Benedek
-2 °C
14 °C

A spórolás nagy érvágás lenne

2009.09.30. 10:55 Módosítva: 2009.09.30. 10:55
Átvette a hatalmat több minisztériumnál az informatikai beszerzések felett a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság, amely az áprilisi kormányváltás után Szilvásy Györgyné felügyelte alá került. A cég újabban már nem csupán szimpla lebonyolítója a kormányzati informatikai bevásárlásoknak, hanem a tárcák helyett eldönti azt is, hogy mit akarjanak megvenni. Pedig a KSZF fix százalékkal részesedik a beszerzések értékéből, hogy a milliárdos jutalékkal kiegészíthesse direkt költségvetési forrásait. A minisztériumokban a válság miatt elrendelt összköltségvetési spórolás ellenére megkezdték az egyik legdrágább irodai szoftvercsomag, az MS Office 2007 bevezetését, jóllehet ezt egyelőre az EU egyetlen tagállamában sem tudta kilobbizni az amerikai szoftveróriás.

Az Index információi szerint nyolc hónap után újra vezetőváltás lesz a Központi Szolgáltatási Főigazgatóságon, pedig a kormány még az előző, hirtelenj ött igazgatóváltás indoklásával is adós maradt. Schäffer István főigazgató és Kéri Nagy Zsolt közbeszerzési igazgató munkaviszonya januárban szűnt meg, néhány nappal azután, hogy meghirdettek, majd az Index cikke után magyarázat nélkül vissza is vontak egy tisztázatlan státusú 25 milliárdos Microsoft-szoftver beszerzési tendert. A váltásról csupán szűkszavú közleményt tettek közzé.

A főigazgatói posztot azóta Imre János tölti be, aki a hírek szerint a közeljövőben szintén otthagyja hivatalát. Helyére várhatóan Várbíró Péter ingatlanüzemeltetési főosztályvezető kerül. Imre János a távozás okait firtató kérdésünkre azt közölte, hogy ő nem kezdeményezte kinevezése visszavonását.

A 2003-ban létrehozott KSZF a Gyurcsány-érában foganatosított átszervezések miatt vált az egyik legösszetettebb és legnagyobb létszámú költségvetési szervvé. A 860 fős személyi állományba tartozik többek között az összes kormányzati sofőr, a cég felel a gépkocsik beszerzéséért, a kormányzati ingatlanvagyon kezeléséért, de sok más feladata mellett a költségvetési szervek informatikai vásárlásait is intéznie kell. Az alapító okirat vonatkozó része szerint a KSZF „ellátja ... az elektronikus közbeszerzéssel kapcsolatos végrehajtási feladatokat”.

A szervezet viszont nem elégedhetett meg a hagyományosan átláthatatlan területen a végrehajtói szerepkörrel, újabban az előkészítői és a döntéshozói feladatokat is magához vonta. Információink szerint öt-hat minisztériumból már átkerült a beszerző céghez az informatikai ügyek döntési jogköre, vagyis fordult helyzet, a minisztériumok informatikai felelősei lettek a KSZF-es döntések végrehajtói.

Szilvásyné a beszerzésénél, Szilvásy a vagyonkezelésnél

A Bajnai-kormány felállása óta a KSZF felügyeletét a Miniszterelnöki Hivatal új igazgatási szakállamtitkára látja el. A felügyelő Csáky Bernadett, Szilvásy György volt kancellária-, és titkosszolgálati miniszter felesége.

Csáky legalább annyi minisztériumban megfordult már, mint férje. A MeH Kossuth téri épületébe Veres János mellől, a Pénzügyminisztériumból került, miközben férje, aki titkosszolgálati miniszterként áprilisig szintén itt dolgozott, a kormányváltás után átvándorolt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-hez főigazgatónak.

A KSZF főigazgatói posztjára kiszemelt Várbíró Péter is régi ismerőse a Szilvásy-családnak. A 2002 kormányváltás körül megindult köztisztviselői karrierje elején Szilvásy György mellett dolgozott a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumban. Előtte a Budapesti Corvinus Egyetem hök-elnöke volt.

Az Index kérdésére több minisztériumban azt közölték, hogy a szoftverügyekben csak és kizárólag a KSZF-nél lehet érdeklődni, a tárcák nem nyilatkozhatnak.

Imre János az Index kérdésére azt mondta, hogy az informatikai beszerzések egy 2006-os kormányhatározat alapján kerültek a KSZF-hez azzal a céllal, az egységes informatikai üzemeltetéssel racionalizálják a területet.

A főigazgatóság eddig mintegy 550 millió forintot áldozott az új felállás leképezésére a kormányzati informatikai rendszerben. A 2008-as és 2009-es megbízásokat a Microsoft Magyarország Kft. kapta. A cégnél azt mondták, hogy feladat a földművelésügyi, a közlekedési, a gazdasági, az önkormányzati, az igazságügyi és az egészségügyi tárca „egységes infrastruktúrába” vonása volt úgy, hogy a központ a KSZF-hez kerüljön. Az elvégzendő munkák között szerverátállítások, mérnöki tevékenység, konzultáció szerepeltek.

A szokatlan csak az, hogy a főigazgatóság, amely most már néhány kivételtől eltekintve teljesen ura a kormányzati informatikai hálózatnak, és meghatározhatja azt is, hogy mit közbeszerezzenek a minisztériumok, szintén kormányrendelet alapján jogot kapott arra, hogy jutalékot szedjen a közbeszerzésekből. A KSZF-nek 2 százalékos „közbeszerzési jutalék” jár minden intézményi beszerzés után. (A részesedés csak akkor mérséklődik 1,5 százalékra, ha az üzletet a KSZF által megkötött keretszerződés alapján végül maga az érdekelt intézmény üti nyélbe.) Nagyobb összegekre kötött üzletet esetén nagyobb a bevétel, így a KSZF lényegében ellenérdekelt a spórolásban. A költségvetésből közvetlenül kapott milliárdok ráadásul már az idén is jelentősen megcsappantak, jövőre pedig tovább apad a működési költségekre szánt alaptámogatás. A büdzséből a KSZF-hez folyó összeg a 2008-as 24 milliárdról 2010-ben 14 milliárdra csökken, pedig a főigazgatóság személyi állománya jövőre sem lesz kisebb.

Százmilliós nagyságrendű extra bevételhez segítette a KSZF-et tavaly a már említett 25 milliárdos microsoftos beszerzés is. Nem az, amelyeiket a titokzatos januári főigazgató-váltás előtt magyarázat nélkül visszavontak, hanem 2008-as elődje, amely szinte szóról szóra egyezett az újabbal. A tenderen „Microsoft, vagy azzal egyenértékű” intézményi szoftverlicencek bővítésére, meghosszabbítására, cseréjére, valamint újak beszerzésére kötöttek megállapodást hazai disztribútorokkal. Felét a közigazgatás, felét az oktatás számára. Nem verték nagydobra, de a négyéves futamidőre szánt keretből a közigazgatásnak 55 százalékot tavaly, tehát egyetlen év alatt le is hívtak, így az oktatással együtt összesen 9,5 milliárd forintos megrendelést realizáltak.

A visszavont 25 milliárdos tender helyett tavasszal egy újat írtak ki megváltoztatott tartalommal. Baja Ferenc, infokommunikációért felelős kormánybiztos áprilisban jelentette be, hogy Magyarország is új korszakot nyit a szoftverbeszerzése terén szabad utat nyitva a nyílt forráskódú szoftvereknek. A beszerzési keretben a következő négy évben „csak” 12 milliárd marad a „Microsoft-, vagy azzal egyenértékű” szoftverekre, egy másik 12 milliárdot pedig a jóval olcsóbban kínált nyílt forráskódú programcsomagok vásárlására használhatják fel a költségvetési, és az oktatási intézmények.

Az állami Microsoft-beszerzéseket az EU számos országban visszafogták már, egyre többen térnek át a nyílt szabványok használatra, amelyek az amerikai gyártó termékeihez hasonló szolgáltatásokat nyújtanak, ám a tapasztalatok szerint főként a jogdíjak közti különbség miatt rövidtávon is 50-60 százalékos megtakarítást lehet velük elérni.

A Baja Ferenc által bejelentett kapunyitás helyett a KSZF új fejezet megnyitására készül az Microsoft-üzletben. Úgy tudjuk, hogy a hatókörébe vont minisztériumokban megkezdték az MS Office 2007-re való áttérés előkészítését. Értesüléseinket megerősítette Imre János főigazgató is, aki azt mondta, vizsgálják a teljes körű bevezetés lehetőségét, és több helyen már jelenleg is használják a programcsomag elemeit.

Az Office 2007 megjelenése óta uniós tagállamok egész sora (Hollandia, Belgium, Franciaország, Lengyelország, Norvégia, Dánia) döntött úgy, hogy az MS-termékek helyett a nyílt szoftvereket alkalmazza. Olyan európai kormányzat pedig még nincs, ahol központilag bevezették volna a 2007-es csomagot, így lényegében Magyarország lenne az amerikai szoftverbirodalom európai pilotprojektje. Az irodai csomag legutóbbi verziója ugyanis drága, és az elemzések szerint felesleges, mert új funkciói nem sok konkrét hasznot nem hoznak a korábbi csomagokhoz képest használóinak.

Az MS Office 2007-re történő átállás ráadásul nem egy közönséges verziófrissítés, mivel az új alapértelmezett dokumentumformátum miatt a csomag a korábbi verziókkal korlátozottan kompatibilis. Ezért a zökkenőmentes kommunikáció érdekében – ha már elkezdték – mindenhol végre kell hajtani az átállást, ami a beszerzésre fordított milliárdok mellett rengeteg oktatási költséggel járna, és újabb évekre blokkolná az olcsóbb lehetőségek bevezetését.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!