Az esélytelenek nyugalmával fut neki a parlament újra egy kétharmados törvénynek, valószínűleg a honatyák most sem adják át az önkormányzatok törvényességi ellenőrzését a kormány területileg illetékes szerveinek, így marad a törvénysértő állapot. Amit biztos elfogadnak a képviselők, az az újra írt Polgári Törvénykönyv, az afganisztáni misszió meghosszabbítása, illetve ma esküszik fel titokminiszternek Juhász Gábor.
Feltünt a Jobbik a Tisztelt Házban, Morvai Krisztina az Európai Parlamenti képviselők helyéről figyeli az eseményeket.
Immár hivatalosan is Juhász Gábor az új titokminiszter, az esküszöveg végére még odakanyarította, hogy Isten őt úgy segélje (nyilván a szolgálatok irányításában).
Tóbiás József a pénzügyi válság által felszínre hozott problémákat taglalja, például azt, hogy tarthatatlan viszony alakult ki a pénzügyi szektor és az állampolgárok között. A frakcióvezetőhelyettes szerint a most elfogadott etikai kodex biztosítja, hogy ne lehessen automatikusan csak a banki ügyfelekre hárítani a kockázatot, és a bank, erőfölényével visszaélve, ne írhassa át a hitelszerződéseket.
Amikor az ellenzék a kormányzat etikai kódexét bírálja, akkor gyakorlatilag a hiteleseknek tesz be, ugyanis, magyarázta Tóbiás József, ha a pénzügyi szektor úgy látja, hogy a politika nem szorítja rá egyöntetűen a kódex betartására, akkor nem is tartja magát ahhoz. Így a frakcióvezető-helyettes azt szeretné, ha még az összel törvényi szabályozás rendezné a különböző hitelek (például a fogyasztói hitelek) helyzetét.
Katona Tamás viszontválaszában sokáig méltatja, hogy milyen remek etikai kódexet kalapált össze a kormány, és szerinte szép eredmény, hogy 13 bank már vállalta, hogy tartja magát a kódexhez. Ám ez az aktus, állapította meg a pénzügyi államtitkár, önkéntes. De, ígérte Katona, a fogyasztóvédelmi szabályokat kirejesztik a hitelezési gyakorlatra is, és ezek az előírások nem csak a bankokra vonatkoznak majd, de mindenkire, aki hitelközvetítéssel, -kihelyezéssel foglalkozik.
A szabaddemokrata Béki Gabriella arról beszél, hogy a jelenkor legneuralgikusabb problémája a romakérdés, ugyanis a cigányok a rendszerváltás legnagyobb vesztesei. Környezetükre az iskolázatlanság, a járványveszély, a mélyszegénység jellemző. Ráadásul Béki szerint csak papíron van roma felzárkóztatási program, és a támogatások nem jutnak el a romákhoz. (Béki szerint ugyanez a helyzet a 2003-ban indult szegregációellenes programmal, aminek eredményeképpen nagyobb a szegregáció, mint eddig.)
Béki persze érteni véli, hogy miért nem működik romaügyben semmi, hiszen a kormányzatnak a sikeres cselekvéshez le kellene győzni a többségi társadalom ellenállását, ez pedig nehéz és népszerűtlen feladat.
Herczog László szociális miniszter nem tagadja, hogy Békinek igaza van, de olyanokat mond, hogy az utóbbi időben nőtt a romák képzettségi szintje. (Ez azt jelenti, hogy a középiskolát végzett romák aránya 30 százalék, egyetemen és főiskolán 1 százaléknál kevesebb roma végzett.) De, emlékeztetett Herczog, itt az új romacsomag, hogy minnél több roma kerüljön be a közszolgálati szférába, hogy minnél több romatelepet lehessen fleszámolni (eddig 34-et sikerült, és a következő négy évben 100-at szándékszik felszámolni a kormány 8,3 milliárd forintért.)
Nagy Kálmán szerint a Bajani-kormány 13 milliárd forintot zárolt az egészségügyi kasszában, és az idén háromszor változtatta meg a finanszírozási feltételeket a kabinet. Azaz, állapította meg a kereszténydemokrata frakcióvezető-helyettes, a Kormány tovább folytatja háborúját az orvosok és a nővérek ellen, többek a pontrendszer átírásával, ugyanis a gyógyítási pontokért olyan kevés pénz jár a doktoroknak, hogy Nagy szerint abból még egy kólára se tellik.
A kabinetet ugyanis nem érdeklik a fulladó asztmás gyerekek, a nyomorgó orvosok, a gyógyszer nélkül hagyott betegek, csak a pénz érdekli, jelentette ki Nagy. Aki szerint az egészségügynek nem marad más választás, mint az, hogy az éhségsztrájkló kórházigazgatók beszüntetik a gyógyítást.
Székely Tamás szerint Nagy takarékosan bánik az igazsággal, mert az egészségügyben csak a szocialisták húzták fel a béreket 50 százalékkal. És egyébként is, mondta az egészségügyi miniszter, még csak a pontrendszer és a finanszírozás második változata készül, nem a harmadik. Amúgy pedig, emlékeztetett Székely, a pontrendszer megváltoztatását maguk a kórházak kéréték.
Czomba Sándor a munkahelyek ügyével foglalkozik, miszerint majdnem 600 ezer embernek nincs, a munkanélküliségi ráta pedig 10.3 százalék. A kormány, állította a fideszes politikus, nem ad a vállalkozásoknak évi 30 ezer forintot munkahelymegtartásra, munkahelyteremtésre pedig a szükséges 52 milliárd helyett csak 17 milliárdot adott, így elveszett 140 ezer munkahely. Az út a munkához program pedig semmi más, jelentette ki a fideszes honatya, mint az ablakon kidobott 117 milliárd forint..
Herczog László szerint ez nincs így, a munkanélküliségi kép rózsásabb, a munkanélküliségi ráta csak 9,7 százalék.
Török Zsolt (MSZP) a pénzügyminisztertől azt kérdezte, milyen módon erősödik a banki ügyfelek fogyasztóvédelme, hogyan segíti az állam a banki ügyfelek helyzetét, főként a devizában eladósodott emberekét. Katona Tamás a PM államtitkára válaszában azt mondta: folyamatban van a PSZÁF státusztörvényének kialakítása is, amely alapján a felügyelet hatékonyabban, magasabb bírságokkal tud fellépni. a helyzetükkel tsiztességtelenül visszaélő bankokkal szemben.
Hoffmann Rózsa (KDNP), az Állam Számvevőszéknek a felsőoktatás átalakulásával foglalkozó vizsgálata alapján azt kérdezte: nem felelőtlenség-e, sőt dilettantizmus a felsőoktatást előzetes stratégia nélkül irányítani. Az ÁSZ ugyanis azt állapította meg, hogy a 2005-ös törvényi szabályozást nem előzte meg stratégia tervezés, és a 733 milliós központi költségvetési támogatással létrehozott Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR) működése nem tekinthető eredményesnek.
Arató Gergely az oktatási tárca államtitkára válaszában azt mondta: a Magyar Universitas Program és a Csatlakozás az Európai Felsőoktatási Térséghez című anyagok voltak a stratégiák. Később 5 fejlesztési irányt tűztek ki a felsőoktatás szereplőivel egyeztetve. A FIR-t folyamatosan fejlesztik, mostanra fejeződött be a rendszer teljes kiépítése, ennek részleteit az ÁSZ munkatársai még nem ismerhették meg a vizsgálat idején. Arató válaszát az országgyűlés elfogadta.
A fideszes Gruber Attila a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet eladását firtatta. A Külügyminisztérium miért zárta ki a pályázatból az épületet addig bérlő moszkvai magyar társaságokat, vállalkozásokat, azok miért nem indulhattak az ingatlan megszerzésére hirdetett zártkörű pályázaton.
Szabó Vilmos a külügy államtitkára válaszában azt mondta: a külügy csak vagyonkezelője számos diplomáciai épületnek, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a tulajdonos. A magyar államnak Moszkvában 3 nagy ingatlana van, ezek közül kettő még a Szovjetunióval kötött nemzetközi szerződés alapján illeti meg a magyar államot. Az államtitkár több jogszabályt sorolt fel, amelyek alapján sem biztonsági szempontból, sem az ingatlan nemzetközi szerződésen alapuló jogállása miatt nem lehetséges magáncégeknek eladni az épületet. A magyar államot az ingatlan eladása miatt anyagi kár nem érte, mondta az államtitkár. Válaszát elfogadták.
Révész Máriusz (Fidesz) azt kérdezte nem pofátlanság-e, hogy számos megbukott cégvezető és politikus állami cégeknél kapott nagyon jól fizető állást, amelyekből orvosok, tűzoltók, tanárok fizetését lehetett volna fedezni. Mit tesz a kormány, hogy a közpénzek milliárdjai ne áramoljanak ilyen pofátlanul magánzsebekbe, kérdezte Révész Máriusz interpellációjában.
Katona Tamás Révész Máriusz kérdését durva, szélsőséges és demagóg provokációnak tartotta. Mint mondta, 2001-ben a Fidesz megváltoztatta a pénzügyi szervezetkről szóló törvényt, így Szász Károly már akkor 8 milliós fizetést kapott. Amikor Szász Károly távozott posztjáról 310 millió forintot ítélt meg neki a bíróság, mondta az államtitkár. Révész Máriusz válaszában azt mondta: Szász Károly egyhavi végkielégítést kapott, a bíróság azért ítélt meg neki ekkora összeget, mert elküldték a posztjáról.
Egy számvevőszéki jelentés alapján a Honvédelmi Minisztériumnál jogtalanul kifizetett több tízmilliós tételekről érdeklődőtt a fideszes Csampa Zsolt. Az ÁSZ összesen 206,4 millió forint kifizetésénél jelzett problémákat. Ezen belül összesen 45 millió jutalmat fizettek ki. Hány munkatársnak, milyen címen fizettek ki ennyi pénzt? Mi lett a javításra, karbantartásra nem megfelelően kifizetett 74,4 milliós összeggel? - kérdezte a képviselő interpellációjában.
Szekeres Imre azt mondta, hogy az ÁSZ a honvédelmi tárca 350 milliárdos teljes költségvetésből, összesen ennyinél, tehát 0,06 százaléknál talált adminisztratív hibákat az ÁSZ. Ezt az eredményt nagy nemzetközi cégek is megirigyelhetnék, mondta Szekeres. 122 külső munkatárs kapott jutalmat, köztük a honvéd sportegyesület olimpikonjai, átlagosan bruttó 300 ezer forintos jutalmat. A karbantartásoknál egy másik HM-szervezetnek kellett volna kiállítania a számlát, összesen ennyi volt a probléma, amit természetesen kijavítottak.
Font Sándor (Fidesz) azt kérdezte, hogy a válság közepén hogyan kaphatott egy civil szervezet 500 milliós vissza nem térítendő támogatást. A Magyarországi Leader Közhasznú Szervezet 2008 decemberében nyújtott be egyedi kérelmet, és 18 nappal ezután már támogatási szerződést is kötöttek vele kommunikációs kampányra, tanulmányokra, honlapra, rendezvényekre, projektmenedzsmentre. Érdekes, jegyezte meg Font Sándor, hogy ugyanezen a címen jegyezték be Ficsor Ádám Bal Egyenes Munkacsoportját is Kazár községben, mondta a képviselő, aki még azt is hozzátette, hogy a civil szervezetben szinte kizárólag MSZP-hez köthető személyek tevékenykednek.
Gráf József válaszában azt mondta: a szervezet több kormányzati fejlesztési programban folytatott szervezési, képzési programokat már 2004 óta. A válságkezelés egyik hatékony eszköze éppen a leader-csoportokon keresztüli támogatás a munkahelymegőrzés, vállalkozásfejlesztés, mikrohitelek kihelyezés érdekében, és a foglalkoztatás megőrzésére a megfelelő képzési átképzési programok indítása. Ezek olyan célok, amelyek illenek a kormányprogramba, mondta Gráf József. 38 ezer oldalas jelentést adott be a cég idén júliusig, amit eddig még nem tudtak tüzetesen átnézni. Ha szabálytalanságokat követtek el, a pénzt nem kapják meg, mondta a miniszter. Az országgyűlés elfogadta a választ.
A Fidesz a legfőbb ügyészhez fordul a magyarországi Leadar közhasznú szervezetnek átutalt 500 millió forint miatt - közölte ezután Font Sándor, aki szerint pénzlopás történt.
Rovataink a Facebookon