Hat-öt arányban támogatta Juhász Gábor miniszteri kinevezését az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága. A polgári titkosszolgálatokat felügyelő miniszterjelölt a kormánypárti képviselők és a szabad demokrata Gulyás József igen szavazataival nyerte el a bizottság szűk többségének bizalmát, jelentette az Index tudósítója a parlamentből.
A bizottság korábban nem támogatta Ficsor Ádám miniszteri, és Laborcz Sándor nemzetbiztonsági igazgatói kinevezését, és a keddi ülés sem volt olyan sima, mint azt az eredményből gondolná a felületes szemlélő.
A miniszterjelölt pártpolitikai semlegességet ígért expozéjában, valamint azt, hogy az utóbbi idők tapasztalatai alapján erősíti majd az együttműködést a rendőrséggel, és más rendészeti szervekkel. Juhász rendszerhibának minősítette a cigánygyilkosságok után feltárt problémákat, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok közti együttműködés anomáliáit.
Juhász szerint hasonló rendszerhibák voltak megfigyelhetők a 2001. szeptember 11-i merényletek idején az amerikai titkoszszolgálatok működésben. "Úgy látszik nekünk is egy tragikus eseményre volt szükségünk a hibák napvilágra kerüléséhez" - fogalmazott Juhász.
"Önök jelentik a rendszer hibáját. Alkotmányossági és szakmai tekintetben is" - mondta Kövér László fideszes képviselő, egykori titokminiszter Juhász meghallgatása után. Kövér nemcsak titkosszolgálati területen, de országosan is a szocialistákat hibáztatta a kialakult helyzetért. "Vérlázító, hogy a miniszterjelölt a múlttal nem akar foglalkozni, kizárólag jövőbe tekintő programot próbált felvázolni a bizottság tagjai előtt" - minősítette Juhász bemutatkozását Kövér László.
Kövér szerint a cigánygyilkosságok ügyében nem létezhet olyan szintű dilettantizmus, mint ahogy ez a hírekből kitűnt. Annyira dilettáns emberek nem dolgoznak a szolgálatoknál, mondta a fideszes bizottsági tag. Kövér szerint az a kérdés, hogy utasítottak-e valakit, hogy legyen ennyire dilettáns. A bizottság öt fideszes tagja a szavazáskor nem támogatta Juhász Gábor kinevezését.
Gulyás József, a bizottság szabad demokrata tagja szerint komoly hibák feltételezhetők a kormányzati működésben, ha egy olyan súlyú ügyben, mint például a Laborcz Sándor távozása után megbízott főigazgató kinevezése, egyetlen átirat sem érkezett a nemzetbiztonsági bizottsághoz.
Gulyás korábban Laborcz főigazgatói és Ficsor szakminiszteri kinevezése idején is döntő szerepet játszott tartózkodásával a bizottsági szavazásban, most azonban úgy vélekedett, hogy a Fidesszel szemben jobbnak tartja, ha a ciklus végéig mégis van kinevezett miniszter a nemzetbiztonsági ügyek élén. Így Gulyás korábbi kételyei ellenére igennel szavazott, az öt szocialista bizottsági tag mellett hatodikként megadva a bizottsági bizalmat Juhásznak.
Gulyás azzal indokolta döntését, hogy az új miniszter - figyelemmel a nemzetbiztonsági terület mára lehasznált, bizalomhiányos állapotára - egy esetleges bizottsági leszavazást követően túl gyenge mandátummal kezdhetett volna csak a feladatához. Márpedig a terület politikai és szakmai irányítási problémái után a bizonytalanság állapota helyett a kinevezett és felelősséggel tartozó, interpellálható vezető mindenképpen előrelépés.
„Miközben valódi fordulatot várok a területen, azt gondolom, hogy a kormányfőn, és az általa kinevezésre jelölt miniszteren egyaránt múlik majd, hogy mire használják a meghallgatáskor megelőlegezett bizalmat. Fontos érv volt számomra, hogy a miniszter késznek mutatkozott a romagyilkosságok kapcsán az NBH ügyében indított feltáró bizottsági vizsgálat támogatására.”