A transzszexuálisokra is gondol az új Ptk.

2009.09.22. 19:28
A magántulajdon szentsége, a piacgazdaság, a verseny és az egyén szabadsága határozták meg az új polgári törvénykönyv megalkotását, amelyet hétfőn fogadott el az országgyűlés. A hét könyvre tagolódó kódex igyekszik közérthető lenni, de ez nem mindig sikerül. Bevezeti a sérelemdíjat, az első ajánlat jogát, könnyíti az örökbefogadást, megszünteti a 30 napos gondolkodási időt a házasságkötést előtt, és a transzszexuálisokról sem feledkezik meg.

Az Országgyűlés hétfőn 191 igen, 168 nem szavazattal és négy tartózkodás mellett elfogadta az új polgári törvénykönyvet (Ptk.). Az MSZP-frakció, és hat SZDSZ-es képviselő mellett a fideszes Kubatov Gábor is igennel szavazott. Nem támogatta a törvény elfogadását a Fidesz, a KDNP, az SZDSZ-es képviselők többsége és a volt MDF-es politikusok sem.

A Fidesznek korábban alapvetően nem a törvénykönyv tartalmával volt baja. Az ellenzéki párt szerint kevés idő lesz arra, hogy a 2010. május 1-jei hatályba léptetésig minden szereplő megtanulja az új paragrafusokat. Most Répássy Róbert frakcióigazgató azt mondta: ha a Fidesz kormányra kerül, felülvizsgálná az új polgári törvénykönyvet.

Életbe lép-e?

Répássy szerint egyébként kétséges az is, egyáltalán életbe lép-e a jogszabály. A parlamentnek még el kell fogadnia a polgári törvénykönyvet életbe léptető jogszabályt, és a frakcióigazgató szerint feltételezhető, hogy lesz olyan, aki az Alkotmánybíróságon megtámadja a jogszabályt a megfelelő felkészülési idő hiánya miatt.

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szerint a bírók, jogászok már nagyrészt ismerik az új rendelkezéseket, és még van nyolc hónap a felkészülésre. A kódex alapvető változásokat hozó része ráadásul nem jövő májusban, hanem részben 2011. januárjától, illetve 2015. januárjától lépne hatályba.

14 éve csinálják

Az új polgári törvébnykönyv mintegy 1200 paragrafusából áll, így a leghosszabb és legösszetettebb magyar jogszabály lesz. Az új kódexre azért volt szükség, mert a most hatályos Ptk. (az 1959. évi IV. törvény) mára elavult. Az 1953 és 1959 között született jogszabály határok közé szorította a magántulajdon fogalmát, és az állami és a szövetkezeti tulajdon megkülönböztetett védelme jellemezte.

Bár a Ptk.-t legalább százszor módosították, a rendszerváltás után annyira megváltoztak a magánjogi viszonyok, hogy ezt a helyzetet csak átfogó reformmal lehetett rendezni. Az új Ptk. egy
szociális elemekkel átszőtt, alkotmányosan védett piacgazdaság magánjogi feltételeit teremti meg, olvasható a jogszabály koncepciójában.

Az új törvénykönyv koncepciójának kidolgozása 14 évvel ezelőtt kezdődött meg Vékás Lajos professzor irányítása alatt. A tervezeteket társadalmi vitára bocsátották. A javaslat tavaly ősszel került a parlament elé. Idén március végén már a módosító indítványokról is szavaztak a képviselők. A zárószavazást azonban a tavaszi ülésszakban végül levették a napirendről.

Az új Kódex alapelvei között szerepel a személyek, a családon belüli személyi viszonyok és a szervezeti jogalanyok személyiségi jogainak fokozott védelme. Fontos alapelv a magántulajdon teljes körű elismerése és védelme. A törvény koncepciója szerint a magánautonómia egyik legfontosabb következménye a szerződési szabadság elve, amelyet csak annyiban indokolt korlátozni, "ahol és amennyiben ez a szociális igazságosság követelménye érdekében elengedhetetlenül szükséges, a piaci verseny szabadságának feltételei között pedig még lehetséges."

Az új Polgári törvénykönvy az áttekinthetőség érdekében hét könyvre tagolódik. A bevezető és záró rendelkezések mellett tartalmazza a személyek, a családok jogait, a tulajdonnal kapcsolatos dologi jogokat, a szerződésekre vonatkozó kötelmi jogot, valamint az öröklési jogot. Fontos változás, hogy a Ptk. részévé vált a családi jog is, amely eddig külön törvényben szerepelt.

A törvény készítői törekedtek arra, hogy a jogszabály nyelvhasználata közérthető legyen, különösen a családjog és az öröklési jogról szóló könyv. Az egyes rendelkezések előtti szakaszcímek alapján a laikus olvasó is könnyebben megtalálhatja a keresett jogszabályokat. A következőkben felsoroljuk az új törvény néhány újdonságát.

Sérelemdíj

Akinek megsértik a személyhez fűződő jogait, díjat követelhet az őt ért nem vagyoni kárért. A bíróságok előtt korábban a nem vagyoni kártérítési ügyekben gyakran lehetetlen volt bizonyítani egy traumaként, mentális, lelki behatásként megélt sérelem költségeit, anyagi vonzatait. Az új jogszabály elve az, hogy minden személyiségi jogsértés szükségképpen valamilyen hátrányt okoz a sértettnek. Az új szabály szerint tehát elegendő lesz a jogsértés bizonyítása, azt már nem kell igazolni, hogy milyen anyagi kárt okozott egy orvosi műhiba vagy egy jóhírnevet sértő cikk. Sérelemdíjat követelhet egy mozgáskorlátozott is, ha valahol nem oldották meg az akadálymentesítést. A bíróság a sérelemdíj összegét a jogsértés súlyát, a felróhatóság mértékét, a sértettre gyakorolt hatást mérlegelve állapítja meg.

Az átoperáltatással ugrik a házasság

A törvény készítői minden eshetőségre gondoltak, amikor jogilag körülbástyázták a házasság intézményét. A házasság megszűnésének okai között szerepel az az eshetőség is, ha az egyik házastárs megváltoztatja nemét. "Az utóbbi évtizedben mind külföldön mind Magyarországon igény merült fel transzszexuális személyek részéről anatómiai nemük megváltoztatására annak érdekében, hogy az megegyezhessen vállalt, pszichikailag elfogadott nemükkel. (...) A Javaslat a házasságot férfi és nő közötti kötelékként határozza meg, az eltérő nem a házasság létrejöttének feltétele. Abban az esetben, ha a nemét megváltoztató személy házas, a nem megváltoztatásával a házasságnak ez a létezési feltétele szűnik meg." - olvasható az indoklásban.

Házasság hűség nélkül

Korábban az egyik legnagyobb vitát a Ptk.-ba kerülő családjogi rendelkezések egyik passzusa váltotta ki, az ugyanis a házasságról szóló részben a hűség fogalmát kiveszi a törvény szövegéből. Míg a most hatályos családjogi törvény szerint "a házastársak hűséggel tartoznak egymásnak és egymást támogatni kötelesek", az új szövegben ehelyett ez szerepel: "a házastársak kötelesek együttműködni és egymást támogatni". Az indoklás körülményes megfogalmazása arra utal, hogy a szexuális hűséghez képest az együttműködési kötelezettség jóval több, mert az a házastársak mindenre kiterjedő összetartozását, egymással való szolidaritását akarja kifejezésre juttatni.

Házasság azonnal

Az új Ptk. megszünteti a házasság megkötése előtti 30 napos kötelező várakozási időt. Az indoklás szerint nem valószínű, hogy egy jogszabályi előírás alkalmas lenne a meggondolatlan házasságkötések megakadályozására. Az új Ptk. egyik alapelvével sem vág ez egybe, amely a magánjogi kapcsolatokban a felek önálló és felelős döntési képességéből indul ki.

Előzetes jognyilatkozat, támogatott döntéshozatal

Az új Ptk. szerint bárki még cselekvőképes állapotban előzetes jognyilatkozatban rendelkezhet arról, hogy belátási képessége csökkenésekor ki és hogyan rendelkezhet róla, kerülhet-e szociális otthonba, intézhet-e helyette ügyeket, eladhatja-e lakását, kezelheti-e vagyonát. A támogatott döntéshozatal is új jogintézmény. Az ítélőképességében korlátozott ember családtagja vagy barátai segítségével hozhat döntéseket, így nincs szükség cselekvőképességének korlátozására. Az alapvető emberi jogok védelme érdekében az új törvény egyébként nem teszi lehetővé a cselekvőképesség teljes korlátozását. A cselekvőképességet a jövőben csak egyénre szabottan, meghatározott területeken, ügycsoportokban lehet korlátozni.

Örökbefogadás

Az új Ptk. az eddigi 18 év helyett csak 25 éves kortól engedi meg az örökbefogadást. Könnyítés viszont, hogy ha a gyermeket jól ismerő, gyermeknevelésben jártas rokonról van szó, annak nem kell felkészítő tanfolyamra járni.

Szerződés-átruházás

Az új Ptk. lehetővé tesz a magyar jogban eddig nem létező szerződés-átruházást. Ennek lényege, hogy egy összetett szerződéses jogviszony alanyaiban úgy történhet változás, hogy eközben a szerződésből fakadó jogok, kötelezettségek az eredeti tartalommal élnek tovább a részben új szereplők között.

A tulajdonjog tárgyai

A piac régi igényének megfelelően nemcsak a pénz és az értékpapír lehet tulajdonjog tárgya, hanem az értékpapírnak nem minősülő társasági üzletrész, valamint a pénzpiaci eszköz, továbbá egyes, külön törvényben meghatározott vagyoni értékű jogok is.

Lízing- és faktoringszerződések

Bár régóta léteznek ilyen szerződések, eddig ezek nem szerepeltek a Ptk.-ban. Az új Ptk. kodifikálta az üzleti élet versenyképességet elősegítő szabályokat.

Bizalmi vagyonkezelés

A Ptk által bevezetett teljesen új jogintézmény lényege, hogy a hivatásos vagyonkezelő díjazás ellenében a tulajdonos pozíciójában gondoskodik a kezelésébe adott javak hasznosításáról, a kezelésbe adó egyoldalú jognyilatkozatában megjelölt személy, a kedvezményezett javára. Egy büntetőeljárás vagy egy hosszan tartó gazdasági perben a záralávétel vagy letétbehelyezés helyett az eljárás által érintett vagyon hasznosítása, értékének megőrzése biztosítható úgy, hogy a bíróság bizalmi vagyonkezelőt rendel ki.

Első ajánlat joga

Az első ajánlat joga arra az esetre nyújt jogi szabályozást, amikor a tulajdonos el akar adni valamit, és ő tesz ajánlatot a dolog eladására, mégpedig olyasvalakinek, akivel szemben erre írásban kötelezettséget vállalt. Ez több dologban különbözik az elővásárlási jogtól. Abban a jogviszonyban ugyanis három szereplő vesz részt: a tulajdonos, az ajánlattevő és az elővásárlási jog jogosultja. Az elővásárlási jog esetén a tulajdonos nem választhatja meg szabadon szerződő partnerét: a dolgot nem adhatja el az általa kiválasztott vevőnek, hanem ugyanolyan feltételek mellett az elővásárlási jog jogosultjával kell szerződéses viszonyra lépnie.

Sajtó

Az új törvény pontosítja a határokat az etikátlan, rosszhiszemű és a korrekt sajtótudósítás között. Továbbra is megmarad a valótlan tény állításával, híresztelésével kapcsolatos sajtóhelyreigazítás intézménye, de védelem illeti a nyilvános eseményekről szöveghűen, a forrás megjelölésével tudósító sajtóközleményeket. Nem vonható felelősségre a sajtó, ha a szabályok betartásával tudósít egy eseményről, amelyen esetleg egy harmadik személyre vonatkozó dehonesztáló kijelentések hangzanak el. Az alapelv az, hogy a sajtó nem az idézett mondatok valóságtartalmáért, hanem a közlés, az idézés korrektségéért tartozik felelősséggel.



  • Hírek
  • Hírek