az ifjúság gondjait megoldották a következő 15 évre, a képviselők dönthetnek az Idősügyi Nemzeti Stratégiáról is (letölthető .pdf-ben). Ez két oldallal hosszabb, mint az ifjúsági stratégia, és az elejére nem írtak semmilyen mottót, pedig ez már nem is 15, hanem 25 évre szól, és ha jól értjük, ilyen korábban nem is volt. A bevezető szerint a születéskor várható élettartam meghosszabbodása "a XXI. század egyik legpozitívabb eredménye", de egyben "kihívás" is. Az egyszerre korszerű, modern és progresszív ifjúságpolitikával szemben az időspolitika "flexibilis és hatékony", célja az idősek ellátásában érintett szakmák "folyamatos párbeszéde és együttműködése". A stratégia felismeri, hogy "az időskorú személyeknekegyénenként eltérő társadalmi és kulturális szükségleteik vannak", ezeket a "se többet, se kevesebbet" elv mentén elégítenék ki. Az is kiderül, hogy az ifjúsághoz hasonlóan az időskorúakat is "erőforrásként lehet és kell kezelni".

A stratégia keretében a kormányzat gondoskodni szeretne arról, hogy az idősek a sok szabadidejüket aktívan és hasznosan töltsék, mert az "az egyénszámára önmegvalósítási sikert jelent, míg a társadalom működése szempontjábóla kohéziót és a pozitív társadalmi identitást erősítő tényező".

Megnyugtató, hogy az idősstratégia kidolgozásához már nem ötéves, hanem friss adatokat használtak. Az egyik legmeglepőbb adat, hogy a nyugdíjas háztartásokban évente átlagosan 20,6 kilóval több húst, 1,5 kilóval több sajtot, 30,6 kilóval több zöldséget és 24,9 kilóval több gyümölcsöt fogyasztanak, mint az aktív háztartásokban. Elképzelhető tehát, hogy az idősek a sok szabadidejükben önmegvalósítás helyett esznek.

A jövőre vonatkozó elképzeléseket a stratégia 47. oldalán kezdik kibontani. A fentebb már említett célok megvalósítása "hosszú távú folyamatot igényel, mivel maga az idősödés is egyhosszú távú folyamat", állapították meg a stratégák, tehát a jelen idősei, akikről az előző harmincvalahány oldal szólt, valószínűleg már kimaradnak belőle. Talán majd az ifjúsági stratégia célcsoportja hasznot húzhat az egészből. A jövő öregjei a kormány elképzelése szerint megörzik fizikai erejüket, tenni akarásukat és társadalmi presztizsüket, ennek érdekében az állam támogatni kívánja a szeniorsportot is. A sport mellett "[a] spiritualitás és a transzcendencia iránti igény és a vallásgyakorlás fontos védőfaktor a társas támogatás, a társadalmi kohézió szempontjából", írják. A cél, "a sikeres idősödés".

Népszámlálás és gazdasági verseny

Miután a fiatalokról és az idősekről is gondoskodtak, a képviselők döntenek a 2011-es népszámlálásról szóló törvényjavaslatról is, hogy azt is tudjuk, hányan vagyunk. Az ülésnap legvégén pedig a Gazdasági Versenyhivatal számol be tavalyi tevékenységéről. Jó szórakozást!