Hamarosan vádemelés a romagyilkosságok ügyében

2009.10.01. 12:09 Módosítva: 2009.10.01. 12:16
Vádemelési javaslattal hamarosan lezárná a cigány-gyilkosságok ügyét a rendőrség, írja a HVG. A lap szerint miközben a rendőrség sikertörténetként éli meg az ügyet, a háttérben a nemzetbiztonságiak saját magukkal, illetve a katonai szolgálatokkal veszekszenek.

Egy leszerelt katona kotyogása adta az első támpontot a rendőrségnek, miképp göngyölítse fel a romák elleni sorozatgyilkosságot, vagy legalább kapja el az első gyanúsítottakat, írja a HVG. A lap szerint a katona azt magyarázta ivócimboráinak hogy egy Balkánon szolgált honvéd, illetve az ő társasága vette kezébe az igazságosztást. A mondat aztán, egy informátoron keresztül, eljutott a Nemzeti Nyomozó Irodához (NNI) még az egy áldozatot követelő tiszalöki támadást, illetve a kislétai kettős gyilkosságot megelőzően.

Az NNI, írja a HVG, ekkor bekérte a Katonai Biztonsági Hivataltól (KBH), hogy kik szolgáltak 2004–2006 között Koszovóban, illetve a bosznia-hercegovinai misszióban. A KBH 600 nevet prezentált, de hiába, ugyanis a ténylegesen Koszovóban szolgált egyik jelenlegi gyanúsított, Csontos István 2007 és 2008 között sofőrködött a békefenntartóknál. Az ő adatait, tucatnyi másik személlyel együtt, csak június 30-án kérte az NNI. Az ekkor már leszerelt fiatalembert egy közúti ellenőrzésen kapták el, ahol a HVG információi szerint külső személyiségjegyei alapján ítélték gyanúsnak.

Ezeket a részleteket is elemzi majd az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának háromfős – Demeter Ervin (Fidesz), Gulyás József (SZDSZ) és Tóth Károly (MSZP) – tényfeltáró munkacsoportja. Célja, hogy megtudja, van-e érdemi együttműködés a nemzetbiztonsági szolgálatok és a rendőrség között, illetve követtek-e el szakmai hibát a szolgálatok a sorozatgyilkosság felderítésekor. A HVG úgy tudja, a bizottság kezdetben ügyiratokat tanulmányoz, de a későbbiekben például a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) Hajdú-Bihar megyei kirendeltségére is kivonulnak.

Hiszen a hajdúsági kirendeltségen történtek miatt vált egyébként szükségessé a parlamenti vizsgálat. (Az internetre felkerült szamizdat szerint az ügy hajdúsági előadója korábban figyelte a most főgyanúsítottként kezelt testvérpár fiatalabb tagját, Kiss Istvánt, egészen addig, amíg az fegyverkezni nem kezdett. Az NBH-központ jogászai azonban ellenezték, hogy továbbítsák a bíróságnak a telefonlehallgatás meghosszabbítására vonatkozó kérelmet.)

A HVG értesülései szerint időközben kiderült az is, hogy a Kiss testvérpár idősebbik tagja, a sajtóban csak békés egykori rockerként emlegetett hangtechnikus, Kiss Árpád a nyolcvanas évek végén afféle határőr kommandósként szolgált. Vagyis katonai ismeretei alighanem alaposabbak voltak, mint a sajtóhírekben honvédségi kapcsolatként emlegetett Csontoséi. Ez azért lehet fontos, mert a nyomozást segítő szakértőknek állítólag már az első esetek után szemet szúrt például, hogy a tettesek földből építettek álcázott sáncot, és így figyelték meg a későbbi tetthelyeket. A DNS-minták tanúsága szerint Kiss Árpád három helyszínen bizonyosan járt.

A polgári és a katonai titkosszolgálatok egymásra mutogatása közben a rendőrség sikertörténetként éli meg a bűnügy felderítését, írja a HVG. A lap szerint a nyomozók vádjavaslattal hamarosan le is zárnák az ügyet, bár a gyanúsítottak tagadnak vagy hallgatnak. A rendőrök szerint elegendő a muníciójuk, és úgy ítélik meg, nem áll finanszírozó-felbujtó a vélelmezett tettesek mögött, legfeljebb bűnsegédek akadhatnak még fenn a rostán.