Titkokról, katonákról, büntetésekről tárgyal hétfőn a parlament. Az ülés nyitányaként Juhász Gábor teszi le a titokminiszteri esküt, miután elődje Ficsor Ádám úgy döntött: a szolgálatok helyett az MSZP-t építi, és a jövőben a jelöltek felkészítésében és a helyi kampányok megszervezésében vállal feladatot.
A titkosszolgálatokon kívül egy másik erőszakszervezettel is foglalkozik majd a Tisztelt Ház, és megvitatja az afganisztáni misszió időtartamának meghosszabbításáról szóló kormánydöntés beszámolóját. (Az Afganisztánban ténykedő, úgynevezett tartományi újjáépítési csoport (PRT) feladatait jövő októberig, a Magyar-Amerikai Harcászati Összekötő és Támogató Csoport (OMLT), az afgán hadsereg kiképzésében és felkészítésében résztvevő magyar katonák munkáját pedig 2010 augusztus végéig hosszabbítja meg a kabinet.)
Az ellenzék visszadobja az új Ptk.-t
A hétfői ülésen a honatyák számára a legnagyobb falat az új polgári törvénykönyv megszavazása lesz. Az eredeti menetrend szerint erre már múlt héten sor kellett volna kerítenie az Országgyűlésnek, ám a zárószavazást egy héttel elnapolták, ugyanis az ellenzék nehezményezte, hogy a kormány a végső gombnyomás előtt mintegy 300 módosító javaslatot nyújtott be. A haladék elvileg ezek megtárgyalására, indoklására szolgál.
De a jelek szerint csak elvileg, ugyanis tudható, hogy az 1200 paragrafust tartalmazó, elvileg jövő májusban hatályba lépő jogszabályt csak az MSZP és az SZDSZ támogatja, a Fidesz és a KDNP nem. (Így, feles törvényről lévén szó, akár múlt héten is elfogadhatta volna a parlament.). Az ellenzék ugyan a múlt hétfői ülésen erősen sürgette, hogy a kormány teremtsen végre köz- és jogbiztonságot, de a fideszes és a kereszténydemokrata szónokok szerint erre nem jó a módosítandó PTK, és az sem győzte meg őket, hogy az igazságügyi miniszter szerint a kormány javaslata alaposabb, mint az ellenzéki tervezetek.
Felejtős a kétharmados önkormányzati törvény
Szintén borítékolható, hogy az ellenzék a kormány azon javaslatára sem bólint rá, amelyik szerint az önkormányzatok törvényességi ellenőrzését a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének illetékes szervezeti egységeiként működő közigazgatási hivatalok látják el. (Ez a regionalizáció egy lépése lenne, ugyanis a megyei szervezetek egy részének feladatait vennék át az említett kormány alá tartozó államigazgatási szervek.)
Csakhogy ez, az önkormányzatokat érintő jogszabály kétharmados, így a kabinet keresztet vethet rá, ugyanúgy, mint tavaly decemberben. Pedig ezzel egy alkotmányos mulasztást rendezne a parlament, ugyanis korábban az alkotmánybíróság megszüntette azokat a kormányrendeleteket, amik alapján a kormányzati közigazgatási intézmények gyakorolhatták volna ellenőrzési jogukat.