Szünetel a kerékbilincselés az ország nagy részén

Szeptember 1-jén lépett életbe az a törvénymódosítás, ami az önkormányzatoktól az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) hatáskörébe helyzete a kerékbilincselés és a tilosban parkoló autók elszállításáról szóló rendelkezések kidolgozásának jogát. A minisztérium azonban csak a hónap végére készül el az új szabályozással, így az addig hátralévő időben szabályozatlan a kerékbilincsek kihelyezésének jogi háttere, ezért szeptember 1-jétől nemcsak Budapest szűnt meg a kerékbilincselés és a tilosban parkoló autók elszállítása, hanem a vidéki nagyvárosokban is.

Vidéken a helyzet

Az Index négy vidéki nagyváros polgármesteri hivatalát megkérdezve készített körképet.

Szeptember 1-je előtt Debrecenben és Győrben alkalmaztak kerékbilincset a közterület-felügyelők, bár a hajdú-bihari megyeszékhelyen a budapesti és a győri gyakorlattal ellentétben csak a tilosban parkolókat büntették, a jegy nélkül parkolók pedig csak pénzbüntetést kaptak. Pécsen csak a KRESZ szabályait megsértve parkolókat szállították el, Miskolcon pedig eddig is csak helyszíni bírságot róttak ki.

Az ősz kezdete óta a törvényi háttér megváltozása miatt az összes városban felfüggesztették az autók elszállítását és a kerékbilincsek alkalmazását, kivéve Debrecent. Bár a cívisváros aljegyzője cikkünk készítésekor még úgy tájékoztatta az Indexet, hogy az év első közgyűlésén a debreceni önkormányzat is hatályon kívül helyezi a kerékbilincselést szabályozó rendeletet, addig pedig felfüggesztik a kerékbilincsek alkalmazását, a bilincseket a mai napig alkalmazzák Debrecenben. A közgyűlés ugyanis végül csak december 22-i hatállyal állíttatta le a kerékbilincselést, a rendelet felfüggesztése pedig – úgy tűnik – egyszerűen elfelejtődött. A nap folyamán, mikor még cikkünk csak a Debrecenből kapott hivatalos, a kerékbilincselés beszüntetéséről beszámoló tájékoztatást tartalmazta, több olvasónk is jelezte, hogy kerékbilincset helyeztek autójára. Győrben viszont valóban nem alkalmazzák a bilincseket, bár az önkormányzattól jelezték: miután megszületik az új szabályozás, visszaállítják a szabálytalanul parkoló autósok szankcionálásnak e két fajtáját.

Az IRM készülő rendelete egységesíti majd a kerékbilincsek és az elszállítások után fizetendő összegeket és a befizetéssel kapcsolatos megkötéseket is. Elseje előtt a városok külön, saját hatáskörükben állapították meg ezeket a díjakat, de nagy különbségek nem voltak. Míg Debrecenben a kerékbilincs-leszerelés ÁFA nélküli ára 16 ezer forint volt, Győrben és a fővárosban a hatóságok 15 ezret kértek.

A minisztérium rendeletének elkészültéig a közterület-fenntartók csak bírságot szabhatnak ki. Ez azonban önmagában Debrecen aljegyzője szerint nem hatékony megoldás. Fauszt Zoltán az Indexnek azt mondta, hogy az elmúlt években a gépjárművezetők távollétében kiszabott bírságot csupán az emberek 60-65 százaléka fizette be. A fizetést megtagadók arra hivatkoznak, hogy az autót nem ők, hanem egy családtagjuk parkolta le szabálytalanul. A hibát elkövető rokont azonban nem kötelező megnevezniük.

Minél több, annál jobb

A kerékbilincselés és az elszállítás jogi hátterét összekuszáló törvénymódosítás azután lépett életbe, hogy augusztus elején kiderült: Farkas Kálmán, a terézvárosi közterület-felügyelet vezetője 2008-ban és 2009-ben havonta 500-800 ezer forintot kapott a Centrum Parkoló Kft. ügyvezető igazgató-helyettesétől. A kenőpénzből Farkasnak a közterület-felügyelet munkatársait kellett arra ösztönöznie, hogy minél több kerékbilincset helyezzenek ki, ugyanis az önkormányzat a társaságnak a kihelyezett bilincsek száma alapján fizet.

A kerékbilincsek ilyen, nagyüzemben történő kihelyezése azonban törvényellenes. A közterület-felügyeletről szóló előírás ugyanis úgy rendelkezik, hogy közterület-fenntartóknak maguknak kell eldönteniük, milyen büntetést rónak ki, sőt arra kell törekedniük, hogy a lehető legkisebb hátránnyal járó szankciót alkalmazzák.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!