Nándor
8 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Évvége - a kórházak vége

2009.09.18. 17:04 Módosítva: 2009.09.18. 23:26
A kórházvezetők kilátásba helyezett éhségsztrájkja jól mutatja, mennyire súlyossá vált az egészségügy finanszírozásának helyzete. Hiába vezetik be októbertől az utoljára a szocializmusban alkalmazott fix finanszírozást, az intézmények az év utolsó három hónapjában 18-20 százalékkal kevesebb pénzből gazdálkodhatnak. A béreket ugyanúgy ki kell fizetni, mint eddig, a gyógyításra megmaradódó pénz ezért drasztikusan csökkenni fog.

Az év utolsó negyedévétől az egészségügy ismét visszatér a bázisalapú finanszírozásra, amely utoljára a szocializmusban és a rendszerváltás utáni néhány évben volt jellemző. Akkor a kórházak előre meghatározott összeget kaptak, hogy ebből gazdálkodjanak. Miután "nincs az a pénz, amit ne lehetne elkölteni", gyakran előfordult, hogy a pénz már az év közepén elfogyott, de ilyenkor mindig el lehetett intézni, hogy kapjon pluszpénzt a kórház az államtól.

1993-tól vezették be a teljesítményfinanszírozást. A kórházak a betegek ellátása után, adott ellátási események alapján kaptak pénzt. A túlélésre játszó kórházak egy idő után azt a gyakorlatot követték, hogy igyekeztek minél több ellátást végezni, minél hosszabb ideig benntartani a beteget, legalábbis papíron, így ugyanis több pénzhez juthattak. Emiatt az egészségügyi kiadások drasztikusan emelkedtek. Ezért vezették be 2004-ben az úgynevezett teljesítményvolumen-korlátot (tvk). A kórházak csak egy adott teljesítmény elvégzéséért kaptak 100 százalékos finanszírozást, az efeletti rész után már kevesebb pénzre voltak jogosultak, később a határ felett már semennyit sem kaptak.

Egyre kisebb a torta

Idén év elején meghirdették a sokat kárhoztatott tvk eltörlését, és részlegesen áttértek az úgynevezett lebegő finanszírozásra. Áprilistól a kórházak korábbi teljesítményük 70 százalékát kapták meg fix összegként. Az efölötti rész "lebegett", azaz az egy ellátásra jutó összeget az határozta meg, hogy az országban összesen hány ellátást végeztek. Minél több ellátást végeztek az intézmények, annál kevesebb támogatást kaptak.

Az év eleji megszorításokkal az egészségügyből 30 milliárd forintot vontak el. Ezen kívül idén a válság, a járulékcsökkentés és az elbocsátások miatt csökkennek az Egészségbiztosítási Alapba befolyó járulékbevételek is. A kórházaknak tehát egyre kisebb tortán kell osztozkodniuk.

Beindul a jojó

Az Egészségügyi Minisztérium közben azzal érvel, hogy a folyósított összegek nem csökkentek drasztikusan. Míg 2008 első kilenc hónapjában az OEP által a kórházaknak a teljesítményük után kifizetett összeg 12 milliárd forint volt, addig 2009 első kilenc hónapjában 11,7 milliárd forint, miközben az intézmények az előző évinél kevesebb beteget láttak el.

A nyár végén látszott, hogy az új finanszírozási rendszer nem tartható tovább. Ekkor merült fel, hogy vissza kellene térni a bázisalapú finanszírozáshoz. Ezt nemcsak az Egészségügyi Minisztérium, de Mikola István a Fidesz politika is szorgalmazta. Álláspontja szerint úgy nem lehet egy kórházat működtetni, hogy év közben folyamatosan változnak a feltételek és a bevételek összegei.

Végül olyan rendeletmódosítás született, amely szerint negyedévenként - jobb szó híján - "jojószerűen" fog változni a bázis- majd a teljesítményfinanszírozás. A bázisalapú finanszírozást akkor vezetik be, ha egy negyedévben bizonyos összeg alá csökken a kórházi ellátás teljesítményegységeinek összege. Idén októbertől tehát a kórházak fix pénzt kapnak. Ha ennek köszönhetően sikerül visszafogni a kórházi teljesítményeket, újra emelkednek az ellátásokra adható egységnyi összegek, így ismét teljesítményfinanszírozás lesz. Ha aztán újra elszállnak a teljesítmények, ismét jön a bázisfinanszírozás és így tovább.

300 millió forintos hitelt vesz fel a Tolna megyei kórház

A Tolna Megyei Balassa János Kórház az áprilisban bevezetett teljesítményfinanszírozás alapján már havi 70 millió forinttal kapott kisebb összeget, mint korábban. Októbertől az eddigi mintegy 530-550 millió forintos havi finanszírozás helyett már csak 438 millió forintot kap a betegellátásra a kórház - mondta az MTI-nek Muth Lajos főigazgató.

A kórház bérköltsége havi 400 millió forint, ami azt jelenti, hogy a jövő hónaptól a korábbi 130-150 millió forint helyett már csak 38 millió forint jut működésre. A kórház főigazgatója megjegyezte: augusztusban önmagában az onkológiai gyógyszerek több mint húszmillió forintba kerültek.

A fenntartó Tolna megyei közgyűlés pénteki ülésén 300 millió forinttal emelte folyószámla-hitelkeretét, és októberben százmillió forint többlettámogatást nyújt a Balassa János Kórháznak. Puskás Imre (Fidesz) közgyűlési elnök kijelentette: az adósságállománnyal, az illetékbevétel csökkenésével és a "biztosra vehető" jövő évi megszorításokkal a Tolna megyei önkormányzat rövid időn belül csődhelyzetbe kerül.

Ennyi pénzből már nem megy

A kórházvezetők számítása szerint a bázisfinanszírozással a kórházak a következő negyedévben 18-20 százalékkal kevesebb pénzt is kapnak. Az év utolsó három hónapjában összesen mintegy 25 milliárd forinttal csökken a kórházak finanszírozása, mondta az Indexnek Horváth Ágnes korábbi egészségügyi miniszter, a Health Capital tanácsadó cég elemzője, aki csütörtökön a Népszabadságban megjelent cikkében arról írt, hogy a bázisfinanszírozásra való áttérés nem oldja meg az ágazat súlyos helyzetét.

A finanszírozás ilyen mértékű csökkenése valóban kezelhetetlen, mondta az Indexnek Horváth Ágnes. Ha azt vesszük, hogy jelenleg egy kórház költségvetése 100 egységnyi, akkor ebből 65,5 egység a bérekre megy el, a fennmaradó 34,5 a gyógyításra. Ha a kórház bevétele októbertől 82 egységre csökken, a béreket ugyanúgy ki kell fizetni. A megmaradó 16,5 fél egység a korábbi gyógyításra szánt összegnek a felét jelenti, mondta Horváth Ágnes. A kórház azonban nem olyan, mint egy konzervgyár, amely a bevételek csökkenése esetén az öt szalagból egyet le tud állítani és embereket bocsát el, hívta fel a figyelmet Horváth Ágnes. A kórház köteles a működési engedélyében szereplő szolgáltatásokat a megfelelő személyzettel ellátni, így ilyen kritikus helyzetben leépítésre sincs lehetőség.

Az Egyetemi Klinikák Szövetsége szerint amíg a döntéshozók az év eltelt kilenc hónapjában, átlagosan havi 44 milliárd forintból várták el az ország lakosainak egészségügyi szolgáltatását, addig ezt az októbertől decemberig terjedő időszakban 33,6 milliárd forintos havi keretből kellene megoldani, ami gyakorlatilag lehetetlen. A Weborvos egészségügyi portál beszámolója szerint a Magyar Kórházszövetség ki is számította, hogy ekkora tömegű bércsökkentés tízezer dolgozó munkahelyének megszüntetését jelentené az ágazatban. A kiesett dolgozók végkielégítése, adó- és járulékfizetésének kiesése és az új munkahely keresési programban való részvétel költsége azonban együttvéve hasonló nagyságrendű forrást emésztene fel.

Sok az eszkimó kevés a fóka

A kórházaknak a sürgős eseteket továbbra is el kell látniuk. A kis kórházak meg tudják oldani, hogy csak a rutinesetekre rendezkednek be, és a kicsit is bonyolultabb betegeket azonnal továbbküldik a súlyponti kórházakhoz. Ezek az intézmények azonban nem fognak tudni mit csinálni a rájuk zúduló betegekkel, mert a többletellátások nem jönnek ki a fix finanszírozásból. Emiatt a halasztható műtéteket eltolják, és tovább nőnek a várólisták, véli Horváth Ágnes.

A Health Capital elemzője szerint a jelen helyzetben két megoldás lehetséges: vagy pénzt kell tenni az ágazatba vagy csökkenteni kell az ellátórendszert. A volt miniszter szerint a választásokig már senki nem fog bele jelentős strukturális változtatásokba, főleg nem kórházak megszüntetésébe. Addig is megoldást jelentene, véli Horváth Ágnes, ha bezárnák a követelményeknek nem megfelelő osztályokat és a felszabaduló pénzből legalább a meglévő kapacitásokat lehetne erősíteni. Emellett a kormánynak ellentételeznie kellene a járulékcsökkenés miatt az egészségügyből kieső bevételeket.

Ezt a két utat látja egyébként a Magyar Kórházszövetség, az Egyetemi Klinikák Szövetsége, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete és a Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbeteg-szakellátási Szövetség is. A szervezetek ezért azt követelik, hogy oldják fel a korábban zárolt 13,5 milliárd forintot és további 12 milliárd többletet juttassanak a rendszerbe. Ellenkező esetben a kórházak zöld zászlót tűznek ki, transzparenseken világosítják fel a betegeket a súlyos anyagi helyzetükről, végső esetben pedig a kórházvezetők éhségsztrájkba kezdenek.